Zichy és Lermontov közös démonja(i) – 2. rész

2016. október 15. 08:45 - nemzetikonyvtar

Két részes írásunk megjelenéséhez az apropót Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) és Mihail Jurjevics Lermontov (Moszkva, 1814. október 15. – Pjatyigorszk 1841. július 27.) egymást követő születésnapja alkalmából A Démon című költemény híres illusztrátorának és költőjének közös szellemi öröksége adja.

A Zichy megrajzolt hősei című kiállításunkon fő helyet kapott a Démon című költemény. A vers megszületésének előzményeiről szólunk az alábbiakban, kiemelve a két művész életéből néhány figyelemreméltó, lényeges párhuzamot.

Belép, lelkét szélesre tárva
A jóra. Kész szeretni ő.
Úgy érzi: itt van már a várva
Várt új élet, remélt idő!

(Lermontov: A Démon, 1841., Radó György fordítása)

Nem túlzás azt állítanunk, hogy A Démon című elbeszélő költeményt szerző Mihail Jurjevics Lermontovot Puskin mellett a mai napig az orosz irodalom legjelentősebb költőjeként tartják számon. Elsősorban lírai munkáival vált ismertté. Zichyhez hasonlóan gondolkodtatni akart és részvétet ébreszteni, miközben felhívta a figyelmet a szociális különbségekre és az ezzel járó társadalmi problémákra. Orosz és nyugat-európai olvasói által kedvelt elbeszélő költeményeiben is az érzelmeket mindig lírai részekkel fejezte ki.

02_lermontov_1838wikipedia.jpgLermontov, Pjotr Zabolotszkij festménye 1837-ből, forrás: Wikipédia

Az orosz szerző életében a cenzúra A Démon kiadását cár ellenes fellépésére hivatkozva megtiltotta. Érdekes életrajzi elem azonban, hogy bár befolyásos nagyanyja közbenjárására a Kaukázusból visszatérhetett, 1841. július 27-én egy párbajban pisztolygolyó által vesztette életét, akár nagy példaképe Puskin. Eddig Puskinról, ez után Lermontovról is az a hír járta, hogy szándékosan ölték meg.

A mű első teljes kiadása a költő halála után 1856-ban, külföldön jelent meg. A Démon orosz kiadása 1860-ban vált lehetővé. Már ez az első kiadás felkeltette Zichy figyelmét. A mű illusztrálásához – bejárva a korábban a költőt is inspiráló Kaukázust , számos vázlatot és több kompozíciót készített. A Orosz Irodalmi Intézet múzeuma ezek közül tizenkettő, a művész által aláírt, eredeti rajzot őriz. Lermontov költészete (a legjelentősebb művei: A Démon, Korunk hőse) élete végéig hatással volt Zichy Mihály művészetére, amit tetten érhetünk az alkotásaiban megjelenő visszatérő motívumokban is.

02_lermontov_demonahoz_csok_nemzetikonyvtar.jpgZichy Mihály csókábrázolása Lermontov Démonjához

Zichy A Démon című elbeszélő költeményhez készült rajzaiban jelent meg például az egész életét végigkísérő, más irodalmi élményeken át is megerősített, romantikus démonkép. Lermontov byroni ihletésű költeményében a Démon a szerelemtől várja, hogy tiszta angyalként újjászülessen. Bukott angyal, aki soha nem adja fel. A magasban, a hegyek fölött lebegő, magányos, szenvedélytől gyötört Démon alakját többször is megfogalmazta Zichy. A híresen virtuóz rajzkészségű Zichy az elbeszélő költemény illusztrálásakor a maga ellentmondásos démontípusát jelenítette meg. A démon-jelenség valójában a Biblia egyik főszereplőjéhez a Sátánhoz (héber szó, jelentése: ellenség) vezethető vissza. Az ördög szerepéről az Apokalipszis 12. fejezete beszél részletesen, ahol a Föld teremtése előtti mennyei lázadásról van szó. Akár a Bibliában vizsgáljuk az ördög, akár a Zichyre nagy hatást gyakorló Gustave Doré francia festő vonatkozó művészetében nézzük az ábrázolt alakot, a démon egyértelműen negatív figura, míg Zichy és Lermontov közös démona, egy érző, esendő, már-már szerethető férfialak.

Zichy művészetében számos példát találunk az ördög és az angyal képének visszatérésére. Fontos hangsúlyozni, hogy az ő általa rajzolt gonoszt, mindig épp csak egy hajszál választja el az jótól, ezért válik mind inkább emberivé. Démonjai allegorikus tartalmakat hordoznak, de mind a történelem jeles eseményeiben, mind a hétköznapokban megállják a helyüket, akár Goethe Faustjának vagy Madách Az ember tragédiájának Zichy által illusztrált szereplőire gondolunk.

02_azembertragediaja_nemzetikonyvtar.jpgZichy Mihály a Tragédia XV. színéhez készített, Az Úr: „Küzdj’ és bízva bízzál!” című illusztrációja

A Lermontov Démonjához a Kaukázusban készült illusztrációkkal egy évben alkotta meg Zichy Mihály az 1878-as párizsi világkiállításra A pusztítás géniuszának diadala (más néven: A Démon fegyverei) című 25 négyzetméteres vásznát, amelynek központi figurájává szintén a démont tette meg. Fő művének szánta a képet, és a kiállítás magyar pavilonjában láthatta volna a közönség, de a festmény hatalmas botrányt kavart, mert Zichy szokásához híven igen erős kritikával illette az európai állapotot, támadta az uralkodókat és a pápát, ezért először csak a fő helyről (ahova egyébként végül Munkácsy díjjal jutalmazott Miltonja került) távolították el, majd teljesen kizárták a kiállításról. A képet a magyar állam 1903-ban megvásárolta, de közel hetven évig raktárban porosodott. a hetvenes években szállították át Budapestről a kaposvári megyeházára, ahonnan pedig a művész szülőfalujába, a Somogy megyei Zala faluba került, ahol a mai napig látható a Zichy Mihály Emlékmúzeumban.

Tulajdonképpen ez a történet is egyfajta allegóriaként értelmezhető (akár Lermontov tragikus halála), hiszen Zichy démonja éppúgy nem találta helyét a világban, ahogy a csaknem ötven évet az orosz cári udvarban töltő, de mindig hazavágyó művész sem. Végül mindketten megtalálták céljukat, a kép a mai napig hatást gyakorol látogatóira, Zichy pedig illusztrációs tevékenységével elismertté vált Magyarországon. Ami nem sikerült egy monumentális olajfestmény létrehozásával, az sikerült irodalmi művekhez készült illusztrációival. Hogy miért szeretjük Zichyt? Választ kaphat az olvasó, amennyiben október 28-ig megtekinti a Zichy Mihály által illusztrált díszalbumokból rendezett kiállításunkat.

Szűts-Novák Rita, a kiállítás kurátora

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1111802375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.