Szaúdi vendégeink a Térképtárban

2016. március 23. 08:25 - nemzetikonyvtar

Április elején indítjuk útjára a Földabrosz című térképtörténeti fórumot, blogot. Hiánypótló kezdeményezésről van szó, hisz magyar nyelven nem létezik sem nyomtatott formában, sem elektronikusan olyan térképtudományi szakmai fórum, ahol teret kapnának e szakterület művelői a megnyilatkozásra, kapcsolattartásra, eszmecserére.
A blog szerkesztői könyvtárunk Térképtárának munkatársai lesznek. Az új virtuális felület egyben első lépése a nemzetikonyvtar.blog.hu megújítási folyamatának is.
Beharangozóként gyűjteményünk néhány érdekes és értékes darabjára hívjuk fel a figyelmet – egy januári kultúrdiplomáciai látogatás nyomán.

A kulturális kapcsolatépítés keretében a könyvtárunkat rendszeresen felkeresik a hazánkba akkreditált országok nagykövetei, kulturális attaséi, miként nemzeti és egyetemi könyvtárak és sok más külföldi kulturális társintézmény vezetői és kisebb-nagyobb létszámú szakmai küldöttségei is. 2016. január 27-én Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Mohammed Abdulhadi Almatrafi látogatott hozzánk, aki 2015 óta képviseli országát Budapesten. Kíséretében volt a követség három további munkatársa is. A könyvtár vezetőivel történt tárgyalások után, mint ilyenkor szokás, a vendégeinknek a könyvtárunk kincseiből kisebb válogatást mutattunk be.

Danku György, Tüske László, Mohammed Abd Alhadi Almatrafi és dr.Bemutató az Apponyi-teremben

A Térképtár atlasz- és térképgyűjteményből erre az alkalomra, a szaúdi vendégek tiszteletére két művet választottunk ki. Atlaszgyűjteményünk egyik legszebb, legfontosabb és legértékesebb kötetét, a neves antwerpeni humanista tudós, Abraham Ortelius (1527–1598) Theatrum orbis terrarum című atlaszának 1595. évi kiadását, e kiadásnak egy pompás aranyozott bőrkötésű példányát.

Az először 1570-ben megjelent mű, melyet a szakmatörténet az első modern atlasznak tekint, jelentős mértékben járult hozzá a földrajzi és térképi ismeretek elterjedéséhez, hiszen több mint negyven éven át, egyre gyarapodó lapszámmal és tartalommal, és nem utolsó sorban igen nagy példányszámban jelent meg.

A Szép Magyar Térkép verseny díjait április 1-jén osztjuk ki a könyvtárban. Idén 15 pályázó 29 pályaművet küldött be, melyet a szakértőkből és laikusokból álló zsűri értékelt. A benevezett térképekből megrendezett kiállítás a hazai térképkészítő szakma elmúlt évi terméséről nyújt átfogó képet a nagyközönség számára. A beküldött darabokból rendezett kiállítás 2016. április 1-től április 30-ig tekinthető meg a VI. emeleti Díszteremben, keddtől szombatig 10 és 18 óra között. 

Az atlasz lapjai közül a világtérkép mellett Őexcellenciájának az Arábiát a korban legrészletesebben ábrázoló Turcici Imperii descriptio című térképet is megmutattuk, amely a hatalma csúcsára érkezett, három kontinensre kiterjedő Oszmán-török Birodalom területét ábrázolja.

ta_0189_a-110.jpgTurcici Imperii descriptio… Térképtár, TA 189

A 16. század első évtizedeiben I. Szelim (kb. 1470–1520) és I. Szulejmán (1520–1566) szultán hadisikerei eredményeképpen a birodalom Arábia nagy részét is hatalmába kerítette. A pompás, eleven, korabeli színezésű térkép jól reprezentálja a kor európai kartográfiai-földrajzi ismereteinek figyelemre méltó részletességét oly tájakról is, mint amilyen a 16. században a távoli Arab-félsziget volt.

A vendégek tiszteletére kiválasztott másik mű Carlsten Niebuhr (1733–1815) német tudós, Vörös-tenger hajózási térképe (Mare Rubrum seu Sinus Arabicus…, 1774;) volt, amelyet szerzője saját helyszíni csillagászati helymeghatározásai alapján készített. A térkép egy nagy jelentőségű tudományos expedíció fontos térképészeti eredménye. 1761-ben egy 6 tagú, három nemzet fiaiból álló dán királyi expedíció indult az Arab-félsziget minél teljesebb geográfiai, etnográfiai, botanikai és nyelvészeti megismerésére. Az expedíció Kairón keresztül hajón érkezett a félsziget déli-délnyugati részére, a mai Jemen vidékére, ahol kutatómunkájuk javát végezték.

tr_02559.jpgMare Rubrum seu Sinus Arabicus…, 1774, Térképtár, TR 2 559

Az expedíció tagjainak többsége 1763–64-ben megbetegedett és rövidesen, tragikus módon meg is halt. Carlsten Niebuhr volt az egyetlen túlélő, aki miután az indiai Bombay-ban (Mumbai) néhány hónapot pihenéssel, gyógyulással töltött, folytatta kutatóútját. A Perzsa-öböl érintésével és Iránban töltve pár hónapot, Törökországon át 1767 novemberében tért vissza Koppenhágába. Niebuhr az expedíció által összegyűjtött számos értékes megfigyelés eredményét a dán kormányzat támogatásával két fontos műben is megjelentette. Az 1772-ben közreadott Beschreibung von Arabien, aus eigenen Beobachtungen und im Lande selbst gesammelten Nachrichten-ben; majd az 1774-ben és 1778-ban megjelent kétkötetes műben, a Reisebeschreibung nach Arabien und anderen umliegenden Landern című kiadványban. A Niebuhr által készített térképek mindkét kiadásban megjelentek, a Vörös-tengert ábrázoló, s a szerző földrajzi szélességméréseit táblázatban is közreadó kartográfiai művel együtt.

Danku György
Térképtár

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr798509536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.