„Mér nem szótá mingyár, hogy ilyen csípős vagy. Akkó belefőzettelek vóna a levesembe.”

2015. január 29. 07:08 - nemzetikonyvtar

Húsz évvel ezelőtt hunyt el Herceg János vajdasági magyar író, költő, szerkesztő, műfordító. Zomborban született 1909. május 11-én. Az általános iskola után gimnáziumot végzett szülővárosában. Kezdetben tisztviselőként dolgozott, majd szerkesztő lett. Egy ideig a zombori könyvtár igazgatója, később a Kalangya című folyóirat főszerkesztője. Dolgozott az Újvidéki Rádiónál, és volt főszerkesztője a Híd folyóiratnak is. A 20-as évek második felében ismerte meg nevét a vajdasági magyar irodalom.

screen-capture-341.png

Németh Árpád operatőr-rendező Herceg Jánosnál. In. Németh Árpád: A kamera mögül. történetek az Újvidéki Televízió fejlődéséből, [S.l.] : [Szerző], 2006. Magyar Elektronikus Könyvtár

Termékeny író, aki sok irodalmi műfajjal megpróbálkozott, mégis novellái tették közismertté. Írásaiban minden társadalmi réteg alakja helyet kapott: a félparaszti, a félvárosi emberek, a kisvárosi iparosság. Hatalmas emberismerettel rendelkezett, és realista írói rálátással figyelte hőseit, akiknek jellemét kiváló nyelvi stílussal formálta meg. Pl. Három halász meg egy molnár című elbeszélésében így szólaltatta meg egyik szereplőjét:

„Mér nem szótá mingyár, hogy ilyen csípős vagy. Akkó belefőzettelek vóna a levesembe.”

Stílusában felfedezhetjük a lírai hangot, az anekdota kínálta lehetőséget, míg a drámai összeütközéseket kerüli, mert a szereplők lelkivilága jobban érdekelte. Majd a regényírás felé fordult. Az ötvenes években, tíz év alatt három regényt írt: Szikkadó földeken, Anna búcsúja, Ég és föld. A szociográfikus krónikája társadalomrajz. Gerold László ezt írja a Változó világ című művéről:
„… főleg szakmai szempontból a hazai szociográfiai irodalom egyik legjelentősebb darabja.”
Jelentős műve a Tó mellett város című regénye, amelyről a neves irodalomtudós, Benedek Marcell a következőt írja: „A vajdasági író regénye az álombamerült bácskai kisváros tájhangulatát tükrözi egy bizarr szerelmi történet keretében. Álom és valóság a könyvben egybeolvad és szinte misztikus aláfestést ad a történetnek. a fiatalos vérbőségű líra, a friss és eleven gazdagságú elbeszélésmód még az, ami feltétlenül magasabbrendű irodalmi alkotássá avatja a könyvet.”
Bori Imre véleménye a költői gazdagságú regényről: „Krúdys hangulatú regény a Tó mellett város, s abba a sorba tartozik, amelynek élén Papp Dániel műve, a Rátótiak áll...”

screen-capture-339.pngHerceg János: Tó mellett város. Regény, Budapest, Dante, 1937. – Törzsgyűjtemény 

„Mert néhány perc múlva híre ment a nagy szenzációnak, amely úgy terjed, mint a mezei tűz. Parányi szikrát vet a vonat kéménye, attól először a száraz katángkóró gyullad meg, mintha csúfsága unná az életet, akkor bánatában a kökörcsin hajol a lángok fölé, majd az elszáradt búzavirág, mint megvénült mennyasszony, akinek már úgyis mindegy, s végül megadják magukat sorra a virágok, füvek...”

Tó mellett város (részlet) – Törzsgyűjtemény 

0349_0002_jelzettel.jpgHerceg János: Gogoland. Regény, Ujvidék, Forum, 1992. – Törzsgyűjtemény

További jelentős regényei: Iketánia (1987), Gogoland (1992). Ezekben a művekben filozófiai mélységek tárulnak fel, utánozhatatlan nyelvi lelemény és a teremtő képzelet ereje jellemzi őket, amelyben a valóság keveredik a mitológiával. A némileg pikareszk Gogoland főhőse Gerard, a bohóc, aki öszvérével járja a világot. Herceg hősei, jellegzetes alakjai gyakran kísérteties hasonlóságot mutatnak Hangya András (1912–1988) vajdasági festőművész becketti figuráival. Művészi prózájának költőisége és gondolatgazdagsága teszi egyedivé.

0349_0004.jpgHangya András: Cím nélkül. Színes vázlat. In. Hangya András, bev. és a képeket vál. Tolnai Ottó, Bordás Győző, Újvidék, Forum, 1984. – Törzsgyűjtemény

Meg kell említenünk tanulmányírói munkásságát is. Ezek az írások vajdasági témájúak, részben a hazai magyar kultúra alakjai foglalkoztatták. De írt esszéket, apró vitacikkeket, naplószerű leveleket. Szintén jelentős expresszionista versgyűjteménye is, amely Kiáltás a ködből címmel jelent meg. Jelentős fordítói és szerkesztői tevékenysége is.

Emlékére Doroszlón irodalmi díjat alapítottak 1998-ban. Siflis Zoltán kiváló dokumentumfilmet készített az íróról, amelyet Zomborban mutattak be. Toldi Éva irodalomtörténész írt egy nagyszerű monográfiát Herceg Jánosról,  amely 1993-ben jelent meg a Forum Könyvkiadó gondozásában.

Irodalmi díjai:

Szenteleky Kornél Irodalmi díj, 1972.
Híd Irodalmi Díj, 1977., 1979., 1989.
Életmű Díj, 1982.
Szirmai Károly Irodalmi Díj, 1986.
DéryTibor-díj, 1994.

Regényei:

Elbeszélések, esszék és tanulmányok:

Szegedi-Szabó Béla

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr117115109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása