„Az isten is segít, ki bír velünk? /Szabad népek valánk, s azok legyünk.”

2016. szeptember 09. 08:59 - nemzetikonyvtar

150 éve hunyt el Czuczor Gergely bencés szerzetes, nyelvész, költő (1800–1866)

A jómódú jobbágycsaládból származó Czuczor Gergely tizenhét évesen lépett a bencés rendbe Pannonhalmán. A bölcsészetet Győrött végezte, a teológiát pedig a pesti szemináriumban. 1824-től Győrött, 1829-től Komáromban tanított.

Az Augsburgi ütközet (Aurora, 1824), az Aradi gyűlés (1828) című, a kor szellemének megfelelően – Kazinczy Ossziánjának, Pázmándi Horvát Endre Zirc emlékezete című epikus költeményének, de főleg Aranyas-Rákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben című eposzának a hatására – megírt hőskölteményeiben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta a romantikus epika jellegzetességeit: a hazafias szónoklatokat, az ossziáni színezetű előhangot, a fokozott drámaiságot és a cselekmény lélektani motivációját.

Czuczor Gergely arcképe és névaláírása – Digitális Képarchívum 

A népies-nemzeti irány előkészítőjeként korának legtöbb népies versét is ő írta. 1827-ben kezdte el gyűjteni a népköltészeti alkotásokat Toldy Ferenc buzdítására. Főleg népies helyzetdalokat írt (Nincs mentség, Szép leány). Jól eltalált hangvételével tűnik ki közülük a Szántólegény dala és a Fonóházi dal. Népies dalaiban újszerű volt a tárgyválasztás, a keret, és a daloló típusok változatos bősége. Czuczor Gergely nyomán terjedt el a népdal formakészlete: a természeti kezdőkép, párhuzam, ismétlés, alliteráció.

A Petőfi-versekben is gyakori juhászlegény, bojtár, betyár, csaplárosné stb. alakját Czuczor Gergely honosította meg a műköltészetben. Az ő érdeme a nemzeti versidom népszerűsítése is. Népies elbeszélő költeményeket is írt (A falusi kislány Pesten, 1837; Tómalom, 1846).

Erdélyi János népköltésgyűjteményében több folklorizálódott Czuczor-népdal is szerepel, azaz ezek már a 19. század negyvenes éveiben egész Magyarország területén elterjedtek. 

Fúj, süvölt a Mátra szele,
Üngöm, gatyám repül vele,
Kalapom el is kapta már,
Tiszába vitte a tatár.

Istenadta falu nyája,
Ez is csak utamat állja,
Talán itt jár hét vármegye
Juha, borja és tehene.

Habos sárga csikóm nyaka,
Ujjnyi vastag a por rajta,
Meg ne utálj, kedves rózsám,
Hogy oly sötét poros orcám.

Subám zálog a bírónál,
Kalapom a Tiszán uszkál,
De a szívem itten dobog,
Forró lángja feléd lobog.

Alföldi legény. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, majd 1836-ban rendes tagja lett. 1835-ben a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjeként Pestre költözött. Világias életmódját érő vádak miatt azonban visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkáit (Buda, 1836) pedig elkobozták. 1838-tól a rendi növendékek tanára volt Győrött.

Eposzai közül a Botond (1833) közelíti meg leginkább a reformkori hősi epikának Vörösmartytól megvalósított változatát. A nándorfehérvári győzelmet megéneklő eposza töredékben maradt.

A 30-as években a ballada felé fordult. A Szondiban elsőként talált rá a várvédő hős történetének Arany Jánostól tovább szőtt motívumaira, Hunyadija pedig a törökverőt maradandóan formálta meg a magyar köztudatban.

Közéleti lírájában az epigramma kapott hangsúlyt. Vörösmartyhoz hasonlóan kezében ez a forma az epikus hősök miniatűr arcképévé vált (Hunyadi János, Hunyadi László, Zrínyi a költő), és a közelmúlt nagyjait idézve az áldozatos hazafiságot hirdette (Révai, Gróf Széchényi Ferencre , Kölcsey Ferenc sírjánál).

Népiessége demokratikus szemlélettel elegyedett. A forradalom idejét betegséggel küszködve érte meg. Új világi szózata (1848) az egyenlőség, szabadság és testvériség jelszavainak verses magyarázata. 1848. december 21-én írt Riadója, Petőfi harci dalai mellett a legélesebb hangú zsarnokellenes csatadal. 1849. január 18-án e verse miatt letartóztatták.

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Riadó. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A fogságában írott A rab c. költeménye lírájának legszebb darabja. Buda visszavételekor ugyan kiszabadult, de Világos után újra bebörtönözték, Kufsteinban raboskodott 1851-es szabadulásáig.

Az éj leszálla, s nyugalomra int,
De a rabnak hoz óriásnyi kint,
Láz dúlja véremet, nem alhatom,
Tenger gyanánt zajong indúlatom.

A rab. In. Czuczor Gergely válogatott művei, vál.: Hegedüs Géza, Budapest, Szépirodalmi, 1956. – Magyar Elektronikus Könyvtár 


Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1–6, Pest, Emich, 1862–1874. – Törzsgyűjtemény.  A kép forrása: Moly.hu

1845-től másodmagával szerkesztette az Akadémia nagyszótárát (A magyar nyelv szótára 1–6, Pest, Emich, 1862–1874.), amelyet szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezett be.

Kivonat Az 1847-diki Értesítőből. Kisgyülés febr. 8. (A nyelvtudományi osztály részére), 24. lapon: „Czuczor G.és Fogarasi J., amaz mint a nagy szótár szerkesztője, ez mint annak ellenőrző vizsgálója bejelentették, hogy ők túl menvén az utasításon, mely szók kimerítő értelmezését, úgy a nyelvtani és szókötési viszonyok eléadását kívánja csak, az etimológiát is fel kezdek venni a munkába, s ennek felderítésére, hol szükségesnek látszik a szók más nyelvekkeli egybehasonlításába is bocsátkoztak; mely kibővítése a tervnek, miután több rendbeli, ekkép dolgozott szócikk felolvastatott, közhelyeslést nyervén, kinyilatkoztató a két megbízott tag, hogy e szerént közös munkával az eddig már elvégzett betűket kipótolandják, s az egészet így folytatandják, miáltal a nagy szótár nemcsak értelmező, hanem szónyomozó és öszvehasonlító is leszen. Az ülés kedvesen vevén a szerkesztők e dicséretes buzgóságát, melynél fogva feladásuknál teljesb és tökéletesb munkát adni vállalkoznak, azt, méltánylata mellett, a nagy gyűlésnek is bejelentetni rendelte.”

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Pest, Emich, 1862–1874. 12. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Czuczor Gergely művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Szerk.: Mann Jolán

Forrás: Fenyő István szócikke. In. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk.: Péter László, , Budapest, Akadémiai, 2. jav. bőv. kiad.: 2000. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1111684407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.