Mégis a királyé a megtalált holttest?

2015. augusztus 25. 08:26 - nemzetikonyvtar

2015. augusztus 29-én szimpóziumot rendezünk a mohácsi csata évfordulóján. Vajon a korabeli források új nézőpontú elemzése és a modern tudományok (antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása választ adhat-e arra, hogy mi történhetett II. Lajossal és holttestével?

Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami nóvum, amire rácsodálkozhatunk. Legutóbb felvetődött ismét az a legenda, hogy a magyar királyt megölték a vesztes csata után, és egészen másvalaki holttestét temették el pár héttel később Székesfehérvárott a későbbi magyar király, Szapolyai János jelenlétében.

Az előadók között megtalálható lesz sebész, patológus, antropológus, igazságügyi orvosszakértő, irodalomtörténész, klasszika filológus, történész és könyvtáros. A szimpóziumon való részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

Blogsorozatunkban bemutatjuk az előadókat és röviden ismertetjük az előadások tartalmát. A részletes programot itt találják. 

2015. augusztus 29. OSZK, Díszterem
13.45–14.00 Szebelédi Zsolt (MTA-ELTE- PPKE Ókortudományi Kutatócsoport, MTA-DE Lendület kutatócsoport) klasszika-filológus:

A Sárffy-levél értelmezésének nehézségei filológus szemmel

A történészek és filológusok számára alapszabály, hogy a történeti források értelmezésekor mindig nagyon körültekintően járjanak el. Az óvatosság különösen érvényes a középkori forrásokra, melyek amellett, hogy döntően latinul íródtak, a modern kor gondolkodásmódjától merőben eltérő felfogást, teljesen más műveltségi hátteret feltételeznek. A következtetések levonásához tehát nemcsak az adott nyelv beható ismertére, hanem az adott szerző kulturális közegének, mintáinak figyelembe vételére is szükség van. Dr. Nemes István és dr. Tolvaj Balázs, szombathelyi orvosok, Sárffy Ferenc II. Lajos holttestének megtalálásáról szóló levelének néhány állítására alapozva úgy vélik, hogy az 1526 októberében kiásott, és Székesfehérvárra szállított holttest nem a királyé, hanem egy legfeljebb néhány napja elhunyt fiatalemberé volt. Az előadásomban az orvosok néhány érvét veszem vizsgálat alá, és rámutatok arra, hogy bizonyos esetekben a levél adatait úgy értelmezték, hogy azok mindenképpen a saját feltevésüket támasszák alá, holott nem feltétlenül lehet belőlük egyértelmű következtetéseket levonni. Ezzel összefüggésben szövegkritikai érvekkel igyekszem bizonyítani, hogy a Sárffy-levél önmagában nem alkalmas arra, hogy a fenti elmélet szilárd alapja legyen.

Szebelédi Zsolt

Szebelédi Zsolt Budapesten született 1981. április 19-én. 2008-tól az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoportjában, 2014-től az MTA-DE Lendület kutatócsoportjában dolgozik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karon 2008-ban szerzett történelem szakos bölcsész és tanári diplomát, 2009-ben latin nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár diplomát.
2009–2012 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskoláját végezte el a Klasszika-filológia Műhelyben. A disszertáció benyújtásának várható időpontja 2016.
Ösztöndíj: Babits Mihály műfordítói ösztöndíj 2012.

szebeledi_foto.jpg

Szimpózium a mohácsi csata évfordulóján a Budai Várban 2015. augusztus 29. (szombat) 13.00–18.00 Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem (VI. emelet)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr877729884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.