1895. november 13-án született Marcaliban, Budapesten hunyt el 1982. március 13-án. Kaposvárott, Rippl-Rónai Ödön javaslatára kezdett el festészettel foglalkozni, 1915-től másfél éven át a nagybányai művésztelepen tanult, mesterei Thorma János és Réthi István voltak. 1916-ban bevonult és csak 1918-ban szerelt le, tanulmányait nem folytatta tovább. Megismerkedett a modern festészeti irányzatokkal, kapcsolatba lépett Kassákkal és az aktivistákkal. 1921 és 1923 között Bécsben élt, később Berlinben ahol több kiállítása is volt. 1927-ben Pöstyénbe költözött, ahonnan gyakran járt Budapestre,1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban, a 30-as évektől a Gresham kör vezéregyéniségévé vált. 1945-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. Festői munkássága mellett folyamatosan írt, több önéletrajzi vonatkozású műve jelent meg. Kossuth és Munkácsy-díjas festő, érdemes művész.

Bernáth Aurél. In. Kortárs magyar művészeti lexikon, főszerk.: Fitz Péter, 1. kötet, 1999, Budapest, Enciklopédia, 1999–2001. – Törzsgyűjtemény 

Bernáth Aurél: Önarckép sárga kabátban (1930) In. Bernáth Aurél: Riviéra. In. Száz szép kép (46.), szerkesztő Laskay Gabriella – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az első világháború alatt és közvetlenül utána a nehéz gazdasági helyzet arra késztette, kényszerítette a művészeket, hogy hozzáférhetőbb, „olcsóbb” alkotásokat hozzanak létre a festmények helyett, ekkor élte aranykorát a kis példányszámban megjelenő, különböző sokszorosított grafikai eljárással készült művészi album. Kassák, Biró Mihály, Derkovits Gyula mellett Bernáth Aurél is ezt a formát választotta művészetének bemutatására.
Az Országos Széchényi Könyvtár nem csak írásait, de szerencsére az 1922-ben Bécsben megjelent „Graphik” című képzőművészeti albumát is őrzi.

Bernáth Aurél: Graphik. [Borító], Wien, [Bernáth Aurél], 1922. – Plakát- és Kisnyomtatványtár Jelzet: Alb.E 13 

A szakirodalom szerint ezen album a magyar avantgárd egyik legnagyobb teljesítménye. A képek stilizált motívumokból építkeznek, néhol Kandinsky absztrakt expresszionista műveit idézik. A 20-as évek elejének lehangoló magyar valóságát modern ikonok sorozataként jeleníti meg. Megjelenését már a kortársak is méltatták. Hevessy Iván a Nyugatban így írt: „Az album lapjainak mindegyike új meglepetés: egy rendkívül őszinte és mély tehetségű művész szuggesztív alkotásai. A formáknak és térbeli viszonyoknak a valóság lényegére egyszerűsített átfogása és ezeknek a primitív valóságérzeteknek monumentális víziókká összegzése jellemzi Bernáth Aurél művészetét.”

Hevesy Iván: Bernáth Aurél albuma. In. Nyugat, 1922. 7. szám – Elektronikus Periodika Archívum 

Bernáth Aurél: Graphik. [Grófok és kastélyok], Wien, [Bernáth Aurél], 1922. – Plakát- és Kisnyomtatványtár Jelzet: Alb.E 13 

A mű létrejöttének körülményeiről magától a művésztől értesülhetünk. „Így éltünk Pannóniában” című kötetéből:

„Tél volt, korán sötétedett. Így idő a magam munkájára csak este jutott. A Cafe Eilesben ütöttem fel műtermemet, mivel szobámat nem lehetett fűteni. A Graphik című albumom kiadására készültem. Arra, hogy nyomdai úton jelentessem meg gondolni sem lehetett. Tehát az 50 példányra tervezett album mindegyik lapját, összesen 300-at, hónapokon át, ott a Café Eilesben csináltam. Tavasz lett, mire elkészültem vele. Szétküldtem szerte az országba. Röviddel azután – Budapesten először – a Nyugatban, Hevesy Iván tollából igen méltányló kritika jelent meg róla. Ez a cikk avatott festővé.”

Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában, Részlet. Budapest, Szépirodalmi kiadó, 1978. – Törzsgyűjtemény

Bernáth Aurél: Graphik. [Faluk], Wien, [Bernáth Aurél], 1922. – Plakát- és Kisnyomtatványtár Jelzet: Alb.E 13 

A lapok elkészítéséhez kézzel kivágott sablonokat használt, amiket tussal, szénnel és aranyfestékkel rajzolt át, töltött meg, így a képek átmenetet képeznek a sokszorosított grafika és az egyedi műalkotások között. A Nemzeti Könyvtárban az 50 számozott példány közül a 47. jelzésű található, amit Bánóczy Dénesnek dedikált a művész. Az album 1924-ben kalandos úton, a gyűjtővel való hosszas levelezés végén került a könyvtárba, más értékes mappákkal egyetemben, de az már egy másik történet.

Szerk.: Szarka Anita (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Összeállítás Bernáth Aurélról a Magyar Elektronikus Könyvtár Száz szép kép című sorozatában:

Bernáth Aurél: Riviéra. In. Száz szép kép (46.), szerkesztő Laskay Gabriella.