Mohács mint összeesküvés-elmélet

2015. augusztus 24. 10:39 - nemzetikonyvtar

2015. augusztus 29-én szimpóziumot rendezünk a mohácsi csata évfordulóján. Vajon a korabeli források új nézőpontú elemzése és a modern tudományok (antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása választ adhat-e arra, hogy mi történhetett II. Lajossal és holttestével?

Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami nóvum, amire rácsodálkozhatunk. Legutóbb felvetődött ismét az a legenda, hogy a magyar királyt megölték a vesztes csata után, és egészen másvalaki holttestét temették el pár héttel később Székesfehérvárott a későbbi magyar király, Szapolyai János jelenlétében.

Az előadók között megtalálható lesz sebész, patológus, antropológus, igazságügyi orvosszakértő, irodalomtörténész, klasszika filológus, történész és könyvtáros. A szimpóziumon való részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

Blogsorozatunkban bemutatjuk az előadókat és röviden ismertetjük az előadások tartalmát. A részletes programot itt találják. 

2015. augusztus 29. OSZK, Díszterem
13.30–13.45 Dr. Csorba Dávid (Nyíregyházi Főiskola, Irodalomtudományi Tanszék) főiskolai docens:

II. Lajos halála (1526) historiográfiai nézőpontból

Közhelyszerű több más mellett a focihoz való viszonyunk és a „nekünk Mohács kell”-érzés. És ahogy a közbeszédbeli sportkritikához nem szükséges különleges futballtudás, úgy a Mohácsot megjelenítő közmondáshoz („több is veszett Mohácsnál”) és annak alkalmazásához sem, de sokkal inkább elvárt egy erős érzelmi viszonyulás. Lévén, hogy ez alapvetően egy történelemszemléleti paradigma, függetlenül attól, hogy azt egy szaktörténész szólaltatja meg, vagy egy külföldi turistákat itthon kalauzoló idegenvezető vagy az utca embere. És a történelmünk megítéléséhez, a mai sorsunk magyarázatához, és kiútjainak szemléltetéséhez ez egy lehetséges okadó magyarázat. Ilyen módon az egyedi, egyszeri történelmi esemény, a mohácsi ütközet sem első renden katonapolitikai értelemben fontos, hanem abban a kontextusban, ahonnan ezt szemléljük, és ami rárakódott az elmúlt majd fél évezredben.

Kijelenthető, hogy voltak a magyar történelemben olyan csomósodási pontok, amikor éppen a Mohácshoz való viszony vált témává, és volt, amikor az kifejezetten nagy érdeklődést, sőt vitákat gerjesztett. Mindegyik helyzet kitermelt magából egy-egy könnyen megjegyezhető szófordulatot, klisét, mely jellemzője volt az adott korszak értelmezési mezejének. Ezek rövid áttekintésével azt szeretném szemléltetni, hogy milyen tudományos területek és milyen lehetséges megközelítések születtek eddig a témában kiemelten is II. Lajos halálát illetően, s hol helyezhető el egy mai Mohács-vita ebben a polemikus térben. Azt szeretném tehát kimutatni, hogy milyen narratívákat, az elmondásnak, a megfogalmazásnak és a koncepciógyártásnak, sőt összeesküvéselmélet-képzésnek milyen elbeszélési nézőpontjait jelenítette meg eddig II. Lajos király elvesztése.

Dr. Csorba Dávid

csorba_foto.JPG

Dr. Csorba Dávid a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, s a KLTE-n szerzett diplomát magyar–történelem–ógörög szakon. A felsőoktatásban 1997 óta dolgozik, elsőként demonstrátorként, jelenleg főiskolai docensként. Óraadóként tanított a debreceni és a pataki teológián, a debreceni tanítóképzőn, rendszeresen részt vesz a debreceni és a miskolci irodalomtudományi doktori iskola munkájában. Számos hazai és külföldi közintézményben végzett kutatómunkát kéziratos és nyomtatott hungaricumok feltárása terén Marosvásárhelytől Zürichen át Oxfordig.

2005-ben a Deák Ferenc ösztöndíjat, 2013-ban a Bolyai János ösztöndíjat nyerte el. Tagja a debreceni székhelyű Reformációkutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhelynek. Családos, négy gyermek apja. Saját kutatásai a 16-18. századi magyar irodalomra vonatkoznak, kiemelten is a kálvinista prózairodalomra. 3 önálló és 5 szerkesztett könyve, és több mint 100 írása látott eddig napvilágot. Publikációi megjelentek irodalom-, könyv-, nyomdászat- és művelődéstörténeti, történelmi, néprajzi, nyelvészeti és teológiai periodikákban, tanulmánykötetekben, magyar- és idegennyelvű kötetekben. 2009-ben Debrecen városától megkapta a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díját Debrecen múltjának feltárásáért. 2010-ben pedig a Nyíregyházi Főiskola rektorától Az Év Publikációs díját. A publikációk 2015. januári adatokig bezárólag elérhetőek az MTMT adatbázisban.  

Szimpózium a mohácsi csata évfordulóján a Budai Várban 2015. augusztus 29. (szombat) 13.00–18.00 Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem (VI. emelet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr957727116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.