„Könyvek között ringatták bölcsőmet”. 1. rész. Kner Izidor gyomai nyomdászdinasztia-alapító életútja

2015. augusztus 19. 08:46 - nemzetikonyvtar

1935. augusztus 19-én halt meg Kner Izidor.

knerizidororeg1.jpgKner Izidor időskori portréja 1931-ből. Megjelent Kner Izidor: Félévszázad Mesgyéjén: 1882–1932. Gyoma, Kner, 1931. – Törzsgyűjtemény

A vándorkönyvkötő családba született Kner Izidor 1860. február 5-én látta meg a napvilágot Gyomán. Apja, Kner Sámuel is családi örökségként űzte a könyvkötő hivatást, s mint Izidor életrajzi kötetében említi, ha „a család egyik-másik tagja más mesterségre ment is, valamennyi mint könyvkötő halt meg.” Még nevük is a tót lakosság becéző „knyihár” (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé. Míg atyja műhelyében nevelkedett sok éven át, az előtte készülő könyvek napi látványa során 13 éves korára úgy érezte, vérében van már a mesterség. S mivel a ház körüli teendők, kötelességek mellett a gyermeket édesapja még nem fogta a családi mesterség tanulására, az úgy döntött, világgá megy.

Tanulóévek

Bolyongásai során rövidebb-hosszabb állomások követték egymást. Szolnokon 1873-ban mint könyvkötő inas talált munkát magának Fuchs Lipótnál, ahol első önálló munkaként vásárokon árult, apró, takaros zsebkönyveket készített. Négy év inaskodás után Pest felé vette ugyan útját, de úti céljához Eger, Miskolc, Zsolna, Arad után jutott végül is el, hátizsákjában a mesterséghez szükséges kisebb szerszámokkal.

knerizidorfiatal_phs2.jpgKner Izidor arcképe 1885 körül. Klösz György Hatvani utcai műterméből. Haiman György hagyatékából.

1879-ben Hirháger Károlynak a pesti akadémiai bérház pincéjében működő könyvkötőműhelyében sikerült aranymetszőként munkába állnia. Az 1880. év Székesfehérváron találta Szammer Imre nyomdájában, ahol egy évig tevékenykedett. Szammer Imre, elégedett lévén az ifjú könyvkötő munkájával, nyomdája mellett létrehozott saját könyvkötőműhely berendezésével és vezetésével bízta meg. Itt ismerkedett meg közelebbről a nyomdászmesterség eleddig érdektelennek tartott titkaival. A szolnoki hónapok eseménydúsan teltek. Gr. Zichy Jenő az elnöksége alatt álló korcsolyaegylet zászlajára feliratot rendelt. A gróf úr az eredménnyel olyannyira meg volt elégedve, hogy a kész munka átvételekor „kinevezte” Kner Izidort a város legjobb címfestőjének. A sikeren felbuzdulva Szammerrel közösen társas cím- és címerfestő műhelyt nyitottak. Számtalan fodrászüzlet, trafik és más közterületi tábla hirdette tevékenységüket. A kalandozós kedvű könyvkészítő ifjúnak azonban Székesfehérvárról is mennie kellett, az akkor induló Darázs: Humoristicus hetilap című vicclapban – többek között a város legelső emberét – parodizáló írásai miatt.

Egy rövid kitérő után saját könyvkötő-műhelyt rendezett be Kisjenő-Erdőhegy községben, amely nem ment jól. Tatára került, egy egyszobás kis könyvkötőműhely-nyomdai személyzeti lakásba, ahonnan 1882-ben katonai behívó mentette ki. A sorozásnál Debreczeni Endre főszolgabíró alkalmatlannak ítélte a seregbe, de rábeszélte az otthoni letelepedésre és egy hiánypótló nyomdaüzem alapítására. A nyugtalan vándoréveket, tanulmányutakat végre otthonteremtés, nyomdaépítés, családalapítás követhette.

