„Nem vagy igazi!” – ???

2015. december 10. 09:04 - nemzetikonyvtar

120 éve született és 60 éve hunyt el Török Sophie (Tanner Ilona) író, költő (1895. december 10.–1955. január 28.), aki tudatos választásként publikált Kazinczy Ferenc feleségének nevén.

Kazinczy Ferenc 45 éves volt, amikor 1804 nyarán feleségül kérte a 24 éves gróf Török Sophie-t. Az agglegény lépése nagy meglepetést okozott környezetében, pláne az, hogy a híres szépségű lány igent mondott neki. Az már csak hab a tortán, hogy huszonhat éves házasságuk meglepően jól sikerült: a Bécsben nevelkedett, művelt, franciául és németül kitűnően beszélő Sophie egyenrangú társa volt Kazinczynak. A korban szokatlanul nem az alárendelt feleség, hanem a kölcsönös megbecsültségen alapuló partner szerepét „játszotta”. Alakja felbukkan Weöres Psychéjében, Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényében, s Tanner Ilona szerzői álneveként.

Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla pont 120 éve, 1895. december 10-én született. Török Sophie 1921. január 15-én, Babits Mihállyal kötött házasságát követően. Így dedikálja neki az író A literátor. Érzékenyjáték egy felvonásban című művét. (S nem véletlenül nevezi magát aláírásában Francinak. A mű egyébként Kazinczy nősülésének története…) A költőnő innentől kezdve e néven publikál:

Török Sophie – a Nyugat-barátok Köre fotósorozata 1931, fotó: Rónai Dénes – Kézirattár: Fond III/2133

Első versei az Új Időkben és A Hétben jelentek meg, később a Nyugat rendszeres szerzője lett. Itt megjelent kritikái, bírálatai is – az eddigieknél nagyobb – figyelmet érdemelnének. Elbeszéléseit a kortárs kritika nagyra tartotta. „Eszményem Ady és Lesznai Anna, a Babits-versek elkápráztattak nagyszerűségükkel, de ebben az időben még nem voltam elég intelligens megértésükre.” Pedig 6 éves koráig nem tudott magyarul, az elemi iskolában tanult e nyelven meg írni-olvasni. Pestre kerülvén először színiiskolába, majd balettintézetbe iratkozott, egyetemre vágyott menni, majd gépírónői, titkárnői állásokból tartotta el magát. Útkereséséről, szerelmeiről, (szexuális) kalandjairól, Babits mellett töltött éveiről, fogadott lányukkal való kapcsolatáról regények, színdarabok, visszaemlékezések, tanulmánykötetek születtek. Költészetéről, prózájáról – a korabeli recepciót leszámítva – elvétve néhány írás. Inkább volt megnevezve, mint Babits felesége, majd Babits özvegye.

Költészetének összefoglalásául írja Sőtér István irodalomtörténész:

„Gondolat és érzés izgatott vitái bonyolódnak köteteiben, melyek formailag is valóságos lírai naplóknak tetszenek. Intellektuális, sőt »lélektani« költészet, – e jelzők azonban nem gyengeségét és elvontságát, hanem feszültségét és erejét jelzik.”

Sőtér István: Négy nemzedék. Élő magyar költők, Budapest, Parnasszus, 1948. – Törzsgyűjtemény 

Első verseskötetében – Asszony a karosszékben – kritikusai még ott érzik Kaffka Margit „hatását”, ösztönző példáját – nem véletlen dedikál verset emlékének –, s a verseket az expresszionista hatásra született szabadversek kategóriájába sorolják.

„Azt hittem: érdemes igy: irni, irni
fénytelen szavakat formák zenéje
nélkül, rimeknek édes csipkéje nélkül.
Fénytelen szavakat, mert csak sietve
akartam beszélni.”

X. Szabadvers a rímről

asszon_a_karosszekben_nemzetikonyvtar.jpgAsszony a karosszékben, Versek, Budapest, A Nyugat folyóirat kiadása, 1929. – Törzsgyűjtemény 

Örömre születtél című kötetéről Lesznai Anna ír bírálatot (Török Sophie, a félelem költője, Nyugat 1934. 22. szám), felhívva a figyelmet az ellentétes érzelmi pólusok ügyes váltakozására, azok versszervező erejére; a lélektani önelemzés elmélyülésére.

„Idegen vagy és ijesztő semmiből
teremtetted magadat. Bár egyetlen névvel
jelöl a sors hosszu életen át: minden nap
más testben keltél, száz élet véglete
hullámzott benned oktalan.”

Arcok egy név felett

oromre_szulettel_nemzetikonyvtar.jpgÖrömre születtél. Uj versek, Budapest, Nyugat kiadás, 1934. – Törzsgyűjtemény

Harmadik verseskötete 1940-ben jelenik meg.

„A vers annyi nekem, mint jajgatni
kibírhatatlan fájdalomban.”

