„A gőgösség hagymázától / Írtózván, kertész leve.”

2016. január 06. 14:10 - nemzetikonyvtar

250 éve, 1766-ban született Fazekas Mihály költő, botanikus († 1828)

Születésének pontos dátumát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy Vízkeresztkor, azaz január 6-án tartották keresztvíz alá Debrecenben. Hasonlóan Csokonaihoz, a cívis város félig kézműves, félig értelmiségi polgári rétegéből származott ő is – apja egyszerre volt gyógykovács, állatorvos és lópatkoló, valamint városi esküdt. A debreceni kollégium diákjaként 1782-ben beállt katonának és 1796-ig szolgált az I. lovasezredben, az úgynevezett császárhuszároknál. Katonaként járt Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és évekig állomásozott Galíciában. Első versei is ebben az időben jelentek meg. Főhadnagyként szerelt le, tiszti rangjáról lemondva tért vissza szülővárosába, ahol kollégiumi pénztárosaként, továbbá városi esküdtként és a polgárőrség tisztjeként dolgozott. Sokat tett Debrecen gazdasági és kulturális fejlesztése érdekében. A Debreceni Kalendáriumban közölte felvilágosító, természettudományos és mezőgazdasági írásait. Életét barátjához, Csokonai Vitéz Mihályhoz hasonlóan agglegényként élte, szenvedélyévé vált a gazdálkodás, kertművelés, és a növénytan. Írói termékenysége is ekkor érte el tetőfokát. Csokonai halála után már kevesebb verset írt, inkább a növénytannak, a természettudományok hazai népszerűsítésének szentelte napjait.
1828. február 23-án halt meg tüdőbajban, hasonlóan Csokonaihoz és közös tanárukhoz, Földi Jánoshoz.

Fazekas Mihály arcképe. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) CD-ROM Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 (Encyclopaedia Humana Hungarica 7.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Fő művét, a Lúdas Matyit 1804-ben írta meg, de félretette. A szöveg hallatlan népszerűségét jól jelzi, hogy névtelenül, kéziratos másolatokban terjedt, így eljutott Bécsbe is, ahol egy debreceni diák, Kerekes Ferenc a szerző kilétét nem sejtve 1815-ben jóhiszeműen kiadta. A mű sikerét mutatja, hogy még ugyanabban az évben ponyvakiadása is megjelent. Fazekas – a sok hibával megjelent művét kijavítva és átdolgozva – 1817-ben Bécsben újra kinyomtatta a Lúdas Matyit.

[Fazekas Mihály]: Lúdas Matyi. Bécs, 1815. Az első kiadás címlapja – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Lúdas Matyi az első mű irodalmunkban, amely népmesei tárgyat, népmesei eszközökkel, hiteles népmesei hangra dolgoz fel, bár a magyarországi folklórban korábban ismeretlen történet felbukkan az Ezeregy éjszaka meséinek egyes változataiban és az egész nyugat-európai folklórban, valamint a grúz, orosz, ukrán, román és, valószínűleg az utóbbi közvetítésével a csángó népköltészetben is. Fazekas a mesét Moldovából hozhatta magával, ahol öt évig katonáskodott és csángó vidéken is hetekig állomásozott.

Hajdann egy Falubann, a' Nyírenn é, vagy az Erdő-
Hátonn, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe.
Már tsak elég az, hogy: vólt hajdann egy öreg Asszony,
Özvegy vólt, 's egy rossz Fija vólt. Ez munka fejébenn
Nyáronn a' legyet a' szárán tsapkodta nap estig,
Télenn a' tüzelő mellett a' piszka fa végénn
Átsorgott el egész napokat; Jó Annya eléggé
Zsémbelt rá; de akár a' száraz falra marokkal
Borsót hintett vólna, szitok, motsok és a' hurítás
Annyit tett Matyinak, (Matyi vólt neve a' Sihedernek)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Első levonás, Bécs, 1817. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Fazekas Mihály  jóbarátjával és sógorával, Diószegi Sámuel (1761. január 5. – 1813. augusztus 2.) református lelkésszel közösen állította össze az első magyar fűvészkönyvet, azaz növényhatározót. Diószegi Sámuel születésének 255. évfordulóját tegnap ünnepelhettük. A Magyar fűvész könyv Carl von Linné rendszerezési módszerét követi, amellyel Diószegi Sámuel 1787–89-es göttingai tanulmányai idején ismerkedett meg. A növényhatározóban több mint 3000 hazai növény leírása található további félezer újonnan megalkotott szakkifejezés mellett.

