90 éve hunyt el Blaha Lujza

2016. január 18. 18:38 - nemzetikonyvtar

A Reindl Ludovika néven 1850. szeptember 8-án Rimaszombat első faluszéli házában világra jött vándorszínészgyermek élete dicsőséges pályája lezárultával 1926. január 18-án ért véget a róla elnevezett fővárosi tér körúti sarkán álló házban, otthonában. Évfordulós bejegyzésünk sűrű összefoglalása egy hosszú, kalandos, sikeres színészpályáját befutott 19. századi magyar sztár életének, akinek alakja és szerepei nemcsak a színpadon voltak nagy hatásúak, hanem a magyar kultúrhistóriában maradandónak is bizonyultak.

068_04.jpgEgy színésznő három arca, 1883-ban. Strelisky felvétele

A „nemzet csalogánya” négy esztendősen már statiszta volt szülei vándorszínházában, majd első szereplésére 1856. április 22-én került sor. Gyerekként játszott Esztergom, Szabadka, Debrecen közönsége előtt, majd Pest-Budán, s az 1873-ban Budapestté egyesült székvárosban is. A vidéket sokáig járta a nyári színpadok vendégsztárjaként, s Bécs színpadain sem volt ismeretlen. Blaha Lujzát (aki első férje nevét mindvégig megtartotta, bár még két alkalommal házasodott) a Nemzeti Színházba Szigligeti Ede szerződtette 1871-ben, igazi otthona azonban az 1875-ben megnyitott Népszínház lett.

A leghatásosabban a magyar népszínművek ekkoriban divatos asszonyszerepeit adta, ő lett a legnagyobb népszínműénekes, bár drámai szerepekben is sikert aratott, s a polgári életmód nyilvánosság előtti példái közt is sokat szerepelt a társaságban, a sajtóban. Még filmekben is feltűnt (1901 A táncz, 1916 Csiky Gergely Nagymama), előadásmódja hangfelvételen is hallható.

Családi nyaralója Balatonfüreden ma múzeum.

068_03.jpgBlaha Lujza balatonfüredi nyaralója teraszán az 1910-es évek elején. Ismeretlen fényképész felvétele. – Színháztörténeti Tár

A teret, melyen a Népszínház épületében 1908-tól a Nemzeti Színház működött, s ahol ő maga is lakott, Blaha Lujza 70. születésnapjára nevezte el a művésznőről a Főváros Tanácsa.

069_05.jpgBlaha Lujzát hetvenedik születésnapján köszöntik szerepei. Mühlbeck Károly tollrajza – Színháztörténeti Tár

E különleges ajándékon kívül is sok elismerésben volt része a színpadon – ő lett például a Nemzeti Színház elsőként kinevezett örökös tagja 1901-ben – és hatalmas szeretetben a közönség részéről. Életét és pályáját igaz és kissé túlzó legendák egyaránt kísérik, s valamiképp még ma is, 90 esztendővel halála után része kulturális, színházi emlékezetünknek, csakúgy, mint neves és nevezetes kor- és pályatársai közül az a két színésznő, kikkel rendszerint együtt emlegetjük: Jászai Mari (1850–1926) és Márkus Emília (1860–1949), vagy tán még inkább...

Sirató Ildikó

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr668283328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.