Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében

2016. november 22. 08:13 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Patonai Anikó Ágnes előadása november 25-én 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében.

Az előadás rezüméje:

Az első világháború kezdeti éveit eleinte a mozik számának növekedése, a moziipar fellendülése, a filmszakma megerősödése jellemzi Magyarországon. Ebben az időszakban a korábban lenézett, igénytelennek tartott mozi önmeghatározásának fontos elemévé válik a „kultúrmisszió” teljesítése, a közönség ízlésének alakítása és műveltségének növelése színvonalas filmekkel. Ennek egyik első lépcsője volt a klasszikus irodalmi művek megfilmesítése. Ez azonban korántsem volt egyszerű feladat: „itt nem csak arra kell ügyelni, hogy a scenárium filmszempontokból kifogástalan legyen, hanem kegyelettel kell bánni az irodalmi művel is, amelyen nagy változtatásokat tenni nem lehet és nem szabad. Irodalmi műveknek ideális scenáriuma az, amely az eredeti mű egész illúzióját a filmre is átviszi, és amellett meg sem hamisíthatja. Nem szabad persze szolgailag ragaszkodni az eredeti műhöz, s nem is szabad minden ötletét átvenni a film számára. A filmscenárium írójának bő szabadságai vannak az eredeti műnek filmre való átírásánál — de mindenkor szigorúan szem előtt kell tartania azt, hogy ha részleteiben nem is — de egészében mindenkor a teljes művet kell adnia. Feladata voltaképen az, hogy képszerűvé tegye mindazt, ami az eredeti műben van, illetőleg képekben kifejezhetővé azt, amit az iró szavakkal fejezett ki”  (Korda Sándor, Hogyan kell mozidarabot írni? SZÍNHÁZI ÉLET 1916/46. sz. 86-87.) A kérdés tehát az, hogyan, milyen magyar irodalmi művekből épül fel az a kánon, amelyet a megfilmesíthetőség (és nem utolsó sorban az eladhatóság) szabályai szerint alakítanak ki a világháborús állapotok közepette, és hogyan viszonyultak ezek a filmek az eredeti alkotásokhoz.

jelenet_apostolbol_nemzetikonyvtar.JPGJelenet az Apostol című filmből

Patonai Anikó Ágnes 2006 óta dolgozik az OSZK-ban. 2001-ben diplomázott Pécsett magyar nyelv és irodalom szakon. A tavaly megvédett doktori disszertációját Jókai Mór 1850-es évekbeli történeti tárgyú drámáiról írta, de az utóbbi időben inkább a magyar balett és a magyar filmművészet egy-egy különleges időszakban betöltött szerepeivel foglalkozik.

patonai_agnes.JPGPatonai Anikó Ágnes

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6111962717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.