„Egyetlen egyetemes értékmérő állítható fel: a tiszta humanitás eszménye”

2015. május 09. 08:27 - nemzetikonyvtar

„A II. világháború befejeződésének napja Európában” alkalmából a nemzeti könyvtár egykori munkatársára, Joó Tiborra emlékezünk, aki a háború végén, Budapest ostroma alatt kapott sebesülésében hunyt el 1945. március 1-jén.
Joó Tibor filozófus, publicista, könyvtáros, a hazai szellemtörténeti irányzat jeles képviselője 1901. augusztus 21-én született Kolozsváron. Tanulmányait a szegedi egyetemen végezte, ahol 1929-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1929-tól 1933-ig a szegedi egyetemi könyvtár tisztviselője volt, 1933-tól az OSZK-ban előbb szakdíjnoki, majd I. osztályú segédőri, végül alkönyvtári beosztásban dolgozott. 1939-ben a budapesti egyetemen történetfilozófia tárgykörből magántanárrá képesítették. Két ízben (1934-ben és 1940-ben) kapott Baumgarten-díjat. Tanulmányai főként a Magyar Szemlében, a Nyugatban, a Protestáns Szemlében és a Válaszban jelentek meg.

cimlap_joo_tibor.jpgJoó Tibor: A magyar nemzeteszme, Budapest, Franklin, (Kultúra és tudomány), [1939]. Címlap – Törzsgyűjtemény

„E fogalom [ti. a nemzeteszméé] és a nemzeti közösség is történeti képződmény, tehát változáson, fejlődésen mennek keresztül. A történetiséggel jár együtt az is, hogy e fejlődés az egyes nemzetegyéniségek esetében más és más lehet, s így más és más lehet nemzetekként és korszakokként a nemzet mibenlétéről elfogadott fogalom is. Látni fogjuk, hogy ez így is van. Nagyon helytelen volna hát, ha egyetlen korszak vagy egyetlen nemzet nemzetfogalma iránti elfogultságból minden ezzel ellenkezőt helytelennek ítélnénk és abban a meggyőződésben lennénk, hogy mindazok közösségek, melyek nem a mi nemzetfogalmunkat tartják az eszménynek, voltaképpen nem is nemzetek, a fejlődés kezdetlegesebb vagy romlott állapotában vannak. Egy közösséget az tesz nemzetté, hogy annak tartja magát, eszmét állít maga elé s azt követi, nem pedig merőben természeti ösztönöket és anyagias szükségleteket. Ez az eszme azonban különböző lehet.”

Joó Tibor: A magyar nemzeteszme, Budapest, Franklin, (Kultúra és tudomány), [1939]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Tudományos munkássága mellett széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott, melyre a nácizmus magyarországi térhódításával szembeni nézetei ösztökélték. A magyar társadalom, állam és nemzet kérdéseivel foglalkozó cikkeiben a magyar múlt tanulságaira figyelmeztette az idegen propagandától károsan befolyásolt közvéleményt.
„Mint oly sok magyar tudós, gondolkozó és művész, amikor az idő hívta, otthagyta nyugalmas szobáját. [...] tudósnak indult és egy csapással a közélet embere lett. [...] Amilyen mértéktartó gondolkozó volt, olyan szenvedélyes harcos lett. [...] Emlékezetünkben úgy él, mint az ellenállás egy legelső és kezdeményező, ugyanakkor egyik legbátrabb alakja.” – írta róla nekrológjában Hamvas Béla
(Joó Tibor: 1901–1945. In. Athenaeum, 1945/1946. p. 36. – Törzsgyűjtemény)

„Egyetlen egyetemes értékmérő állítható fel: a tiszta humanitás eszménye. Ez pedig az a norma, amely a szellemi értékek lankadatlan, heroikus szolgálatát írja az ember elé. Azt mondhatjuk, hogy az ember nem születik, hanem azzá lesz. Azzá lehet, ha kemény követelményekkel lép föl önmagával szemben, ha többre, magasabbra akarja emelni magát, mint egyszerű természeti mivoltja, ha túl akar emelkedni önmagán és teremteni akar önmagában és önmagából, befele a lelkébe és kifele a világba és életbe. Ez a mérték azonban fölötte áll a fajok határainak, mert minden teremtett ember megütheti, bárminő nép körében ringott bölcsője. Ez a mérték nem ad kiváltságot egyetlen fajnak sem, ellenben valódi és szembeszökő egyenlőtlenséget létesít az emberi nemen belül, azt éles vonallal két félre osztja.”

Joó Tibor: Egy évfordulóra. In. Nyugat, 1934. 7. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Joó Tibor: Magyar nyelvű filozófiai kéziratok a Széchenyi Könyvtárban, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, 1940 (Az Országos Széchenyi Könyvtár kiadványai 12.). Címlap – Törzsgyűjtemény

A nemzeti könyvtár gyűjteményeiben végzett munkái közül kiemelkedik a magyar nyelvű bölcseleti kéziratok jegyzékbe gyűjtése, mellyel a magyar filozófiai irodalom számbavételének megkezdését, s a hazai filozófia történetének megírását segítette. Sokoldalú érdeklődésének köszönhető még a híres magyar színészek leveleinek az Irodalmi Levelestárból történt kiválogatása; ezzel a Rédey Tivadar által kezdeményezett Színháztörténeti Gyűjtemény felállításában ő is részt vett.

joo_tibor_gyaszjelentes.jpgJoó Tibor gyászjelentése – OSZK Irattár, 171/1947.

„Szinte látom bizakodó hangulatban, Buda hosszú ostroma alatt a bunkerban. Hiszen családja körében volt, szép otthonát sem érte gránáttűz. S akkor a már elcsendesedő harc utolsó napján kimegy az utcára s egy robbanó légiakna szilánkja halálra sebzi.” – írta róla munkatársa, Hubay Ilona a Magyar Könyvszemlében 1945-ben megjelent visszaemlékezésében. 

Joó Tibor halála – a számtalan egyéni és kollektív háborús veszteség ellenére is – megrázta a magyar tudományos közvéleményt. A március 1-jén elhunyt és az ostrom miatt csak ideiglenesen, a város belterületén eltemetett tudós könyvtárost az OSZK saját halottjának tekintette. 1947. április 17-én Tolnai Gábor főigazgató az exhumálási és temetési költségekre segélyért folyamodott Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, valamint díszsírhelyet kért Budapest főpolgármesterétől is Joó Tibor számára. Az 1800 forintot kitevő újratemetési költségeket május 13-án a miniszter engedélyezte. Az összeget Tolnai nevében az OSZK-ban akkoriban gyakornokként dolgozó Polcz Alaine vette át május 20-án, melyről Tolnai május 24-én elszámolást küldött. Joó Tibor temetése 1947. május 10-én volt az 1912-ben bezárt, de az ostrom idején és a háború után átmenetileg újra megnyitott XII. kerületi Németvölgyi temetőben.

Köszönjük Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgató segítő közreműködését.
Szerk.: Mann Jolán

Joó Tibor a Magyar Könyvszemlében megjelent tanulmányai:

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr107443834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.