Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében

2016. november 17. 08:52 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Somfai László plenáris előadása november 24-én 13 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében.

Az előadás rezüméje:

Egy zenemű átirata némi joggal hasonlítható a szöveges műalkotásból készülő fordításhoz: jobban vagy gyengébben sikerült értelmezése az eredetinek. Bartók Béla műveinek jegyzékében jelentős számú az ilyen vagy olyan okból maga készítette átirat: zongorazenéből zenekari mű, szimfonikus alkotás átirata (vagy zongorakivonata), felkérésre fogalmazott alkalmi átdolgozás, saját pianista repertoárjának bővítésére írt változat stb. Bartók oeuvre-jében a szerzői átirat/átdolgozás esetenként az ideális forma megtalálása; nem kevesebbszer csupán alkalom szülte változat, amely nem ér fel az eredetihez; s néhány átiratáról tévesen hisszük, hogy azokat nyilvános hangverseny-előadásra szánta Bartók.

Bartók BélaBartók Béla 1940-ben. Fotó – Zeneműtár. Jelzet: Bartók Béla 1/18 – OSZK BLOG

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Pályáját az OSZK Zeneműtárában kezdte, többek között a Haydn által Eszterházán vezényelt operarepertoár monografikus feldolgozásával, majd az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkatársa (s utóbb vezetője) lett.

A nemzetközi Haydn- és Bartók-kutatás kiemelkedő alakja, 1997 és 2002 között az International Musicological Society elnöke.

Kép forrása:  Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre

 

 

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5411963017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.