Nyomdaalapítás

Háttérben a főszolgabírói támogatással, takarékpénztári kölcsönnel, 1882-ben atyja nevén – hogy meghátrálás esetén ő folytathassa a mesterséget – működtetve Kner Izidor megnyitotta pár évtized múltán országos hírűvé váló nyomdáját. Egy tizenkét fiókos betűszekrény és egy Számmer Imrétől, Székesfehérvárról vásárolt Bachrach típusú tégelysajtó képezték a berendezést, amelyet később egy nagykőrösi nyomdász levitézlett kézisajtójával bővítettek. Első megrendeléseik előrevetették a nyomda jövőjét: a dévaványai főjegyző vagy ötvenféle nyomtatványmintát kért, amelyet az Ármentesítő Társulat igazgatójának vagy száz oldalas jegyzőkönyvei követtek. „Ez állandóan visszatérő munka – szólt a derék igazgató –, rendezkedjék be rá.” A közgazgatási nyomtatványok fél évszázadon át, a huszadik század közepéig a nyomda működését fenntartó megrendelések voltak.

Hogy mesterré képezze magát, Kner Izidor az első években egymaga végezte a szedést, nyomást és minden más munkát. A vállalkozás egyre híresebb lett igényessége és korrektsége miatt. Ezért az elismertségért sokat tett maga a tulajdonos is, 1886-ban betűmintakönyvet adott ki, a ’nagyközönséggel való üzleti kapcsolat keresése végett’, valamint kézikönyvül nyomdák és művezetőik számára, amely díszes kivitelezésével maga is a gyomai nyomda propagandaeszköze lett, és a nagyközönség tömeges megrendelése követett. (Az eddig ismert Kner nyomtatványok között nem szerepel, de Kner Izidor a könyv nyomdai kéziratában az ismert 1890. és 1895. évi betűmintáival együtt említi meg.)

hazibetumintakonyv_phs1.jpgHázi betűmintakönyv, Gyoma, Kner Izidor Könyvnyomdája, 1923. – Törzsgyűjtemény

Ez szükségessé tette egy amerikai, Liberty-rendszerű taposógép beszerzését, amelyre 1890-ben került sor. A nyomda fejlesztése területi terjeszkedést is jelentett, 1889-ben ötszobás házat vásárolt a gyomai Kossuth Lajos utcában, melynek két szobájában a nyomdát helyezték el. Később, a bővítések során még egy szobát kellett a nyomda céljaira átengedni. Hogy a szűkösség megoldódjon, kölcsönökbe verve a vállalatot, a ház mellett álló postahivatal épületét vásárolta meg a várostól, hogy helyén 1902-ben felépítsék a ma is ott álló nyomdaépületet. Ekkor már tizenhárom fős személyzet vonult át az új műhelyekbe, amely abban az időben a történelmi Magyarország legnagyobb könyvnyomdája volt.

nyomdauzem1.jpgGépterem Diamant nyomdagéppel. Baloldalt az 1889-ben vásárolt, kézzel hajtott Löser-féle gyorssajtó. Klösz György felvétele. In. Kalászok és kévék. Modern antológia. Gyoma, Kner Ny. 1902. – Törzsgyűjtemény

1889-ben feleségül vette Netter Kornéliát, és a vele kapott hozomány nagyban enyhítette a nyomda financiális gondjait. Hat gyermekük született: Imre, Endre, Albert, Erzsébet, Ilona, és a korán elvesztett Lajos.

A nyomda első, igen jelentős munkája az öt kötetes Kereszténység és korunk című kiadvány volt. Ezt követően Kner Izidor felfedezte, hogy a kormányoktól és a bécsi udvartól leküldött rendeletek kiadása után hónapokig tartott, amíg minden község megismerte a tartalmukat. Ezért összeböngészte minden közigazgatási nyomtatvány mintapéldányát, amely 1898-ra majdnem másfél ezer nyomtatványt jelentett. Ezek kicsinyített mintáit Közigazgatási Nyomtatvány-Mintatár címen kiadta, amely hamarosan a közigazgatásnak úgyszólván lexikonja lett. (Később: A községi közigazgatási nyomtatványok jegyzéke. Az állandóan raktáron tartott ... közigazgatási nyomtatványok ... : lezáratott 1932. évi október 7-én: függelékül a községi közigazgatásban használatos bélyegzők mintái. Szerk.: Kner Izidor. Gyoma, Kner, 1932.)