fazekasblog01_nemzetikonyvtar.pngDiószegi Sámuel és Fazekas Mihály: Magyar fűvész könyv: Melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént, Debrecen, Csáthy György Kiadása, 1807. Belső címlap. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Imé itt vagyon a’ Magyar Fűvész-Tudományból az első Zsenge, azoknak számára, kik a’ növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak.
A’ Természeti dolgok között a’ plántákkal való esmerkedés az, a’ mellyel kiváltképpen minden lépten nyomon kínál bennünket a’ Természet. Az Állatok elmennek előlünk, és nem engedik, hogy velek közelről bánjunk; az Ásványoknak nagyobb része nehéz hellyen van, a’ hegyek gyomrába rejtve: de a’ plánták mindenütt a’ föld színén; erdőn, mezőn, kertben, hegyen, völgyön, szárazon, vízen, víz alatt, előttünk állanak, és őket tetszésünk szerént vizsgálhatjuk. A’ több állatoknak elég ha megtalálják ezekben az ő eledeleket; eszik azt a’ mivel tápláltatnak, a’ többit tapodják: de az emberben az esméretre törekedő ész, a’ mit meglát, azt esmérni és nevéről nevezni kívánja.”

Diószegi Sámuel debreceni prédikátor és Fazekas Mihály főhadnagy: Elöljáró beszéd. In. Uők: Magyar fűvész könyv: Melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént, Debrecen, Csáthy György Kiadása, 1807, III. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Csokonai Vitéz Mihályhoz igaz barátság fűzte, a nagy költő a „kertésszé lett” Fazekashoz verset is írt.

Mondd meg néki, hogy kertjébe
Régolta kívánkozom,
Hol a természet ölébe
S az övébe nyúgoszom.
Mondd meg néki, hogy pattantom
Húromat már őfelé.
Ah, mert ah! magános lantom
Drágább névvel zenghet-é?
Mondd meg, de már már jól látom,
Már itt van, már látom őt,
Haj! az én nemes barátom
Hogy használja az időt!
Ő, akinek Bellónától
Magasztalva van neve,
A gőgösség hagymázától
Írtózván, kertész leve.
Ő a tomboló vígságnak
Futja unszolásait
S egy félig fejlett virágnak
Lesi bíztatásait.
[...]
Jer, barátom! lépegessünk
Kis kertednek útain
S dohogás nélkűl nevessünk
Mások bolondságain.
Jer, s érezzük, hogy nagy telket
Többször fának ád az ég,
S kis jószágot és nagy lelket
Bírni boldogabb sors még.
Jer, e répánál térdeljünk,
Jer, kacsint e tulipánt,
Jer, e töknél süvegeljünk:
Mind használ ez, s egy se bánt.

Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei  Magyar Elektronikus Könyvtár 

Csokonai haláláról pedig Fazekas emlékezett meg versében.

Él-é a síron túl vagy nem az emberi lélek?
Ezt a kérdések kérdését a mi Vitézünk
Fejtegeté; de mivel nem akadt nyitjára elölről,
Túlnanról akará még megvizsgálni. Azonnal
Kettényílt az örök titok kárpitja előtte...
Ő bément s széjjelnézett. Látván a halandók
Gyenge világa elől elrejtett mennyei pompát,
Gondolatit szárnyára vevé a lelki dicsősség,
És ő még fül nem hallott szent angyali hangú
Énekek énekein kezdé dicsérni az élet
Felséges voltát, mely várja az emberi lelket.
Megtetszett kedves zengése az angyali karnak
S mennyei múzsának lelkét ottfogta. E halmot
Hamvai tisztelik, és gyönyörű munkái hazáját.

Fazekas Mihály: Csokonai Vitéz Mihály halálára. In. Összes költeményei, s. a. r.: Julow Viktor, Budapest, Magyar Helikon, 1976. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

szerk.: MJ

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr838245578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.