„Uraim, le a kalapokkal!”

2015. február 27. 13:57 - nemzetikonyvtar

150 éve, 1865-ban drezdai emigrációjában hunyt el „a magyar Walter Scott”, báró Jósika Miklós (szül.: Torda, 1796. április 28.) katonatiszt, író, a magyar történelmi regény megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Honvédelmi Bizottmányának és legfelsőbb törvényszékének tagja.

Szontágh Gusztáv, a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi kritikusa e szavakkal fejezte ki elismerését Jósika Miklós Abafi című regényéről a Figyelmező című folyóirat 1837. április 25-i számában megjelent kritikájában: „Uraim, le a kalapokkal!” Van olyan vélemény, mely szerint Szontágh e bírálata után lett a magyarban szállóigévé a „Le a kalapokkal!” szófordulat.

Jósika Miklós (litográfia). In. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2000. (Encyclopaedia Humana Hungarica 7.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Jósika Miklós báró 1836-ban megjelent regénye a második volt a gazdag, közel félszáz kötetet számláló életművében. A mű, amely a magyar irodalomban meghonosította a romantika jellegzetes műfaját, a Walter Scott-i típusú történelmi regényt, nagy sikert aratott. A magyar regény történetében fontos mű volt Dugonics András negyven évvel korábban, 1786-ban megjelent, az Árpád-korban játszódó regénykísérlete, az Etelka is.

„De térjünk Abafihoz, benne sok bátorság volt; gyakori vadászatok, melyek abban az időben nem egyszeri életveszéllyel párosultak, lélekjelenlétét idézték elő, s azon nemét az önérzetnek s önbizodalomnak fejték ki, mely a bátorságot edzi és neveli. – Első zsenge fiatal évei őt éppen romlottsága miatt helyzék durva, aljas körökbe, hol megtámadásoknak, pór bántalmaknak, gúnynak volt kitéve, s ezekre hirtelen kelle néha felelni vagy szóval, vagy tettel; adós ritkán maradt az ily viszontorlással, s ez egyelőre benne gyengétlen, heves feleletre készséget fejtett ki.

Lassanként ezen aljas körökben sajátjává tett készség, minden gúnyt s kikelést maga ellen visszaidézni - elméjét elkészíté azon nemesb készségre is, mely a helytelen bántalmat méltósággal veri hátra; a feleletek neme nem nyert gyöngédséget mindjárt, csak elméje készséget, s így természetesen, mikor gondolkozása szebb irányt vőn, ez is nemesedni, higgadni kezdett. Abafi halkkal észrevette magában, hogy ő nemesebb tárgyakhoz is bír azon feleleti s észrevételi készséggel, melyet azelőtt durva tréfák visszatorlására használt csak.

E készség s természetes bátorsága magyarázhatóvá s érthetővé teszik azt, hogy erkölcseinek szelídülésre indultok után némi ingert sejtett lelkében e tehetséget nagyobb, közhatásúbb esetekben is használni; sejté már, hogy ha egyszer életében azon helytelen álszégyent képes lesz legyőzni, mely őt köz helyeken szólástól tiltá eddig: ő a hon ügyében hasznos munkás részt veend. Megvolt az akarat benne Erdélynek akkori kétes viszonyaiba szóval s tettel beléelegyedni. […] Bizonyosan érdekteljes Abafi lelkének e fényülése és simulása mindenki előtt, kit a rény, az erkölcsiség nemes föltételekre hevít. Abafi kezde lelkében ily érdeket önmaga iránt sejdíteni; s így azon hiedelem, hogy neki nemesülnie kell, s emberien szólva a tökély délpontját elérheti: szinte folytonos, szinte kedvenc képzetévé idomult.”

Jósika Miklós: Abafi, Budapest, Szépirodalmi, 1990. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az Abafi díszkiadásának (1851) díszcímlapja. In. Dézsi Lajos: Báró Jósika Miklós 1794–1865, Budapest, Magyar Tört. Társ., 1916. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A Jósika után fellépő nagyszerű regényírók (Eötvös József, Kemény Zsigmond és főleg Jókai Mór) munkásságának jelentősége ugyan elhalványítja az ő életművét, melyet az irodalomtörténészeken és az ambiciózusabb bölcsészhallgatókon kívül manapság már valóban kevesen forgatnak, azonban az nemcsak saját korában és nemcsak magyar földön volt rendkívüli termékenyítő hatású.

Nikola Tesla (1856–1943), a korunkra legnagyobb hatást gyakoroló feltalálók egyike – akinek többek között a ma használatos (többfázisú) elektromos rendszert, a rádióhullámok alkalmazását, a váltóáramú motort és a távirányítást köszönhetjük – életére meghatározó hatással volt Jósika Miklós Abafi című regénye.

Erről az olvasmányélményéről az Electrical Experimenter című angliai szaklapban 1919-ben folytatásokban megjelent önéletrajzában így vallott:

„Leginkább a könyveket szerettem. Apámnak nagy könyvtára volt, így amikor csak kedvem támadt, hódoltam olvasási szenvedélyemnek. Ő ezt nem engedélyezte, és akárhányszor csak olvasáson kapott, szörnyű haragra gerjedt. Amikor rájött, hogy titokban olvasok, elrejtette a házban fellelhető összes gyertyát. Nem akarta, hogy rongáljam a szemem az éjszakai olvasással. Erre én összegyűjtöttem a maradék faggyút, kanócot sodortam és gyertyákat öntöttem. Éjszaka betömtem a kulcslyukat és a szobám ajtajának réseit, majd gyakran egészen hajnalig olvastam, amíg a többiek az igazak álmát aludták, anyám pedig neki nem állt mindennapos megerőltető házimunkájának. Egy alkalommal a kezembe került a neves író, Jósika Abafi című regényének szerb fordítása. Ez a mű ébresztette fel szunnyadó akaraterőmet, ennek a regénynek a hatására kezdtem az önuralom képességének gyakorlásába. Kezdetben ugyan az elhatározásom úgy olvadt el, mint az áprilisi hó, de hamarosan úrrá lettem gyengeségemen és olyan megelégedettséget éreztem, mint soha annak előtte – azt tettem, amit csak akartam. Idővel ez a nagy erejű lelkigyakorlat másik természetemmé vált. Eleinte el kellett fojtanom vágyaimat, azonban ezek egyre inkább közelítettek akaratomhoz. Néhány év leforgása alatt teljesen elsajátítottam ezeket az önfegyelmezési módszereket, így a későbbiekben csak játszottam azokkal a szenvedélyekkel, amelyek a legerősebb embert is tönkretehették volna.”

Nikola Tesla: Moji pronalasci – My inventions. Zagreb, Školska knjiga, 1990. 107–18. o. [Az idézett részletet fordította: Mann Jolán] – Törzsgyűjtemény 

Mann Jolán

Jósika Miklós életművéből ajánljuk még a további, online is elérhető, műveket:

Az Abafi egyéb kiadásai a MEK-ben:

További művei a MEK-ben:

 Róla szóló:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr537224979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.