Kiáltás

Ha líráját lélektani költészetnek nevezték eddig, akkor ez a kötet egyetlen egybefüggő mélykúszás saját bezárt belső világában. Ahogy Keresztury Dezső találóan megfogalmazta:

„Ennek a nőköltőnek nem a forma a fontos, hanem a mondanivaló; a versek alakzatait inkább ösztöne, mint mesterségbeli tudása formálja. Ezért tart ki oly makacsul primitívnek tetsző zenéjük mellett, amelynek egyhangú csobogásában csak a finom fül veszi észre az ezernyi árnyalatot. […] Nem a vers szépsége s befejezettsége érdekli, hanem a kifejezés maradéktalan hűsége.”

Keresztury Dezső: Török Sophie-ról. In. Uő. Kapcsolatok, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1988. – Törzsgyűjtemény

Kritikusai – szinte kivétel nélkül – hiányolták műveiben a konkrét tapasztalati élményt. Az 1948-ban, Babits Mihály születésének 65. évfordulójára kiadott, limitált példányszámú (500 számozott példány), viszonylag kevés verset tartalmazó Sirató című kötete válasz a hiányolóknak s kétkedőknek. Lírája csúcsaként is szokás emlegetni a Babits halála után született alkotások kis gyűjteményét, melyeknek zöme 1941-es datálású.

„Kés nem vágja. Fény nem világítja. Értelem
nem érti. Sötét és konok. Savra nem bomlik,
ütéstől nem omlik, pokoli gubanc! rendje e
káosz, értelemzavar, célja a semmi!”

Sugárzik tovább…

Az eddigi életművet lírai monológként, egyetlen öntörvényű áradásként aposztrofálók megkapták a dialógust, még úgy is, ha a másik fél explicit nem hallható bennük; de témáiban, „tárgyaiban”, jelentésében megjelenik.

„Téged minden érdekel: gyerekek, nők, fák és
kirakatok, még a hontalan ténfergő
kiskutyák is.”

Sétálni vittelek…

sirato_nemzetikonyvtar.jpgSirató, Budapest, Baumgarten Ferencz Irodalmi Alapítvány, 1948. – Törzsgyűjtemény

Verseskötetei között megjelentek elbeszéléseit, novelláit tartalmazó kiadások, illetve Hintz tanársegéd úr című regénye (utóbbi olasz fordításban is 1943-ban).

Könyvborítók. Boldog asszonyok. Elbeszélések, Debrecen, Nagy Károly és Társai Kiadása, 1933. (Novellák); Hintz tanársegéd úr. Regény, Budapest, Káldor Könyvkiadóvállalat, 1935.; Sofia Török Il professor Hintz. Romanzo, trad.: Nelli Vucetich, Milano, Garzanti, 1943. 

A Nem vagy igazi! kötet címadó kisregényében dolgozza fel a gyermektelenség érzését, bemutatja nőalakjának vergődését a szociálisan elfogadott normák között.

nemvagyigazi_nemzetikonyvtar.jpgNem vagy igazi! Budapest, Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T., 1939. (Kisregény, elbeszélések) – Törzsgyűjtemény

A 40-es években előszót ír gyűjteményes kötetekhez: Kotzián Katalin: Szerelmes szonettkoszorú. Budapest, Cserépfalvi, 1946.; maga szerkeszti, ill. kísérő tanulmánnyal látja el a Költőnők antológiája. Sappho-tól napjainkig kötetet. Budapest, Cserépfalvi, 1944..

Kotzián Katalin: Szerelmes szonettkoszorú, Budapest, Cserépfalvi, 1946.; Török Sophie és Kotzián Katalin: Költőnők antológiája. Sappho-tól napjainkig, Budapest, Cserépfalvi, 1944.

Terveiben szerepelt még egy életrajzi kötet Babitsról – nem készült el. Elkezdte – s részeiben publikálta is – Majthényi Flóra XIX. századi költőnőről készült könyvét. Ezt élete utolsó éveinek barátnője, Koháry Sarolta írja majd meg (Flóra és Ilonka, Budapest, Magvető, 1973.; Török Sophie életregénye címmel, Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2. kiadás, 2006.) A megtagadottak cím alatt Török Sophie összegyűjtötte kiadatlan verseit. (Török Sophie: Kiadatlan szerelmes versei. Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2006. )

Koháry Sarolta: Török Sophie életregénye, Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2. kiadás, 2006., Török Sophie: Kiadatlan szerelmes versei. Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2006.

Török Sophie hagyatéka – Babits Mihályéval együtt – 1952-ben került az OSZK állományába. Jelentős, különböző típusú dokumentumok gyűjteményéről van szó, melynek része a mintegy 4000 darabos fotóanyag (üveg és celluloidnegatívok, papírképek, albumok), mely a 2009-ben történt teljes restaurálás után került digitalizálásra.

„Én, a céltalan élő, lassan hűlök és
ízenként halok el. S minden küzködő
atom bennem cseppenként issza
öldöklő italod
Magány…”

A magányhoz

Kötél Emőke

A versidézetek Török Sophie: Csontig meztelen. Válogatott versek (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1988. Válogatta, az utószót írta és sajtó alá rendezte: Koháry Sarolta.) című kötetéből valók.  

Török Sophie oldala a Nyugat 100 című tartalomszolgáltatásunkban.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr88151954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.