„mesélik, még a vaj is elalélt” – Július

2014. július 01. 08:01 - nemzetikonyvtar

Radnóti Miklós alább olvasható Július c. versének egy sorát címként választva idézzük meg a hetedik hónapra – mely nevét Iulius Ceasartól vette – tán legjellemzőbb közös élményt, a beköszönő kánikulát. A hagyomány szerint Péter-Pálkor (június 29.) elkezdődő aratás hetei is erre a hónapra esnek, amit a hónap régi székely neve, Áldás hava, valamint a második napján beköszönő Mária-ünnep, Sarlós Boldogasszony ünnepe is a nevében hordoz. Régente Oroszlán havának is nevezték a hónapot, mivel július 23-áról 24-ére fordulva lép át a Nap a Rák csillagképből az Oroszlán jegyébe. Szintén régi neve volt a júliusnak Szent Jakab hava – régi szokás szerint ugyanis a hónapban kezdődő állatövi jegy első dekádjának fontos egyházi ünnepéről (Szent Jakab apostol ünnepe, július 25.) kapta a hónap az elnevezését.

Kaszás aratás – Plohn József üvegnegatív gyűjteményéből – Digitális Képkönyvtár

Elvégeztük az aratást.
Készülj, gazda, jó áldomást!
Gazdasszonyunk jó vacsorát!
Adjon isten jó éjszakát!

[Elvégeztük az aratást …], Gerencsér, Nyitra megye – Aratódalok – In: Magyar népdalok, Szerkesztette és a bevezetőt írta Ortutay Gyula, válogatta és jegyzetekkel ellátta Katona Imre – Magyar Elektronikus Könyvtár

A júliusi csillagok alatt
vággyal koszáltam, mint kobor diák.
De voltak nálam bátrabb daliák
s az idő lassan, tétlen elhaladt.

Az ablakokban csönd volt és virág,
s a fülledt este szívemre szaladt
s júliusi csillagok alatt,
míg bent mullattak boldog daliák.

Fiat fogantak pozsgás asszonyok;
zöld és dúsnedvű, mérges nagy növény
volt az élet: beteljesült, konok.

Éreztem már, hogy – messziről jövén –
elesem, ha tovább barangolok
s ledőltem egy zord, vén klastrom tövén.

Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben, részlet, Július, A magányosság dícsérete – In: Dsida Jenő összes költeménye – Magyar Elektronikus Könyvtár

[Július] – „Kalendarium, es az ielen valo…”, 1583 (RMNY 503) – Régi Nyomtatványok Tára Ezt az egyetlen példányban fennmaradt magyar nyelvű kalendáriumot Piotr Słowacki (1588†) krakkói matematikus és csillagász állította össze, kinek kalendáriumai népszerűek voltak idehaza, míg a fordító Pál Sebestyénről mindössze annyit tudunk, hogy a nyomtatvány megjelenésekor a bécsi egyetemen tanult. – Farkas Gábor Farkas írása a kalendáriumról

„Ilyen hőség sem volt itt már régen,
mesélik, még a vaj is elalélt
és olvadni készült lenn a jégen

ma délelőtt még s most beborult. Már
aprót söpör a ház előtt a szél
s körül minden figyelmesen föláll

a tolongó porban s záport remél.
A nyugágy háta is hassá dagad
és elszakad a szárító kötél.”

Radnóti Miklós: Július, részlet – In: Uő.: Radnóti Miklós összes versei – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

Napraforgó – Digitális Képarchívum

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.

Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.
Aztán eszelősen, bután
rohan a gyorsvonat után.

Kosztolányi Dezső: A napraforgó, mint az őrült – In: Uő.: Összegyűjtött költeményei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Érik a búza  – Digitális Képarchívum

„Már reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illatával lélegzik.
[…]
Hajnali háromkor megint künn állok az erkélyen. Hallgatom a madarakat. Arra gondolok, hogy az irodalom a mérsékelt égöv terméke. A trópusokon csak élni lehet. S még ezt gondolom, tikkadtan és honvággyal: nem is lehet rossz, a trópusokon. Nem is lehet rossz, élni, alélni az élet ötvenfokos, halálos ölelésében; élni, csak élni.”

Márai Sándor: Július, részletek – In: Uő.: A négy évszak, Helikon, 2000  Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

s

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr116457249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.