„Az isten is segít, ki bír velünk? /Szabad népek valánk, s azok legyünk.”

2016. szeptember 09. 08:59 - nemzetikonyvtar

150 éve hunyt el Czuczor Gergely bencés szerzetes, nyelvész, költő (1800–1866)

A jómódú jobbágycsaládból származó Czuczor Gergely tizenhét évesen lépett a bencés rendbe Pannonhalmán. A bölcsészetet Győrött végezte, a teológiát pedig a pesti szemináriumban. 1824-től Győrött, 1829-től Komáromban tanított.

Az Augsburgi ütközet (Aurora, 1824), az Aradi gyűlés (1828) című, a kor szellemének megfelelően – Kazinczy Ossziánjának, Pázmándi Horvát Endre Zirc emlékezete című epikus költeményének, de főleg Aranyas-Rákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben című eposzának a hatására – megírt hőskölteményeiben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta a romantikus epika jellegzetességeit: a hazafias szónoklatokat, az ossziáni színezetű előhangot, a fokozott drámaiságot és a cselekmény lélektani motivációját.

Czuczor Gergely arcképe és névaláírása – Digitális Képarchívum

A népies-nemzeti irány előkészítőjeként korának legtöbb népies versét is ő írta. 1827-ben kezdte el gyűjteni a népköltészeti alkotásokat Toldy Ferenc buzdítására. Főleg népies helyzetdalokat írt (Nincs mentség, Szép leány). Jól eltalált hangvételével tűnik ki közülük a Szántólegény dala és a Fonóházi dal. Népies dalaiban újszerű volt a tárgyválasztás, a keret, és a daloló típusok változatos bősége. Czuczor Gergely nyomán terjedt el a népdal formakészlete: a természeti kezdőkép, párhuzam, ismétlés, alliteráció.

A Petőfi-versekben is gyakori juhászlegény, bojtár, betyár, csaplárosné stb. alakját Czuczor Gergely honosította meg a műköltészetben. Az ő érdeme a nemzeti versidom népszerűsítése is. Népies elbeszélő költeményeket is írt (A falusi kislány Pesten, 1837; Tómalom, 1846).

Erdélyi János népköltésgyűjteményében több folklorizálódott Czuczor-népdal is szerepel, azaz ezek már a 19. század negyvenes éveiben egész Magyarország területén elterjedtek.

Fúj, süvölt a Mátra szele,
Üngöm, gatyám repül vele,
Kalapom el is kapta már,
Tiszába vitte a tatár.

Istenadta falu nyája,
Ez is csak utamat állja,
Talán itt jár hét vármegye
Juha, borja és tehene.

Habos sárga csikóm nyaka,
Ujjnyi vastag a por rajta,
Meg ne utálj, kedves rózsám,
Hogy oly sötét poros orcám.

Subám zálog a bírónál,
Kalapom a Tiszán uszkál,
De a szívem itten dobog,
Forró lángja feléd lobog.

Alföldi legény. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, majd 1836-ban rendes tagja lett. 1835-ben a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjeként Pestre költözött. Világias életmódját érő vádak miatt azonban visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkáit (Buda, 1836) pedig elkobozták. 1838-tól a rendi növendékek tanára volt Győrött.

Eposzai közül a Botond (1833) közelíti meg leginkább a reformkori hősi epikának Vörösmartytól megvalósított változatát. A nándorfehérvári győzelmet megéneklő eposza töredékben maradt.

A 30-as években a ballada felé fordult. A Szondiban elsőként talált rá a várvédő hős történetének Arany Jánostól tovább szőtt motívumaira, Hunyadija pedig a törökverőt maradandóan formálta meg a magyar köztudatban.

Közéleti lírájában az epigramma kapott hangsúlyt. Vörösmartyhoz hasonlóan kezében ez a forma az epikus hősök miniatűr arcképévé vált (Hunyadi János, Hunyadi László, Zrínyi a költő), és a közelmúlt nagyjait idézve az áldozatos hazafiságot hirdette (Révai, Gróf Széchényi Ferencre , Kölcsey Ferenc sírjánál).

Népiessége demokratikus szemlélettel elegyedett. A forradalom idejét betegséggel küszködve érte meg. Új világi szózata (1848) az egyenlőség, szabadság és testvériség jelszavainak verses magyarázata. 1848. december 21-én írt Riadója, Petőfi harci dalai mellett a legélesebb hangú zsarnokellenes csatadal. 1849. január 18-án e verse miatt letartóztatták.

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Riadó. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A fogságában írott A rab c. költeménye lírájának legszebb darabja. Buda visszavételekor ugyan kiszabadult, de Világos után újra bebörtönözték, Kufsteinban raboskodott 1851-es szabadulásáig.

Az éj leszálla, s nyugalomra int,
De a rabnak hoz óriásnyi kint,
Láz dúlja véremet, nem alhatom,
Tenger gyanánt zajong indúlatom.

A rab. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1–6, Pest, Emich, 1862–1874. – Törzsgyűjtemény. A kép forrása: Moly.hu

1845-től másodmagával szerkesztette az Akadémia nagyszótárát (A magyar nyelv szótára 1–6, Pest, Emich, 1862–1874.), amelyet szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezett be.

Kivonat Az 1847-diki Értesítőből. Kisgyülés febr. 8. (A nyelvtudományi osztály részére), 24. lapon: „Czuczor G.és Fogarasi J., amaz mint a nagy szótár szerkesztője, ez mint annak ellenőrző vizsgálója bejelentették, hogy ők túl menvén az utasításon, mely szók kimerítő értelmezését, úgy a nyelvtani és szókötési viszonyok eléadását kívánja csak, az etimológiát is fel kezdek venni a munkába, s ennek felderítésére, hol szükségesnek látszik a szók más nyelvekkeli egybehasonlításába is bocsátkoztak; mely kibővítése a tervnek, miután több rendbeli, ekkép dolgozott szócikk felolvastatott, közhelyeslést nyervén, kinyilatkoztató a két megbízott tag, hogy e szerént közös munkával az eddig már elvégzett betűket kipótolandják, s az egészet így folytatandják, miáltal a nagy szótár nemcsak értelmező, hanem szónyomozó és öszvehasonlító is leszen. Az ülés kedvesen vevén a szerkesztők e dicséretes buzgóságát, melynél fogva feladásuknál teljesb és tökéletesb munkát adni vállalkoznak, azt, méltánylata mellett, a nagy gyűlésnek is bejelentetni rendelte.”

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Pest, Emich, 1862–1874. 12. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Czuczor Gergely művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Czuczor Gergely költői munkái, sajtó alá rendezte és bev. ellátta Zoltvány Irén, Budapest, Franklin, 1903. (Magyar Remekírók 21.)
Czuczor Gergely munkái. Költemények, Lányi József bevezetésével, Budapest, Franklin, (Élő könyvek. Magyar klasszikusok 10.), [1928]
Czuczor Gergely válogatott művei, Budapest, Szépirodalmi, 1956.
Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956.
Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Pest, Emich, 1862–1874.
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára [elektronikus dok.], Budapest, Arcanum, 2003. [Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Pest, Emich, 1862–1874.]
Jean de La Fontaine meséi. In. Mesék [1–2. r.], francia után újra szerk. Czuczor Gergely, [ford. Lovász Imre], Pest, Heckenast, 1856–1857, (Heckenast Gusztáv képes kiadása 5.)