„Egy magyar tudós élete és halála” – 1. rész

2015. január 07. 08:15 - nemzetikonyvtar

 Biró József (Nagyvárad, 1907. július 8. – Budapest, 1945. január 7.) művészettörténész, könyvtáros halálának 70. évfordulójára

Vízkereszt hajnalán havazott, a beállt csendben a Farkasréti temető irányából egyesek hallani vélték az orosz katonák karácsonyi énekét, az erőddé nyilvánított főváros körül a gyűrű bezárult. Az ostromlott budai vár házai és lakói pusztultak, Pesten a nyilasterror tombolt. Délelőtt az Oktogonon egy Nagyváradról elszármazott rikkancs elkiáltotta magát: „Ez a kettő zsidó, ismerem őket”. Ujjával egy szikár, magas fiatalemberre és egy idősebb úrra mutatott, a nyilas járőr azonnal lecsapott rájuk. Biró József művészettörténészt és édesapját, Biró Márk nagyváradi iskolaigazgatót a közeli nyilas házba hurcolták, majd másnap éjszaka a Duna-partra, az Akadémia elé. „Az apa és a fiú egymást igyekeztek védeni és mindegyik csak a másik életéért könyörgött” – nem volt kegyelem, a sortűz végzett velük, mint sok száz sorstársukkal azokban a napokban.

arckep_biro_jozsef.jpgBiró József arcképe. Forrás: Holokauszt Emlékközpont (Emlékkönyv)

Biró József érdemeire tekintettel mentesült a zsidótörvények és így a sárga csillag viselése alól is. Barátai, pályatársai, szakmai mesterei, mecénásai eszközölték ki ezt a számára. Mégis – Radnótit parafrazeálva – olyan kor volt az, amelyben bizonygatni kellett a nyilvánvalót. Olyan kor volt az, amelyben a katonai szolgálatra kétszeresen alkalmatlannak minősített, gyermekkora óta mindkét fülére teljesen süket fiatalembernek kérvényeznie kellett a munkaszolgálat alóli felmentését.

Biró József nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszternek címzett, 1943. április 2-án kelt folyamodványából megismerhetjük egész életútját. Ha néhol úgy érezzük, a kérvényező talán felnagyítja saját érdemeit, gondoljunk arra, hogy egzisztenciája, és végső soron puszta léte forgott veszélyben.

„1907 évi július hó 8-án születtem Nagyváradon s mind a mai napig állandó nagyváradi lakos vagyok; a trianoni döntéstől a visszacsatolásig román polgár voltam s mind családunk, mind magam azok közé tartoztunk, akik a magyar nemzeti eszme iránt soha el nem tántorodó hűséggel viseltettünk, s ennek minden lehető alkalommal és minden kockázat vállalásával tanújelét adtuk. Édesatyám, Biró Márk, nagyváradi gimnáziumi igazgató, immár 42-ik éve szolgálja a magyar művelődés ügyét; a megszállás alatt mindvégig és lelkes tagja volt a Magyar Pártnak, magyarsága miatt a román közoktatásügyi hatóságok állandóan üldözték, vizsgálatokkal zaklatták és iskolái éléről több ízben el akarták mozdítani. […]
Érettségi vizsgálatom után a budapesti M. Kir. Tudományegyetemre iratkoztam be s itt tettem bölcsészdoktori szigorlatot kitűnő eredménnyel 1932-ben. […] Doktori értekezésemet Fiedler István, akkori nagyvárad-szatmári rom. kat. székeskáptalan adta ki.”

Biró József kivételezettségi igazolványt kérelmező levele nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek (részlet). In. Biró József: Erdély beszélő kövei. Vál., sajtó alá rend. és szerk. Sas Péter, Kolozsvár, Kriterion, 2008. (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Biró-hagyaték) – Törzsgyűjtemény

0895_0002.jpgBiró József: Nagyvárad barok és neoklasszikus művészeti emlékei, Budapest, Centrum Ny., 1932. – Törzsgyűjtemény

„Ugyanez évben megválasztottak a Bihar vármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet Múzeumának könyv- és levéltárnokává s e tisztséget mind a mai napig viselem. Ez időtől kezdve igen kiterjedt tudományos és kultúrpolitikai tevékenységet folytattam és bekapcsolódtam a revízióért folytatott magyar szervezett mozgalmakba is.[…]
Ezt a sokirányú, rengeteg utazással, a határ számtalan átlépésével s így súlyos kockázatokkal járó tevékenységemet összes fölöttes hatóságaim teljes megelégedésére és lehető sikerrel teljesítettem.”

