A Máté-passió és a Cantata profana – Bartók 135. 1. rész

2016. március 25. 08:15 - nemzetikonyvtar

Százharmincöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a 20. századi magyar és egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb klasszikusa. Születése napja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esett, az idei évforduló pedig nagypéntekre.

Bartók Béla 1926-ban.Bartók Béla 1926-ban. Fénykép – Zeneműtár. Jelzet: Bartók Béla 1/8

Bartók Cantata profana (A kilenc csodaszarvas) című, vegyeskarra és zenekarra, tenor- és baritonszólóval, népi szövegekre komponált műve 1930-ban keletkezett.

A Cantata profana – szövegét elmondja Bartók Béla. In. Így láttuk Bartókot, Bp., Hungaroton, 1980.

bartok_bela_cantata_profana_klavierpartitur_1_o_nemzetikonyvtar.jpgBartók Béla: Cantata profana. Zongorakivonat, cop. 1934, English version cop. 1951. – Zeneműtár. Jelzet: Z 46.356.

Bartók Béla: Cantata Profana Sz. 94. Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió Zenekara, Budapesti Kórus. Vezényel: Ferencsik János, Hungaroton, 1981.

Szerkezeti és műfaji értelemben Johann Sebastian Bach kantátái szolgálhattak a Cantata profana mintáiként. Zenei nyelvében, melyben nincs román sem más népzenei motívum, Bartók egész életművének alapelemei fedezhetők fel klasszikusan tökéletes, csiszolt formában. A műfaji szempontból egyértelmű Bach-párhuzam mellett az első rész több zenetörténészt Bach Máté-passiójának nyitókórusára emlékeztetett.

„És most lépjünk be a játék nézőterére, hiszen a Cantata ugyanúgy népballadából kinőtt misztérium, mint a Kékszakállú. Mindkettő szimbolikus és mindkettő önvallomás. Csak míg amott az operaműfaj tradícióra épített Bartók, itt a kiindulás pillanatában is mélyebbre ás, messzebbre fogózik: a Cantata első ütemein át a Máté passió hangjai szólnak felénk: Kommt ihr Töchter, helfet klagen…”

Kroó György: Bartók kalauz (részlet), Budapest, Zeneműkiadó, 1971, 51. o. – Törzsgyűjtemény 

Johann Sebastian Bach: Máté-Passió, BWV 244. Müncheni Bach Kórus. Vezényel: Karl Richter. 1. Kórus I & II, Korál

„Pogány mítosz és a biblia, román népballada és Johann Sebastian Bach, őskori jelképek, barokk formák és 20. századi ars poetica. Mi minden találkozik azokban a ritka, nagy pillanatokban, amikor remekmű születik! Vajon körülötte és utána ki emelte a tekintetét ilyen messzeségek felé, melyik életmű fogta át ilyen teljesen az Időt és a Teret, az ember ösztönvilágát, történelmét, sorsát, hitét? A Máté passióra hivatkozunk, de a jólismert szólamindákból Bartók partitúrájában, ebben a pogány kantátában az őstermészet képe bontakozik ki, először maga az erdő születik meg.”

Kroó György: Bartók kalauz (részlet), Budapest, Zeneműkiadó, 1971, 51. o. – Törzsgyűjtemény

bartok_bela_cantata_profana_partitur_nemzetikonyvtar.jpgBartók Béla: Cantata profana. Partitúra, Wien, Zürich, London, Universal Edition, é. n. – Zeneműtár. Jelzet: Z 15.839

„Nem mentünk haza ma sem,
nem mentünk haza, fiúk.
Hiába sikálta el anyánk a késeket,
hiába mosta le
a görcsös asztalt.
Átmetszett nyakkal,
vére iszapjában
hiába jajdult föl a lúd.

Nem is üzentünk,
nem is írtunk –
mintha árvíz sodorta volna el kezünket.
Húsvét nem húsvét többé,
a kisöpört ház
nem a mi házunk.”

Csoóri Sándor: Cantata profana (részlet). Bartók Béla emlékére. In. Csoóri Sándor válogatott versei, Budapest, Unikornis Kiadó, (Csoóri Sándor életműsorozata), 1998. – Törzsgyűjtemény

Szerk.: M. J.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr78523294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.