1935. augusztus 19-én halt meg Kner Izidor. Összeállításunk második része.

A nyomdatulajdonos Kner Izidor a szakmai elvárásokon túl

Községi Ügykezelés, 1901. szeptember. A címoldalon Kner Izidor írása. – Törzsgyűjtemény

1900-ban indította Községi Ügykezelés (1900–1901.) című folyóiratát, amelynek első számai még a Röpke Lapok hangzatos címmel indultak útjukra. (Folytatása: A község. Szaklap a közigazgatás, a községi élet és a községi jegyzők érdekeinek előmozdítására. Gyoma, Kner Izidor, 1904–1905.) Ezt a címet később (1900-tól) báli meghívók és más reklámkiadványok mintáit, valamint szakmai cikkeket tartalmazó folyóirata viselte tovább. A nyomtatványok fontos és jelentős részét képezték a különböző báli és más mulatsági meghívók, amelyek ízlésfejlesztő, korszerű külsejének megjelenése érdekében az Országos Képzőművészeti Társulathoz, Telepy Károlyhoz fordult segítségért. A meghirdetett illusztrátori pályázatra rengeteg pályamunka futott be, olyan nevekkel, mint Basch Árpád, Bernáth Sándor, Geiger Richárd, Major Henrik. A vigalmi nyomtatványok központi szerepet töltöttek be a közigazgatási űrlapok mellett a nyomda fenntartásában, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy külön báli meghívóosztály foglalkozott a megrendelésekkel. A Röpke Lapokban közzétett, táncoló párokat és más figurákat ábrázoló, megújult meghívóminták nagyon népszerűek lettek, Bécs, Berlin, Hamburg, Párizs és Kairó is képviseltette magát megrendelőik között. Fülep Lajos művészettörténész közreműködésével a nyomda művészeti felfogása is sokat változott, a háború előtti tónusos rajzokat, festményeket egyre inkább a kornak megfelelő grafikus irány váltotta fel, a régi fametszetek ismét divatba jöttek. Törekvéseiket 1914-ben Lipcsében a Nemzetközi Könyvipari és Grafikai Kiállításon nagy aranyéremmel jutalmazták. A nyomdatulajdonos Kner Izidor a szakmai elvárásokon túl is többet teljesített versenytársainál. A műhelyek személyzete 1914-re, a háború kitöréséig száz fölé emelkedett, Kner Izidor életében soha nem volt annyira aktív a vállalat, mint ezekben az években. Munkásainak vidéken elsőként hozott létre kollektív szerződést, ahol önként sorolta magasabb bérkategóriába dolgozóit, rögzített 9 órás munkaidővel, évi egy hét fizetett nyári szabadsággal. A nyomda focicsapa, a Kner SC eredményeiről rendszeresen lehetett olvasni a lapokban.

Kner SC labdarúgócsapat. Középen Révész Béla, fővárosból szerződtetett csapatkapitány, Kner Izidor és Kner Imre. In. Egy évszázad mezsgyéjén: A Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Gyoma, Kner Ny. 1982. p. 30. – Törzsgyűjtemény

1902-ben hazai és bécsi orvosok súlyos szembetegséget állapítottak meg Kner Izidornál, közelgő vakságot valószínűsítve. Az apa, a családi hivatás folytonossága érdekében kivette legidősebb fiát, Imrét az aradi gimnázium harmadik osztályából, hogy azonnal megkezdhesse a szakma átadását utódjának, mielőtt a betegség komolyra fordulna. Kner Imre, az otthoni inaskodás után, amint életkora megengedte, a lipcsei nyomdász szakiskolában folytatta tanulmányait, majd annak elvégzése után, tizenhét éves korától, a nyomda műszaki vezetői tevékenységét vette át. Szerencsére az orvosok diagnózisa tévesnek bizonyult.

Kner Izidor és Kner Imre az 1920-as években. Székely Aladár felvétele. In. A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882–1944. Bp., Akad. K., 1982. p. 47. – Plakát- és Aprónyomtatványtár, SA, 55

Könyvkiadás

Kner Imre 1915 után újraszervezte a nyomda kiadói tevékenységét. A korábbi klasszikus tipográfiát megújítva a Kner-kiadványok újszerű harmonikus megjelenését olyan stílus kialakításával érték el, amely pusztán a betűk formáját tette meg a tipográfia fő kifejező eszközévé, minimálisan használva díszítő elemeket, és a betűkön kívül a papír fehéren hagyott területeit tekintették a könyv építőanyagául.

Fiatal, kevésbé ismert írók műveit ismertették meg az olvasóközönséggel, ügyelve arra, hogy a mű tartalma és megjelenése közötti összhang megfeleljen a modern kor követelményeinek. Első ilyen kiadványok voltak Kosztolányi Dezső: Tinta című kötete, és Balázs Béla: Lélek a háborúban című könyve, Divéky József grafikusművész rajzaival, melyeket számos más irodalmi kiadvány követett. Jelentős illusztrátoruk lett a háború után Kozma Lajos ismert építész is. Nagy lendületet adott az új könyvkiadói felfogásnak az a tény is, hogy Kner Imre 1916-tól bekapcsolódott a Vasárnapi Körbe, ahol fiatal, még kevésbé imert magyar írókkal találkozott, több szerzőnek segítve indulását anyagi érdek nélkül, köteteik kiadásával. Thury Zoltán összes munkáinak gyűjteményét 6 kötetben jelentette meg oly módon, hogy az szép hasznot hozzon az író családjának is.

Balázs Béla a Kner család körében 1916 júniusában. Kner Izidorné, Kner Imréné, Kner Imre, Haimanné Kner Ilona, Kner Izidor, Balázs Béla. In. A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882–1944. Bp., Akad. K., 1982. p. 46. – Törzsgyűjtemény

Somogyi Etelka