„A nagy merő”

2015. december 14. 14:30 - nemzetikonyvtar

220 évvel ezelőtt született Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. dec. 14. – Kolozsvár, 1842. febr. 3.) útirajz- és naplóíró

Észak-Amerika egyik korai magyar leírója, a reformkor kiemelkedő gondolkodója, jogi tanulmányai végeztével, 1817-ben lépett írnoki szolgálatba Kolozsvárott az erdélyi főkormányszéknél. 21 évi iratmásolás után, miközben bejárta Európát és Észak-Amerikát, és miután a Magyar tudós Társaság és az Akadémia tagja lett, nevezték ki fogalmazónak. Kazinczy hozzá írt versében a „A nagy merő”-nek nevezi.

Bölöni Farkas Sándor. Litográfia, 19. század második negyede  Magyar Elektronikus Könyvtár

„Ragyogó futással kezded a futást
Olympiádnak síkjain, s a tömött
Sokaság Paeant kiált a nagy merőnek.
Hová futsz? Megállj! Itt az Euripidesz
Hermája, s a Götheé; s itt közöttük
A hármas istennő szent szobra kél.
Hullj térdre, lelkes ifju, s mondd az igét:
„A szépet a nagy mellé!” Már repülsz?
El, el a határig, vagy ne, nagy merő!
El, el a határig! Vár a hős iker!”

Kazinczy Ferenc: Bölöni Farkas Sándorhoz. In. Kazinczy Ferenc összes költeményei, s. a. r.: Gergye László, Budapest, Balassi, 1998, 130. o. – Törzsgyűjtemény 

Bölöni barátai, Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós révén került kapcsolatba a reformmozgalom radikális szárnyával. Kolozsvárott kaszinó, vívóiskola, segélyegylet, olvasókör létrehozását kezdeményezte, szorgalmazta a városi világítás bevezetését, az utcakövezést. Megalapította a Vasárnapi Újság című néplapot és a kolozsvári színház titkári teendőit is ellátta. Dédelgetett útitervei – például India beutazása Kőrösi Csoma nyomdokain – jó darabig nem valósulhattak meg anyagi források hiányában. Végül 1830-ban egy erdélyi főnemes, Béldi Ferenc fogadja útitársául. Először Európa nyugati részét utazzák be, majd áthajóznak New Yorkba. Bejárják az Egyesült Államok keleti részét és Dél-Kanada keleti vidékét. Érdekes élmény lehetett, hogy a jobbágyrendszerből olyan különleges közösségekbe csöppentek, ahol utópisztikus elvek alapján próbáltak az emberek kommunisztikus közösségeket létrehozni. Ilyen volt a „shakerek” telepe, „Economy”, a „harmoniták” faluja vagy Owen angol utópista-szocialista közössége. Mindezekről Bölöni Farkas beszámolóiból kap először hiteles leírást a nagyközönség. Életének főművében, az Utazás Észak-Amerikában (Kolozsvár, 1834) című útleírásában közölte a Függetlenség Nyilatkozat szövegét is:

Függetlenség Kinyilatkoztatása.

1776-ban július 4-én tartott kongresszusban az Amerikai tizenhárom
Egyesült Státusok egyakaratú kinyilatkoztatások:

Midőn az emberi történetek folyamatjában egy népre nézve a szükség azt kívánja, hogy elszaggassa azon politikai köteleket, melyek őtet egy más néphez csatolták, és hogy a földi hatalmasságok közt azon megkülönbözött s egyenlőség helyzetébe lépék, melyre őtet az Isten és a természet törvényei meghatalmazták; akkor az emberi nem vélekedése iránti tisztelet azt kívánja ezen néptől, hogy kinyilatkoztassa azon okait, melyek a megválásra kényszerítették. Mi a következendő igazságokat nyilvánosok és csalhatlanoknak hisszük, úgymint: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s a Teremtőtől mindnyájan bizonyos velök született s elidegeníthetlen jussokkal ruháztattak fel; és hogy ezen jussuk közé tartozik az élet és szabadság jussa s a boldogság utáni szabados törekedhetés. Azt is hisszük: hogy az emberek közötti igazgatóságok ezen jussok bátorságosítására állíttattak fel, melyeknek a néptől eredő bizonyos hatalmak az igazgatottak megegyezésöknél fogva adattak által. Azt mondja ugyan az okosság, hogy a régi idők ólta alkotott igazgatóságok csekély és elmúló okokért ne változtassanak meg; és valóban a tapasztalás is azt mutatta, hogy az emberi nem képes inkább tűrni és szenvedni, míg a terhek hordozhatók, mintsem hogy a régen megszokott formák eltörlése kedvetlenségeinek kitegye magát.

Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. VIII. fejezet. Utazás Massachusettsen által – Amerikai fogadók – Az amerikai függetlenség aktája – Thököli Bostonban Uő.: Napnyugati utazás, Napló, [Bp.], Helikon, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár

utazas_eszak_nemzetikonyvtar.pngBölöni Farkas Sándor: Útazás Észak Amérikában, Kolozsvártt, Tilsch János, 1835. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Útleírásában foglalkozik a pusztuló indiánok sorsával és a néger rabszolgakérdéssel is.

