Corvinaünnep fátyol nélkül – A legnagyobb, a legszebb

2014. május 07. 13:59 - nemzetikonyvtar

Hunyadi Mátyás könyvtára nem csupán klasszikus szerzők, hanem egyházatyák műveiben is rendkívül gazdag volt. Szent Ágoston Isten városa (De civitate Dei libri XXII) c. monumentális munkája a legalapvetőbb darabok közé tartozott.

A SZULTÁN AJÁNDÉKA – FÁTYOL NÉLKÜL Az Országos Széchényi Könyvtár május 10-ig meghosszabbította az Isztambulból 1869-ben hazakerült négy corvinát bemutató kiállítását. Az esemény zárórendezvényére 2014. május 10-én, szombaton délután négy órakor kerül sor.
A kiállítás kurátora bemutatja az érdeklődőknek a négy kódexet, kivéve őket egymás után a zárt tárlókból, és érdekes oldalaikat fellapozva, értelmezve. A bemutatóra - tehát május 10-én délután 4 és 6 között - a belépés díjtalan! Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

AURELIUS AUGUSTINUS: DE CIVITATE DEI

Szent Ágoston, Isten városa Budapest, OSzK, Cod. Lat. 121.

A kódex 1475 és 1480 között készülhetett Nápolyban. Scriptora az utrechti Petrus de Middelburch, főminiátora a rothemburgi származású, akkoriban Nápolyban működő mester, Gioacchino de Gigantibus volt. A kötet illuminálásban - valószínűleg a nagy terjedelem miatt - további miniátorok is részt vettek. A kódex valamennyi oldala díszített, legtöbbször aranypálcák közé fogott fehér indafonatok, néha pedig rózsaszín, kék, zöld, sárga, lila színek alkotta virágos kompozíció fut a pergamenlapok bal oldalán. Számtalan indafonatos és néhány rendkívül dekoratív, fekete alapra helyezett, virágos iniciálé teszi teljessé a kódex finom eleganciáját.

Corvinakiállítás

A Szent Ágoston-corvina igazi különlegességét eredeti, meggyvörös bársonykötése adja, amely a legszebb a fennmaradt corvina-bársonykötések között. Szerencsés módon a kötéshez tartozó, pompás aranyozott ezüstcsatok sem pusztultak el, rajtuk két-két, egymás felé forduló delfin Mátyás zománcozott címereit fogja közre. A kódex metszését aranyozással, valamint rózsaszínnel, zölddel, kékkel színezett növényi motívumokkal díszítették, a hosszanti metszés közepén a kötet rövid címe található. Ezt a komplex, magát a kötést, a csatokat és a metszést is magába foglaló kötéstípust később budai, festett-aranyozott metszésnek nevezte el a kutatás. A Corvina Könyvtár darabjainak kötését Budán ugyanis reprezentatív okokból megpróbálták egységesíteni, az egykori mesterek alapvetően kétféle típust fejlesztettek ki, a selyem- vagy bársonykötést és az aranyozott bőrkötést.

 A Szent Ágoston-corvina jelenlegi szépségét restaurátori beavatkozásnak köszönheti. Az Isztambulból 1869-ben, majd 1877-ben hazakerült corvinák állaga ugyanis nem volt megfelelő, s ez következő száz évben Magyarországon is egyre romlott. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorai az 1980-as években nagyívű programot dolgoztak ki megmentésükre, melynek során több mint tíz éves munkával sikerült a kódexek állapotát stabilizálni és visszaadni nekik eredeti szépségüket. A Szent Ágoston-corvinát is kívül-belül restaurálták, kötését, csatjait, az azokat rögzítő pántokat rögzítették, ahol kellett, kiegészítették, a pergamenlapokat pedig a műhely restaurátorai által kifejlesztett pergamenöntési eljárással pótolták. A kódex egykor kimetszett címlapja azonban természetesen így sem volt pótolható.

Zsupán Edina

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr26128911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.