Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.
1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. Ebben az időben kezdett rendszeressé válni a külön borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.
A bemutatásra kerülő menü egylapos, ún. aprónyomtatvány, nagyon szép iniciáléval díszített menükártya. Nem véletlen, ugyanis ez a menüsor egy könyvtáros tiszteletére adott ebéd menüje! A menüsorból számunkra ismeretlenül hangzik a kőrösi kolbász káposzta czikával. Mi is lehet az a „káposzta czika”? Egyszerű: káposztasaláta.
Menükártya 1896. december 13. – Plakát- és Kisnyomtatványtár
A Plakát- és Kisnyomtatványtárban őrzött menükártyák elsősorban politikusok, művészek tiszteletére rendezett ebédek, vacsorák, vagy közösségi események (pl. szilveszteri bál, évadzáró) ételsorát tartalmazzák. Ezt az ebédet azonban, mint az a menü hátoldalán olvasható: Szilágyi Sándor budapesti egyetemi könyvtárigazgató tiszteletére rendezték!
Menükártya hátoldala, 1896. december 13. – Plakát- és Kisnyomtatványtár
Szilágyi Sándor (1827–1899) történész, az MTA tagja. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa. A szabadságharc után irodalmi folyóiratok kiadásával kísérletezett. 1853-tól Nagykőrösön tanított, többek között Arany János volt a tanártársa. 1878-tól a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Könyvtári igazgatósága alatt a könyvtár nyugodt éveket élt meg, készültek a katalógusok, folyamatos volt a beszerzés, gyarapodott a gyűjtemény.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.
A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.
Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.
