„Az iskola hiányosságait, amit a szülőkkel akarunk pótoltatni, szőjjük bele beszédünkbe.”

2016. március 07. 08:29 - nemzetikonyvtar

Sorozatot indítottunk a kisnyomtatványok különböző típusainak bemutatására – a teljesség igénye nélkül. Alapszabályt, árjegyzéket, igazolványt, beszédet, naptárt, oklevelet, előfizetési felhívást, címert, értékpapírt, kártyát, alkalmi költeményt és még sokféle – ahogy egymás közt mondjuk – „kisnyomit” mutatunk be.

A beszéd élőszóban kifejezett szöveges információ. Ennek kicsit ellentmond, ha később nyomtatásban is megjelenik egy-egy beszéd. Tudjuk, az élőszó és az írott szó nagyon különbözik egymástól, hiszen a leírt szöveget nem kísérik metakommunikációs jelek. Mégis, a 19. sz. végén és a 20. sz. legelején nagyon sok beszéd jelent meg nyomtatásban. Nyilván ennek több oka volt, de talán elsősorban az, hogy megörökíteni az elmondott szót abban az időben vagy kézírással, vagy nyomtatásban lehetett. Később, a különböző sokszorosítási módok elterjedésével a beszédek nyomtatása már inkább csak gyűjteményes művekben történet meg, ma pedig az internet, és a különböző hang- és képrögzítéses eljárások okafogyottá teszik megjelentetésüket. A beszédeknek sokféle típusa van: előadóbeszéd, emlékbeszéd, gyászbeszéd, nekrológ, országgyűlési beszéd, politikai beszéd, prédikáció, programbeszéd, üdvözlő beszéd, ünnepi beszéd, egyházi beszéd stb.

„Ama férfiu Berzsenyi Dániel, az emberiség ősvágyainak legavatottabb tolmácsa közöttünk.” (Kny.C 5.436)

Az egyházi beszédeknek több fajtája van: megemlékezés egyes ünnepekről, szentekről, nagy emberekről, családi vagy nemzeti eseményekről stb. Gyűjteményünkben megtalálható az az emlékbeszéd, melyet Berzsenyi Dániel sírjánál tartott Niklán egy Pestről érkezett evangélikus lelkész 1860-ban.

„Boldog házasságok képezik az államok és az emberiség védszentségét.” (Kny.C4.810)

Ennek az esketési beszédnek az érdekessége az, hogy az eskető pap bátyja a vőlegénynek. Így, bár nagyon magasztos, dagályos stílusban, mégis személyes emlékeket megfogalmazva köszönti beszédében az ifjú párt.

Boros Mari emlékezete - Temetési beszéd, 1877. Debrecen (Kny.C 4.762)

Ugyanabban az évben, amikor Lenner Kálmán egybekelt Keczer Adéllal (előző bekezdés) egy másik család a 17 évesen elhunyt fiatal lányt, Boros Marit gyászolta. Temetési beszéde füzet formában is megjelent.

„S így csakugyan megcáfoltam – mint kezdetben jelzém – önnön aggodalmaimat, s teljes nyugodtággal nézhetnék a jövőnek eléje.” (Kny.C 4.505)

A mai Eötvös József Gimnázium elődjének tekinthető a budapesti IV. kerületi Főreáltanoda. 1860-ban a város vezetése határozatot hozott egy önálló, hatosztályú magyar főreáliskola felállítására, vezetésével Ney Ferencet, a magyar nyelv tanárát bízták meg. Ney Ferenc (1814-1889) 1875 júliusában elmondott ünnepi beszéde aggodalmait és reménységeit fogalmazza meg az iskola jövőjével kapcsolatban. Egy vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet ugyanis az 1875/76-os tanévtől kezdve fokozatosan nyolcosztályúvá alakította át a hatosztályú reáliskolát, melynek tanterve közelítette a gimnáziumok tantervét; bevezette az érettségi vizsgát; az iskolaévet pedig 10 hónapról 9-re csökkentette. Aggodalmai ellenér Ney Ferenc bizonyára elfogadta ezt az új rendszert, sőt előnyeit is láthatta, mert a rendeletet követően még 18 éven át irányította az iskolát.

„Az iskola hiányosságait, amit a szülőkkel akarunk pótoltatni, szőjjük bele beszédünkbe.” (Kny.C 13.609)

Egy beszéd, illetve egy beszédvázlat 1948-ból. Az 1945-1956-ig működő Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött szervezet volt, annak női szervezeteként működött. Az MNDSZ tulajdonképpen egy központilag megírt beszéd elmondását javasolja, amelyet az iskolák első szülői munkaközösségi összejövetelén kell elmondani a szervezet képviseletében. A mindössze négy a5-ös oldalon megjelent javaslat és beszédvázlat jellemző kordokumentum.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz, melyek nélkülözhetetlen forrást jelentenek a társadalomtudományi és művelődéstörténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gyűjteményünk által Magyarország történelemének, irodalomtörténetének, művészettörténetének, gazdaságtörténetének, néprajzának, településtörténetének, családtörténetének, egyháztörténetének, reklám- és technikatörténetének legkülönbözőbb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

Nyitva tartás:

Kedd–péntek: 9–17 óra
Szombat: 9–14 óra

Raktári dokumentumokat leghamarabb a következő munkanapra készítünk elő. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr718442958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.