Biró József kivételezettségi igazolványt kérelmező levele nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek (részlet). In. Biró József: Erdély beszélő kövei. Vál., sajtó alá rend. és szerk. Sas Péter, Kolozsvár, Kriterion, 2008. – Törzsgyűjtemény

0894_0004.jpgBiró József: Az erdélyi magyar műemlékpolitika feladatai, Cluj-Kolozsvár, Glória Ny., 1940. – Törzsgyűjtemény 

„Tudományos és kultúrpolitikai tevékenységem természetesen nagymértéken felkeltette a románok figyelmét és ellenszenvét. A Curentul c. bukaresti lap már 1935. jún. júl.-i számaiban cikksorozatban támadta a nagyváradi múzeumban kifejtett irredenta tevékenységemet (A nagyváradi múzeum, mint a magyar irredentizmus tűzfészke). Ugyanis fontos szerepet vittem a múzeum magyar jellegének megőrzéséért folytatott szívós küzdelemben és fenntartottam a Budapesttel való kapcsolatokat. „Magyar művészet és erdélyi művészet” címen Kolozsvárt, 1935-ben megjelent munkám, amelyben a román egyetemi tanárok magyarellenes tévtanait támadtam meg nyíltan és határozottan, általános kavarodást keltett.”

Biró József kivételezettségi igazolványt kérelmező levele nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek (részlet). In. Biró József: Erdély beszélő kövei. Vál., sajtó alá rend. és szerk. Sas Péter, Kolozsvár, Kriterion, 2008. – Törzsgyűjtemény

kep3_kulonbozo_muvek_kul_muvek.jpgBiró József művei – Törzsgyűjtemény

„Megemlíteni vagyok még bátor, hogy a visszatérés után is a régi szellemben folytattam tevékenységemet; azóta is számos könyvem és tanulmányom jelent meg Erdély műemlékeiről […] Az Erdélyi Múzeum Egyesület pedig megbízott »Az erdélyi Gubernium átköltözése Nagyszebenből Kolozsvárra és annak művészeti hatása« c. nagyszabású történelmi munka megírásával, amelynek alapján az Országos Levéltárban és másutt dolgozom.”

Biró József kivételezettségi igazolványt kérelmező levele nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek (részlet). In. Biró József: Erdély beszélő kövei. Vál., sajtó alá rend. és szerk. Sas Péter, Kolozsvár, Kriterion, 2008. – Törzsgyűjtemény

E történeti témájú munkáján dolgozva tartózkodott Biró József 1944 őszétől Budapesten a nagyváradi gettóból nem sokkal azelőtt kimenekített édesapjával együtt. A kézirat elveszett, vagy a nyilasok pusztították el, vagy szerencsés esetben lappang valahol. Kiemelkedő művészettörténeti munkássága mellett ne feledkezzünk el arról sem, hogy Biró József hivatalos állását tekintve könyvtáros volt. Mesterének, Kelemen Lajosnak példáját és útmutatásait követve, ő is hangyaszorgalommal tárta fel Erdély főúri könyvtárait. Sas Péter művelődéstörténész szavait idézve: „Lehetősége és módja volt megismerkedni Erdély jelentős közgyűjteményeivel, családi könyvtáraival és levéltáraival. Szakmai és emberi hitelességének elismerése és bizonyítéka, hogy a családi gyűjteményét gondosan féltő és őrző főúr, losonczi gróf Bánffy Miklós megbízta bonchidai kastélyában elhelyezett 30.000 kötetes családi könyvtárának a rendezésével. Ilyen nem mindennapi szakmai gyakorlat után lett 1937-től 1939-ig a »székely fővárosban« a marosvásárhelyi Teleki Téka könyvtárigazgatója. Ottani munkáját széki gróf Teleki Domokos irányításával végezte. Könyves szakemberként felkérték a nagyercsei gróf Toldalaghi család koronkai kastélyában lévő könyvtár rendezésére is.” Ma már csak Biró József precíz leírása nyomán alkothatunk képet a bonchidai kastély pompájáról és gazdag gyűjteményéről. A második világégés végén a kastély teljes berendezése elpusztult.

0895_0001.jpgBiró József: Erdélyi kastélyok – Törzsgyűjtemény

Rövid életútja során kifejtett tevékenységéért Biró József is méltán megérdemli a „szembejövő ember” címet. (Eredetileg Benedek Eleket nevezték „szembejövő ember”-nek. Akkor, amikor az impériumváltást követően Erdélyből százezrek menekültek, a nagy mesemondó, biztos egzisztenciáját, hírnevét Budapesten hagyva elindult haza Kisbaconba, szembemenve a menekülőkkel. Példáját nagyon kevesen követték.)

Elbe István

A 2. rész itt olvasható >>>

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr927049231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.