A Tündérváros – Ezredéves álmok 5. rész

2016. június 03. 08:18 - nemzetikonyvtar

1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. 

Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.

Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 5. rész.

Sok újság Tündérváros néven emlegette 1896-ban a Városligetet, ahol 520 000 négyzetméternyi területen közel 240 pavilonban sorakoztatták fel a Magyarországon készült termékeket.

A millenniumi kiállítás célja a múlt, a korabeli jelen és a jövő együttes bemutatása volt, melyet a 12 csoportból álló, a múltat bemutató Történelmi kiállítás és a 20 csoportra felosztott Jelenkori kiállítás reprezentált. A Széchenyi-szigeten, az akkor még ideiglenes, majd néhány évvel később, Alpár Ignác tervei alapján újraépített épületben, a mai Vajdahunyad várában rendezték be a múltat reprezentáló tárlatot, melyre egy hídon lehetett átjutni – mintegy ezzel is jelképezve a két idősík közötti kapcsolatot és átjárhatóságot.

„A kiállítási épületek legérdekesebbike kétségtelenül az az épületcsoport, mely a történelmi kiállítást foglalja magában. A nagy művészettel megalkotott épület-utánzatok megérdemlik, hogy a kiállítás után is fenntartsák ezeket, nemcsak elsőrendű látványosságai volnának a fővárosnak, hanem kitűnő hely volna valamelyik tervezett új múzeum létesítésére.”

Vasárnapi Ujság, 1896. május 31. 365. o. – Elektronikus Periodika Adatbázis 

ezredeves_almok_kny07_nemzetikonyvtar.jpgA Történelmi Csoport (Vajdahunyad vára) gótikus épülete – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

A kiállítás központi helyén, nagyjából a mai Petőfi Csarnok és az előtte elterülő rét területén álló Iparcsarnok szimbolizálta a jelent, a gazdasági és ipari haladást. Ezt az épületet az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették, majd az 1896-os kiállításra kibővítették, és mindegyik szárnyában más-más iparágat mutattak be. Esténként az Iparcsarnok, a korzó és a fontaine lumineuse, azaz a világító szökőkút volt a kiállítás társadalmi színterének központja. A pavilonok bezárása után a fény- és vízijátékot látni kívánó, a korzó területén gyülekező közönséget a tér közepén lévő zenepavilonban játszó zenekarok muzsikája is szórakoztatta.

ezredeves_almok_kny_09_nemzetikonyvtar.jpgA világító szökőkút és az Iparcsarnok – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

„Hét óra tájban a korzó megnépesül egy pillanat alatt, s mialatt a pavillonokban takarodót harangoznak, a fontaine környéke megtelik emberrel, mint az opera színpada a rendező csengettyű-szavára. Pedig ezek a káprázatos nyári toilette-ek (mennyi változata a fehérnek!) nem a pavillonokból sétáltak elő. […] A káprázatos nyári toilette-ek a városból siettek ide, de bár messziről jönnek, hét órára pontosan megérkeznek. […] S ugyan mért vonzódnak úgy e helyhez, ahol nincs semmi látni való rajtuk kívül?! […] A nagy tömeg egyszerűen azért jött, hogy: embereket lásson. Kiöltözött, jó külsejű embereket, akik velök egy sorból valók. Mert hisz ennél nincsen nagyobb mulatság. A szórakozások között voltaképpen ez áll első helyen, noha egyike a be nem vallott szórakozásoknak.”

A Hét, 1896. július 12. 498-499. o. – Törzsgyűjtemény 

ezredeves_almok_varosligethelyszin_nemzetikonyvtar.jpgA városligeti kiállítás helyszínrajza. In. 1896 : Magyarország, Ezredévi Kiállítás, összeáll. Varga Katalin, Budapest, Atlasz, 1996. Melléklet – Törzsgyűjtemény 

A kiállítás 5 főkapuja közül az I. a mai Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű helyén volt, ahonnan hídon lehetett átjutni a kiállítás területére. Innen balra a hadügyi, erdészeti és mezőgazdasági termékeket bemutató pavilonok álltak, s ehhez kapcsolódott a Néprajzi Falu, az első magyar skanzen. Itt az egyes tájegységekre jellemző házak felsorakoztatásán túl hétről hétre tartottak különféle népszokásokat felelevenítő lakodalmakat, felvonulásokat, ünnepségeket.

„A kiállítási falu már egészen rendezve van. A szobák bebútorozva az egyes házakat megillető sajátszerűséggel. A falu központja a hegyes tornyú templom. A templom belsejében gr. Zichy Jenő rendezte el a Kaukázusban szerzett gazdag néprajzi gyűjteményét, a templom körüli boltokban pedig a házi ipar czikkeit árulják, szöveteket, faragványokat, hímzéseket, többi közt a kalotaszegi varrottast. A kiállítási faluban van a debreczeni csárda is, nagy épület, főbb részében hortobágyi mintát követvén. Mivel azonban vendéglő, egy nagy fedett folyosó és tágas veranda is csatlakozik hozzá a közönség kényelmére. Náddal fedett s nem hiányzik róla a gólyafészek sem.”

Vasárnapi Ujság, 1896. május 3. 291. o. – Elektronikus Periodika Adatbázis 

ezredeves_almok_klap_mill_06_nemzetikonyvtar.jpgA Néprajzi Falut ábrázoló millenniumi képeslapsorozat egyik darabja – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

Az I. Főbejárattól nem messze állt Budapest székesfőváros pavilonja, melyben a kiállított tárgyak Budapest múltját, jelenét és várható jövőképét igyekeztek szemléltetni. Az út a II., Király utcai Főkapun belépve az Iparcsarnokhoz és környékéhez vezetett, illetve a nagyobb rendezvényeknek helyt adó Ünnepélyek Csarnokához. A III. Főkapu a kiállítási terület István utcai részénél várta a látogatókat, akik beljebb sétálva a liget ezen részébe, főként iparral és bányászattal foglalkozó pavilonokat, valamint kisebb bor- és pezsgőscsarnokokat találtak. A társadalom mindennapjaival foglalkozó pavilonok, mint például a Gyermeknevelési csarnok és az Egészségügyi pavilon is ezen a területen épültek fel. Ez utóbbi épület szintén az 1885-ös kiállításra készült, az akkori Műcsarnok számára. A képzőművészeti kiállítótér időközben kinőtte magát, s az 1896. május 4-én megnyíló új – ma is álló – épületbe költözött a Hősök terén. A városligeti épületben később a Fővárosi Múzeum üzemelt, napjainkban pedig a Magyar Alkotóművészek Háza – Olof Palme Házként működik. A IV. Főkapu a Hermina útról nyílt a kiállítás területére, s itt elsősorban a nehéziparral foglalkozó csarnokok álltak. A Gépcsarnokon kívül a Közlekedési csarnok, a 2015-ben bezárt Közlekedési Múzeum épülete is itt kapott helyet. A V. Főbejárat az Ős-Budavára mulatónegyedbe vezetett.

Az I. Főbejárat és az Egészségügyi pavilon – Plakát- és Kisnyomtatványtár, 02  

Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.

Helyszín: VII. emelet, Katalógustér

A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.

Simon Bernadett 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr428766026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.