Szinte hasonlít az irokézekéhez a több számtalan amerikai indus tribusok története is. Az első megtelepedéskor erőszakos foglalás volt a birtok igazolása. De miután sokszor vérrel kellett megírni az ily keresmény contractusát, csaláshoz folyamodott a fejér, s ez a mód igenis elsült neki; mert annak minden nemeivel pusztította, megvesztegette s elszegényítette az egyszerű vadat, s az elnyomottak önként odahagyták birtokaikat, vagy csekélységért eladogatták, s hátravonultak. Az Egyesült Státusokban széjjel még 69 indus tribus lakik, mintegy 77.402.318 hold földön. A kongresszus különböző egyezésekre lépett velök. Némely tribus bizonyos fizetésért földjét egészen odaadta, s hátravonult a Missouri vadonjaiba. Mások megmaradtak az Egyesült Státusokban, s eladott földjeikért határozott esztendőkig megállított fizetést vonnak a státustól. Némelyek pedig, mint a cherokees és choktaw (cserokíz és csoktau) leghatalmasabb tribusok, semmi egybeköttetésben nem akarnak lenni a fejérekkel, magok kormányozzák magokat respublicai formában; külön iskolákat állítottak, földmívelés és kézmívekre adták magokat.

Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. XVII. fejezet Buffalo – Az irokéz indusok – Indus tribusok az Egyesületben – Indus iskolák – Buffalói fogadó – Lafayette utolszori utazása Amerikában Uő.: Napnyugati utazás, Napló, [Bp.], Helikon, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az Utazás Észak-Amerikában című könyve 1835-ben második kiadásban is megjelent, összesen több mint 2000 példányban, ami akkoriban hallatlan sikernek számított és igen nagy hatást tett a közvéleményre. A hatóságok a reformszellem élesztését látták írásában és hamarosan betiltották a könyvet.

Európában a rabszolgaság az emberiség históriájával kezdődik. Amerikába 1620-ban vitte az első hollandus hajó Virginiába az Afrika pusztáin elfogott szerecseneket, s oly hidegvérrel adta el pénzért, mint a barmot; mert az akkori vélekezés szerint őket az Isten már csekélyebb anyagból teremtette, mint a fejért - és mint pogány nem is érdemelt emberi nevet. Áhítozva rohant az angol is ez új kereset nemének, s ezerenként hordta által a szegény szerecsent Amerika vadonjaiba, mint a marhát. Ez a kereskedésmód törvényesnek s igen természetesnek látszott akkor minden európai nemzeteknél. A virginiaiak voltak elsők, kikben felébredt végre az emberiség érzete, s 1680-ban nyomós és szívre ható kérelmekkel folyamodtak az angol udvarhoz, hogy az emberhússal való ezen gyalázatos kereskedésnek vettessen véget. A több gyarmatok is támogatták e kérelmet, de az angol parlamenttől azon emberiségtelen feleletet kapták, hogy a rabszolgákkal kereskedés sokkal jövedelmezőbb Angliának, mintsem hogy az amerikaiakért arról lemondjon. [...] Íme, a rabszolgaság története az Egyesült Státusokban, a azon dicső lépések, melyek ennek eltörlésére tétettek! Igenis dicső lépések, mert az emberi gyarlóságok története azt mutatja, hogy az ember könnyen szokott ugyan szabados és nagylelkű elveket megállítani ott, hol vagyoni vagy személyes áldozat nem forog fenn, de mihelyt e kettőnek akármelyike jön játékba, ott azonnal folyamodik kimeríthetetlen sillogizmusai tartalékjához önhasznát színezni és támogatni; s csak az oly ember kész vagyoni és személyes önhasznát a szabad elvekért feláldozni, kiben a szabadság érzete vérré vált, mint az amerikaiaknál. Hogy fáj az egyesült státusbelieknek a rabszolgaság szemrehányása, azt hiszem, és érzettem is, mert az európai nyugoti országokban közönségesen elterjedt hiedelem az, hogy Európában még csak Muszka- és Magyarországban divatoz rabszolgaság, s ezen hiedelem mindig mélyen fájt nekem is.

Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. XXI. fejezet. Pittsburgh – Találkozás Báró Wesselényi Farkas és Balog Pállal – Alleghany és Monongahella vizei – Alleghany-hegyek – Marylandi státus – Szerecsen rabszolgák állapotja  Uő.: Napnyugati utazás, Napló, [Bp.], Helikon, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Útinaplójának európai része csak mintegy 100 évvel halála után, 1943-ban jelent meg.

Könyve miatt „veszedelmes” ember hírébe került, magányossá, csalódottá vált, egyre súlyosbodó betegség is gyötörte. Ebben a depresszív korszakában (1835–36) írt naplója ma is forrásértékű műnek számít.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr498171622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.