„Virágos Szent János,/ Éjszakád világos.”

2014. június 24. 09:32 - nemzetikonyvtar

 A nyári napéjegyenlőség (június 21.), a csillagászati nyár kezdetének napja, a hagyományban szorosan összefonódott a mai nappal, Szent Iván-éjjel, azaz Keresztelő Szent János születése (június 24.) katolikus ünnepének éjszakájával. 

„Egy istent, egy napot imádok.
A nap az alkotó maga.
Ragyogó nyár, sugárvilágod
Pajtos tündérek évszaka.
Te hímezel sok fényes álmot.
Rejtelmes nyári éjszaka.
Oberont és Titániát
Üdvözli a tündérvilág”

Reviczky Gyula: A nap dicsérete, részlet – In: Reviczky Gyula összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár

 Napóra, Veszprém  – Digitális Képarchívum

„Hogy ömlik a napból,
ez aranydarabból
a fény!

Hogy szórja cikázva,
szivemmel cicázva
nyilát!”

Somlyó Zoltán: Nap, részlet – In: Somlyó Zoltán összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár

---

„Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.”

Június 24. Keresztelő Szent János napja vagy Szent Iván-nap, részlet – In: Magyar néprajz, Folklór 3., Népszokás, néphit, népi vallásosság, Budapest, Akadémiai Kiadó 1988 – Magyar Elektronikus Könyvtár

---

„Virágos Szent János,
Éjszakád világos.
Míg előtted leszek,
Tiszteletet teszek,
Csak addig világos,
Légy aztán homályos!”

[Virágos Szent János…], magyar népdal, részlet – In: Magyar népdalok. Szerkesztette és a bevezetőt írta Ortutay Gyula; válogatta és jegyzetekkel ellátta Katona Imre; Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1976 – Magyar Elektronikus Könyvtár

Tűzugrás. Metszet az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványból – Digitális Képarchívum

„A szentiváni énekeknek a tűzgyújtásra vonatkozó szakaszai csak kevés típusból állnak; többnyire néhány genetikailag összefüggő szöveget variálnak.
Ezek a részek gyakran deskriptívek, éppúgy, mint a gyógyító erejűnek tartott növényekre, füvekre, gyümölcsre vonatkozó, szórványosan előforduló énekek, mondókák.
A Szent Jánosra és a rövid éjszakára vonatkozó strófák már többértelműek, mert a rövid éjszaka említéséhez a szerelemmotívumot is asszociálják: ezek a motívumok a vallásos elemekkel együtt találhatók az énekekben.
Az énekek néha leírják a tűzgyújtás körülményeit:

Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifju leginyek.”

Dömötör Tekla: A tűzgyújtás, részlet – In: Uő.: A népszokások költészete, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1983 – Magyar Elektronikus Könyvtár

–s

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr786389267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.