Rómer Flóris Nagyváradon

2015. október 21. 15:53 - nemzetikonyvtar

Rómer Flóris Ferenc bencés tanár, régész, művészettörténész, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar régészettudomány, művészettörténet és műemlékvédelem egyik megteremtője, 19. századi tudományosságunk egyik legfontosabb alakja születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ezért az UNESCO a 2015-es évet Rómer Flóris Emlékévvé nyilvánította. Országszerte voltak kisebb rendezvények, konferenciák ennek jegyében. Az egész megemlékezéssorozat egyik legfontosabb motorja a győri Rómer Flóris Múzeum könyvtárának vezetője, Csécs Teréz volt. Az év elején ő alkotott meg Rómer életművéről egy poszter-vándorkiállítást, amely azóta körbejárta az országot. Jelenleg a nagyváradi püspöki palotában tekinthető meg. A szaktudósok és kutatástörténészek Rómer életének, működésének egykori helyszínein konferenciákat szerveztek. Így volt már konferencia Pozsonyban és a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol Rómer pályafutásának legintenzívebb, legaktívabb szakaszát élte az Érem- és Régiségtár őreként, legutóbb pedig Nagyváradon, a Római Katolikus Püspökség szervezésében a püspöki palota dísztermében. A helyszín különlegessége, hogy freskódíszét annak idején maga Rómer Flóris tervezte meg.

20151018_120950_1.jpgZsupán Edina fotója a felújított váradi várról

A váradi konferencián előadott Csécs Teréz, a győri Rómer Flóris Múzeum Könyvtárának vezetője, Zsupán Edina könyvtárunk kutatója,  Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárának munkatársa és a Honismereti Szövetség elnöke, Mikó Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa. A konferencia különlegessége volt továbbá, hogy Dr. Puskás Imre, kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár itt jelentette be a határon túli műemlékek megmentésére irányuló Rómer-terv elindulását, melyre a magyar kormány évenként 200 millió forintot szán. A Tervről Sarkadi Márton, kulturális örökségvédelmi referens (Kulturális Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság) tartott prezentációt.

Zsupán Edina a konferencián. Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook oldala.

Egy archeológus a művészettörténetben – Rómer Flóris és a Corvina Könyvtár

Zsupán Edina nagyváradi előadásának összefoglalója.

Az előadás kiindulópontja az a tétel, hogy Rómer Flóris az első modern értelemben vett szaktudós volt a corvinakutatás terén. A továbbiakban ezt az állítást próbáljuk igazolni. A leginkább archeológusként ismert Rómer Flóris a tárgyban való első megmutatkozásától, a győri corvina közzétételétől (1861, Győri történelmi és régészeti füzetek) kezdve kiváló kodikológiai szakértelemről tett tanúbizonyságot. A néhány hazai corvina feldolgozása és tanulmányozása után kutatásaihoz új lendületet Simonyi Ernővel, a 48-as emigránssal való ismeretsége adott. Simonyi maga is szisztematikusan kutatta Mátyás király könyvtárának maradványait a nyugat-európai gyűjteményekben. Rómer számára nagy jelentőségű volt, hogy Simonyi így létrejött jegyzékét az ő rendelkezésére bocsátotta. Rómer e jegyzék alapján kezdett el utazni az 1860-as évek végén, és a legszakszerűbb módon autopsziával vizsgálta meg a külföldön őrzött corvinákat. Adatgyűjtését az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Rómer Flóris legfőbb célja az volt, hogy összeállítsa, és bővítse a hiteles corvinák listáját. Ennek érdekében dolgozta ki a corvina-ismertetőjegyek rendszerét (címer, kötés, Mátyás- és/vagy Beatrix-ábrázolás, Mátyás-emblémák stb.), amelyeket a kutatás azóta is az ő nyomán használ a corvina-identifikációk során. Eredményessége elsősorban annak volt köszönhető, hogy vérbeli archeológusként kiváló érzéke volt a tárgyak iránt. Ehhez társult Rómer történészi látásmódja, a forrásokból kiinduló, azokat kritikusan megközelítő munkamódszere. A hazai corvina-kodikológia valójában neki köszönhetően vált európai színvonalúvá.

A látogatás alkalmával a váradi kollégák várlátogatást szerveztek, ahol a résztvevők megtekinthették a felújított váradi várat, a Bethlen-palota belső udvarában pedig a középkori váradi székesegyház maradványait feltáró ásatásokat. A székesegyház nyomait egyébként maga Rómer Flóris is kutatta 1883-ban, a jelenlegi ásatás részben az ő nyomain halad. Rómer Flóris ugyanis 1879 és 1889 között nagyváradi kanonok volt. 

Rómer szenvedélye volt a corvinakutatás. 

20151014_180531.jpg Rómer Flóris saját kezű vízfestékes másolata a győri corvina címlapjáról.

Rómer váradi éveiről Lakatos-Balla Attila és Balla Tünde reprezentatív kötetet jelentetett meg a konferencia alkalmából.  

dsc_0152.jpgMikó Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Fotó: Debreczeni-Droppán Béla

Mikó Árpád előadásának összefoglalója.

Rómer Flóris már az első corvina-cikkében (1861) kiválóan felkészült kódexkutatóként lépett fel. Nemcsak a corvinákat fedezte fel és írta le egymás után, hanem sok olyan, gazdagon illuminált kódexet is, amelyek máig a magyarországi középkori könyvállomány legfontosabbjai közé tartoznak (például Kálmáncsehi Domonkos breviáriuma). Oklevélkiadással is foglalkozott. A kodikológiában és a paleográfiában való jártasságát fiatal korában, bencés növendékként szerezte Pannonhalmán, ahol kiváló mesterei voltak, s ahol részt vett a könyvtár rendezésében. Ekkor másolta le facsimile-hűséggel a Tihanyi kódexet (1530–32), egyik fontos nyelvemlékünket a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára (1834). A bencés rend azonban a fiatal tanárra nem a történeti stúdiumok, hanem a természetrajz oktatását bízta. A forradalom és a várfogság hosszú évei után visszatérve a normális életbe Rómer a rendi történetírói tradícióval a háta mögött vált természettudósból archeológussá. Ezért lehetett a corvinák feltárásában munkássága rögtön alapvető jelentőségű. A művészettörténet klasszikus módszereit is profiként alkalmazta: jó szeme volt a stíluskritikához és érdekelték az ikonográfia kérdései is. Komplex – a miniatúráktól a kötésekig mindenre figyelő – kodikológiai kutatásai ugyanolyan jelentősek, mint a középkori falképekkel vagy a régi ötvösművekkel kapcsolatos vizsgálódásai. Bár elméleti kérdések nem foglalkoztatták, joggal számítjuk őt is a magyar művészettörténet-írás alapító atyái közé. 

 A Rómer-emlékévről további információkat a Rómer Flóris Emlékév 2015 oldalon találhatnak.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1008009227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.