Dr. Todoreszku Gyuláné szül. Horváth Aranka (1885−1938)

2016. szeptember 18. 08:01 - nemzetikonyvtar

150 éve született Todoreszku Gyula (1866−1919), a nemzeti könyvtár harmadik legnagyobb adományozója, akinek munkásságát nyolcrészes sorozatban mutatjuk be. 3. rész

A szerény körülmények közt élő tisztviselő családból származó Horváth Aranka mint színiakadémiai növendék, egész fiatalon, felolvasónőként került Todoreszku anyja mellé. Valószínűleg az anya halála után házasodhattak össze, mert Gyula 1915 nyarán még anyjának küldött levelet Balatonfüredre, hogy nem találja a harisnyáit, „vajon hová tehette a Margit?”.

horvath_aranka_nemzetikonyvtar.jpgDr. Todoreszku Gyuláné Horváth Aranka

„Nincs e gyűjteménynek egyetlenegy könyve, kötése, könyvtári berendezése, amelynek a gyűjteménybe való kerülésében neki férjével együtt úgyszólván egyenlő része ne volna.” – írja Todoreszku özvegyéről Melich János, a könyvtár akkori főigazgatója. Horváth Aranka valóban nem törődött azzal, hogy hatalmas vagyont ad ki ezzel a kezéből, minden habozás nélkül fölajánlotta a nemzetnek a páratlan gazdagságú könyvtárat, csupán azt kötve ki, hogy tovább is gyarapíthassa a maga költségére. Ezért viseli a nagylelkű adomány mindkettejük nevét: Todoreszku−Horváth Könyvtár.

Amikor Aranka fiatalon, alig harmincéves korában özvegyen és egy hatalmas vagyonnal teljesen egyedül maradt, a könyvtár lett életének tartalma. Ennek gyarapításában már házasságuk alatt is megértően támogatta, tevékenyen segítette Todoreszkut. A ragyogó szépségű és páratlan kedvességű fiatal nő vidám és tevékeny természetű volt, férje halála után a Széchényi Könyvtár szinte második otthonává vált. Rendszeresen bejárt, ellenőrizte a könyvek felállítását, gondoskodott karbantartásukról, köttetésükről, személyesen tárgyalt a könyvkereskedőkkel és könyvművészekkel, de mindenekelőtt kifogyhatatlan kedvességgel kalauzolta mind a tudós kutatókat, mind az egyszerű kíváncsiakat, akik fölkeresték a Todoreszku−Horváth-gyűjteményt. Természetesen megjelent azon a megemlékezésen is, amelyet Todoreszku halálának 10. évfordulóján tartottak a könyvtár tisztviselői, ahol a főigazgató, Hóman Bálint helyezte el a Magyar Nemzeti Múzeum koszorúját a sírnál.

todoreszku-horvat_nemzetikonyvtar.jpgTodoreszku Gyula és Horváth Aranka 1916-ban

1924-ben, mielőtt másodszor is férjhez ment Schöffer Aladár bankigazgatóhoz, végrendeletet készített, melyben a Todoreszku-vagyonból származó két bérházát a könyvtárra hagyta, ahogy az ollósági birtok felét is, de ez csak elmélet maradt, mert a birtok Krassó-Szörény megyében, már román területen feküdt. A könyvtárra hagyta azonban ékszereit is, melyek értékét 1939-ben több mint 50.000 pengőre becsültek. Második házassága szintén gyermektelen maradt, férjét hivatása erősen lekötötte, s így idejének nagy részét továbbra is a könyvtárnak szentelte. Buzgalma 1938-ban bekövetkezett korai haláláig sem lankadt.

Csak halála után derült ki, hogy a könyvtárt milyen vagyonhoz juttatta. A hagyaték kezelésére bizottság alakult. Ebből a vagyonból vásárolták meg 1939-ben háromezer angol fontért a könyvtár egyik legnagyobb kincsét, a Kálmáncsehi breviáriumot, Mátyás király budai könyvfestő műhelyének legpompásabb darabját.

Varga Bernadett

Kamaratárlatunk Dr. Todoreszku Gyuláról 2016. december 16-ig látható a Kézirattár folyosóján. 

#oszk_most #Todoreszku Varga Bernadett ...

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2811712693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.