Somogyi Etelka

Felhasznált irodalom:

  • Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén 1882–1932, Gyoma, Kner, 1931. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/659999
  • „Darázs”: Humoristicus hetilap. Szerk.: Pongrácz Béla. Székesfehérvár, 1881. augusztus 7-i szám. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/959331
  • Bougaud Emil: A kereszténység és korunk. (Ford. Dobos Lajos, Spett Gyula). 1–5. kötet, 3. kiad. Gyoma, Kner Ny., 1892. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3105894
  • Közigazgatási Nyomtatvány-Mintatár. Gyoma, Kner, 1898?
  • Községi ügykezelés. Tájékoztató füzetek városok, községek és körjegyzőségek számára. Szerk. Kner Izidor. Gyoma, Kner, 1900–1901. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/960808
  • Röpke lapok. Könyvnyomdai ismeretterjesztő lap az érdeklődő nagyközönség számára (szerk. Kner Izidor) Gyoma, Kner Izidor, [1901]–1930. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/960477
  • Kosztolányi Dezső: Tinta. Gyoma, Kner, 1916. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2986699
  • Balázs Béla: Lélek a háborúban. Napló. Gyoma, Kner, 1916. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3051099
  • Thury Zoltán összes művei 1–6. Gyoma, Kner, 1908.
  • Három cseppke könyv. 1. Egy nemes emberről és az ördögről való história: mellyet egyéb fabulákkal és lött dolgokkal egyetemben Heltai Gáspár írásaiból kiszedegetett és ím újra napfényre bocsátott Király György deák.  [Ill. Kozma Lajos], Gyoma, Kner Ny., 1920; 2. Egy özvegyasszonyról és egy katonáról való história, mellyet egyéb régi trufákkal, azaz mind víg és szomorú történetekkel egyetemben ... egybegyűjt. Király György. [Ill.] Kozma Lajos, Gyoma, Kner Ny., 1920; 3. A miasszonyunk szűz Mária csodáiról való hét legenda, mellyeket egynihány szenteknek életeknek rövid históriájával egyetemben több régi magyar manuskriptumokból kiszedegetett Király György. [Képekkel megékesíté Kozma Lajos], Gyoma, Kner Ny., 1920.
  • Kner-klasszikusok. A magyar költészet remekei Balassitól Tompáig 12 kötetben. Szerkesztette: Király György, a könyvdíszeket tervezte: Kozma Lajos, Gyoma, Kner Izidor könyvnyomtató kiadása, 1921.
  • Éjfél. Magyar írók misztikus novellái: Babits Mihály, Kabos Ede, Laczkó Géza stb. (Összegyűjtötte: Bálint Aladár; előszó: Kosztolányi Dezső; illusztr.: Divéky József), Gyoma, Kner, 1917. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2984024
  • Kísértethistóriák. Idegen írók novellái (ford. Balázs Béla, a címlapot és illusztrációkat Divéky József rajzolta) Gyoma : Kner, 1917. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1604344
  • Pancsatantra, azaz Ötös könyv. Az életbölcsességnek régi indiai tankönyve: az emberek és állatok világából való ... történeteknek ... világhírű gyűjteménye. (Ford. Schmidt József). Gyoma, Kner, 1924. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1565671
  • A török hodzsa tréfái: Naszreddin mesternek, a Közel és Távol Keleten ismert bölcs és híres kisázsiai hodzsának csalafintaságai és mulatságos esetei. (Török eredetijét gyűjt. és magyarul megírta Kúnos Ignác). Gyoma, Kner, 1926. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2687974
  • Monumenta literarum. A világirodalom kisebb remekművei legkiválóbb műfordítóink új fordításaiban. (Szerk. és sajtó alá rend. Király György; a könyvdíszeket terv. Kozma Lajos). Gyoma, Kner, 1921.
  • Archiv für Buchgewerbe und Gebrauchsgraphik, Leipzig, [s.n.], 1922. karácsonyi szám http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1031564
  • Kner Izidor: Apró lurkóságok. (Ill.: Major Henrik). Gyoma, Kner, 1933. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2974856
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr137714944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.