Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája

2016. november 20. 08:15 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Bíró Csilla előadása november 25-én 12 óra 10 perckor kezdődik, a címe: Coelius Gergely pálos szerzetes Énekek éneke kommentárja mint a bibliai hermeneutika egyik példája.

Az előadás rezüméje:

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Commentaria in Cantica canticorum Salomonis (RMK III. 3092) a 16. század első felében, Rómában élt magyar származású pálos szerzetes, Coelius Gergely munkája. A kommentárra mindezidáig nem figyeltek fel a régi magyar irodalom kutatói, holott azon kevés korai bibliakommentárok egyike, amelyek magyar szerzőtől maradtak fenn. A terjedelmes latin nyelvű írás teljes egészében feldolgozásra vár, ehhez szeretnék hozzákezdeni új kutatási témámként. Előadásomban elsősorban a szöveg előszavát vizsgálnám, mivel Énekek éneke-kommentárok esetében az előszó egyfajta kulcsot jelent a bibliai szöveg értelmezéséhez. A kommentáríró itt sorolja fel azokat az alapvető interpretációs eljárásokat, amelyeket a későbbiekben használ, s itt helyezi el saját kommentárját abban a keresztény hagyományban, amely három értelmezési típus valamelyike szerint magyarázza az Énekek énekét. Coelius Gergely előszavában az alábbi, kötelezően magyarázandó elemekre tér ki: a szerző, azaz Salamon személye; az ószövetségi könyv címe; az Énekek éneke a Bibliában található egyéb énekek között; illetve az Énekek éneke szereplői milyen isteni princípiumokat jelenítenek meg. Előadásomban azt is bemutatnám, hogy az előszóban megfogalmazott értelmezési elvek hogyan jelennek meg a gyakorlatban, a bibliai szöveg egy-egy részletének elemzése során.

biro_csilla_tudomanyos_ulesszak_nemzetikonyvtar.jpgSebastian Henricpetri baseli nyomdász nyomdászjelvénye – App. H. 1869

Bíró Csilla 2004 novemberétől az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára kutatója. Munkakörébe jelenleg az Apponyi-gyűjtemény, valamint az 1712-ig Magyarországon keletkezett, idegen nyelvű nyomtatványok katalogizálása tartozik. Szűkebb kutatási témája Andreas Pannonius Énekek éneke-kommentárja. Ezzel a témával kapcsolatban rendszeresen publikál és tart előadásokat, célja a teljes kézirat kritikai igényű kiadása. 2014-ben elnyerte az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Doktori fokozatot 2013-ban szerzett summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori iskolájában, Neolatin PhD-programon. Doktori dolgozata itt olvasható.

Bíró Csilla

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2711962645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása