Egy híres OSZK-s: 20 éve hunyt el Keresztury Dezső

2016. április 30. 08:37 - nemzetikonyvtar

20 éve hunyt el Keresztury Dezső irodalomtörténész, műfordító, író, költő. (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április. 30.)

A beiratkozó pultnálKeresztury Dezső az OSZK 1985-ös megnyitó ünnepségén

Szülővárosában, ahol szobra áll s művelődési központ viseli nevét, születésének 110. évfordulóján Keresztury-emlékévet tartottak. Volt kollégái, tanítványai emlékeztek meg róla, ahogy magát nevezte, az „örök kíváncsi”-ról, s ahogy őt nevezték, a „zalai polihisztor”-ról. Nem véletlen: Zalaegerszeg, s mellette a Balaton-felvidék végig nagy szerepet játszott életében. Versekben, prózában örökítette meg a tájjal kapcsolatos élményeit, szubjektív útikönyvet írt Balaton címmel, Goethe-darabokat fordított a Hevesi Sándor Színház számára, istápolta a helyi képzőművészeket.

Szelényi Károly: Balaton és vidéke. Táj változó fényben. Keresztury Dezső bevezetőjével és verseivel, Budapest, Corvina, 1978. – Törzsgyűjtemény 

Tiroli nevelőnőjének köszönhetően korán megtanult németül, egyetemi tanulmányait is német-magyar szakon végezte a Pázmány Péter Tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként. Ennek köszönhetően két évet Bécsben töltött, a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként, ahol megismerkedett mindazon eszmeáramlatokkal, melyek hatással voltak későbbi irodalomtörténészi munkásságára is. Közben ledoktorált mesterénél, a kitűnő irodalomtörténésznél, Horváth Jánosnál. Diplomája megszerzése utána a berlini egyetem Magyar Intézetének lektora lett. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányival, Móricz Zsigmonddal, Németh Lászlóval, a nyelvész Gombocz Zoltánnal. Utóbbi hívására fogadta el már itthon az Eötvös Collegium irodalomtörténet-tanári állását. Akadémikusok egész sorát nevelte ki (Tarnai Andor, Németh G. Béla, Király István, Klaniczay Tibor), miközben aktív publikációs tevékenységet is folytatott.

Keresztury Dezső. Szórádi Zsigmond alkotása (2004) – Digitális Képarchívum 

1945 és 1947 között a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetője volt (nem mellesleg korábbi latin és magyar tanára, valamint osztályfőnöke, Pehm – később: Mindszenty – József javaslatára). Nevéhez fűződik a szétvert iskolahálózat újjáépítése, a nyolcosztályos általános iskolai rendszer létrehozása, a népi kollégiumok hálózatának kialakítása. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Írók Szövetsége és a Népi Művelődési Intézet. Mivel miniszterként nem támogatta az egyházi iskolák államosítását, így lemondani kényszerült.

helyunkavilagban_nemzetikonyvtar.jpgHelyünk a világban, Budapest, Káldor György Könyvkiadó Vállalat, 1946. – Törzsgyűjtemény 

Ugyanebben az időben volt az Eötvös Collegium igazgatója, s feladatai is hasonlóak voltak: a megrongálódott épület újjáépítése, a könyvtár újrarendezése, a munka szakmai színvonalának emelése. Politikai támadások, viták miatt innen is távozni kényszerült. Hatását, reformtörekvéseinek szükségességét és eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Collegium 50 éves fennállásának évfordulójára készített emlékérme a tőle származó felirattal, szállóigével jelent meg: „Szabadon szolgál a szellem”.

szakkoli.jpgAz emlékérme Pátzay Pál alkotása

1948-tól az Akadémiai Könyvtárba helyezték, ahol elkezdte Arany-kutatásait. 1950-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 1971-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Először a Kézirattárban, majd a Színháztörténeti Osztály élén, később a Történeti Különgyűjtemények vezetőjeként múlhatatlan érdemeket szerzett a kézirattári anyagok gyűjtésében, magánkönyvtárak megmentésében (zirci és gyöngyösi kolostori könyvtárak állománya, keszthelyi kastélykönyvtár). Közben tudományos tevékenysége is folytatódott: monográfiát írt Arany Jánosról, tanítványával elkészítette Batsányi műveinek kritikai kiadását, folyamatosan fordította a német nyelvű irodalom klasszikusait.

aranyjanos_nemzetikonyvtar.jpgÍgy élt Arany János, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1974. – Törzsgyűjtemény 

1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-től rendes tagja volt. Még megérhette és jelenlétével legitimálhatta az Eötvös Collegium újjáéledését. Közéleti, társadalmi megbecsültségét számtalan díjjal, számos vezető funkció betöltésével ismerték el. A róla szóló emlékbeszédet irodalomtörténész tanítványa, Németh G. Béla tartotta az Akadémián.

emlekbeszed_nemzetikonyvtar.jpgNémeth G. Béla: Keresztury Dezső, 1904–1996. Elhangzott: 1999. november 22. Budapest, MTA, 2001. – Törzsgyűjtemény 

Szépíróként az 50-es évektől kezdve tűnt fel „hivatalosan” – előtte iskolás éveiben már verselgetett, önképzőkörben bontakozott ki tehetsége. Első kötete 1956-ban jelent meg Dunántúli hexameterek címmel, s ezt több másik is követte.

igyeltem_nemzetikonyvtar.jpgÍgy éltem, Budapest, Magvető Kiadó, 1979. – Törzsgyűjtemény 

Keresztury Dezső 20 958 db-ot számláló hagyatéka az OSZK birtokában található, Fond 177/Kézirattár jelzet alatt.

„Napjaim egybemosódnak:
össze csak egy
tartja őket,
a múlás.
Valami átragyog rajtuk, alig
tudom, mi is.
Teszem a dolgom,
felkelek, eszem, tárgyalok,
irók, néha örömmel,
többször megszokásból,
leginkább mert kell.
Azt kérdezed,
mi marad ebből
utánam?
Semmi, barátom,
vagy alig valami,
amit más felkap bátran.”

Keserű változatok, In: Égő türelem, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1975. 82. o. – Törzsgyűjtemény

egoturelem_nemzetikonyvtar.jpgÉgő türelem, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1975. – Törzsgyűjtemény 

(szerk.: KE)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr828673254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.