Vekerdi József nyelvész, indológus, könyvtárunk egykori munkatársa emlékére

2015. október 01. 15:16 - nemzetikonyvtar

2015. szeptember 28-án Budapesten 89 éves korában elhunyt Vekerdi József nyelvész, indológus.

vekerdi_jozsef_nemzetikonyvtar.jpg

Vekerdi József

Vekerdi József 1927. augusztus 7-én született Debrecenben. Tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte, majd az ELTE görög-latin-orosz szakán folytatta Eötvös kollégistaként. 1950 és 1956 között a Lenin intézetben tanított orosz nyelvet. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt háromévi börtönbüntetést kapott, majd ezt követően 1960 és 1963 között a Chinoin gyár segédmunkása volt. Szabadulása után, 1963-ban Keresztury Dezső segítségével helyezkedett el az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol előbb a Régi Nyomtatványok Tárában, majd a Gyarapítási Osztályon dolgozott. 1973 és 1995 között a Nemzetközi Csereszolgálat osztályvezetője volt. Osztályvezetősége idején több tízezernyi kötetet juttatott el határon túli magyar könyvtárakhoz. Közben, 1992–93-ban az Eötvös Collegium igazgatója is volt. 2007. június 21–22-én kétnapos konferenciával köszöntötték a 80 éves Vekerdi József professzort az Eötvös Collegiumban. Nyugdíjazása után 2002 és 2008 között az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában óraadó tanárként szanszkrit szövegolvasási gyakorlat órákat tartott.

vekerdi_jozsef_80_eves_szuletesnapi_kotet_copy.jpg

A Danubio ad usque Gangen. Klasszika-filológiai, indológiai és magyar kultúrtörténeti tanulmányok a 80 éves Vekerdi József köszöntésére, szerk. Bangha Imre és Mészáros Tamás, Budapest, Typotex, 2009. Címlap –Törzsgyűjtemény 

Fő kutatási tevékenysége a cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtésekre, valamint a szanszkrit nyelvészeti tanulmányokra és a szanszkrit irodalmi szövegek fordítására irányult. Az 50-es évek közepén kezdett nyelvészeti és néprajzi gyűjtéseket folyatni a cigányság körében Hajdu Andrással és Erdőss Kamillal. Akadémiai doktori fokozatát is e tárgykörben szerezte, disszertációját 1979-ben „A magyarországi cigány nyelvjárások” címmel védte meg. A cigány dialektusok feltárásában, leírásában és a cigány mesegyűjtésekben elért eredményeit több tanulmányban és könyvben tette közzé: A cigány népmese (Bp., Akadémiai, 1974.); A magyar cigány nyelvjárás nyelvtana (Pécs, PFT. Soksz., 1981); A magyarországi cigány kutatások története (Debrecen, KLTE, 1982.); Cigány nyelvjárási népmesék (Debrecen, KLTE, 1985.); Magyarországi cigány nyelvjárások szótára (Bp., Terebess, 2001.).

 A Magasztos Szózata = Bhagavad-gítá, szanszkrit eredetiből magyar prózára ford., az utószót és a ... jegyzeteket írta Vekerdi József, ford. Lakatos István, Bp., Európa, 1987. Címlap – Törzsgyűjtemény 

Az indiai nyelvek tanulmányozásával már a Debreceni Kollégiumban kezdett foglalkozni, az egyetemen pedig Szemerényi Oszvald szemináriumán tökéletesítette szanszkrit nyelvtudását. Emellett páliul, perzsául és tibetiül is megtanult. Kandidátusi értekezését 1955-ben, az „Abundantia praesentis az ó-indben” címmel védte meg. A szanszkrit irodalom legjavát fordította magyarra, és nyersfordításokat is készített többek között Rab Zsuzsa és Weöres Sándor számára: Kálidásza válogatott művei (Ford.: Rab Zsuzsa, Bp., Európa, 1961.); Dzsajadéva: Gíta Góvinda = Pásztorének (Ford.: Weöres Sándor, Bp., Magvető, 1982.).

Fordításaiban nagy hangsúlyt helyezett a pontos, szöveghű fordítás mellett az eredeti versmérték, valamint az költői szépség visszaadására is. Fordításai több kiadásban is napvilágot láttak: Nami király: Dzsaina legendák és miniatúrák az Uttaradzsdzshajanaszuttából (Bp., Helikon, 1984.); Titkos tanítások. Válogatás az Upanisadokból  (Bp, Helikon, 1987.); A Magasztos Szózata = Bhagavad-gítá (Bp., Európa, 1987.); Bhagavad-gítá (Bp., Terebess, 1997.); Rámájana  (Bp., Terebess, 1997.); Dhammapada (Bp., Terebess, 1999.); Dzsátakák (Bp., Terebess, 1998.);  Asvaghósa: Buddha élete (Bp., Terebess, 1999.); Buddha beszédei (páliból, Bp., Helikon, 1989.;  Farkas L. 1999.; Helikon, 2009.); Puránák. A hindu legendairodalom gyöngyszemei  (Bp., Corvina, 2008.).

Válogatásokat és jegyzeteket készített többek között a „Mesefolyamok óceánja”, a „Szanszkrit líra” című kötetekhez, és a Világirodalmi lexikon indiai tárgyú szócikkeinek jelentős részét is ő jegyezte. Latinból is fordított,

2011-ben jelent meg fordításában Kálvin János „János evangéliuma magyarázata” (1–2. köt. Bp., Kálvin.) Fordítói munkásságát 2000-ben az Indiai Köztársaság is elismerte, a legkiválóbb külföldi kutatóknak járó díj, a Dayawati Modi Vishwa Sanskriti Samman-díj adományozásával. 2001-ben az OSZK Bibliothecarius Emeritus címmel tüntette ki. 2002-ben Széchenyi-díjjal ismerték el tudományos munkásságát.

Vekerdi József művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Pap Ágnes

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr87876516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.