Corvina mint háborús jóvátétel?

2016. december 21. 07:50 - nemzetikonyvtar

Minden reggel a korai órákban egy adott napra szóló OSZK-s emléket olvashatnak Facebook-oldalunk követői. A #napom hashtag-gel jelzett rovatunkban a mai napon egy 97 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk.

#napom 1919. december 21. Háborús jóvátételként az olasz kormány Olaszországból (Modena) származó – 1847-ben IV. Ferenc modenai nagyherceg ajándékaként Bécsbe, majd 1891-ben a Széchényi Könyvtárba került – két Corvin-kódex kiszolgáltatását kérte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett javaslattévő bizottság elutasító véleménye ellenére a miniszter (muzeális és jogi szakértők, valamint a magyar békedelegáció vezetője véleménye alapján) december 31-én a két kódex átadására hozott határozatot. A kódexek visszakerültek a modenai Este-könyvtárba. (A kódexek végül 1927-ben újabb Mussolini olasz miniszterelnök „visszaajándékozása” útján jutottak ismét az OSZK tulajdonába.)

A corvinákat Zsupán Ediina mutatja be:

Cod. Lat. 346. Chrysostomus, Iohannes: Homiliae in epistolas S. Pauli 1485-1490 között. Firenze, Pergamen

A díszkódex a firenzei kódexművészet remeke, a 15. század nyolcvanas éveiben készült. Aranyszájú Szent János görög egyházatya Szent Pál leveleihez írt homíliáit tartalmazza latin fordításban. Könyvfestészeti díszítését a korszak egyik legjelesebb firenzei miniatúrafestője, Attavante degli Attavanti készítette. Érdekessége, hogy a kódexet kifejezetten Hunyadi Mátyás könyvtára számára szánták. Erről tanúskodik a címlap alján található királyi címer, valamint a keretdíszítésben felbukkanó ún. Mátyás-emblémák (kaptár, hordó, ékköves gyűrű és a magyar koronához tartozó országok címerei.

hub1codlat_346_f1r_csapodi_172_46293_l.jpgCod. Lat. 346.

A modenai történet fontos mozzanata, hogy az 1847-ben útnak indított kódexeket Bécsben a forradalmi zavargások miatt foglalták le, és nem engedték tovább. Csontosi János, az OSZK Kézirattárának első őre  egyébként az első olyan corvinakutató, aki hivatalból kutatta ezt a témát  járt utána, hogy hol is lehetnek, ő jött rá, hogy Bécsben vannak, és járta ki, hogy Magyarország megkaphassa őket.

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.

De miért éppen Buda, a magyar király udvara volt az a hely, ahol az Italián kívüli világban először jött létre nagy humanista uralkodói könyvtár? Vajon pusztán a hatalom fitogtatása, üres pompaszeretet, utánzási vágy volt a király indítéka? Esetlegességnek, egyetlen személy akaratának, szeszélyének eredménye a budai könyvtár? Tartalmilag meglehetősen közömbös, inkább csak külső pompájukkal lenyűgöző és ezért kincseket érő kódexeknek, mintegy műtárgyaknak féltve őrzött gyűjteménye, amely szinte a semmiből lett, és rövid csillogás után, érezhető hatás nélkül ismét semmivé lett? Esetleg a Nápolyból jött királyné hatására az itáliai minták szerint formált királyi udvar kötelező tartozéka?  A történelmi tények mást mondanak, a Corvina Könyvtár szervesen beletartozik a magyar művelődés fejlődéstörténetébe, a magyarországi könyv- és könyvtártörténetbe. Az előzmények és adottságok logikai vonalán nyomon követhetők az okok és indítékok, s kiderül az is, hogy a Bibliotheca Corviniana egyáltalán nem valami könyvmúzeum volt, hanem az emberi szellem nagy alkotásainak összegyűjtésére törekvő, tartalmi értékek kedvéért létrehozott könyvtár, amelynek hatása lemérhető a közép-európai humanizmus fejlődésén. A fény és pompa, a kódexek gazdag köntösben való megjelenése csak az értékes tartalom méltó keretéül szolgált.

Csapodi Csaba: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1992. – Törzsgyűjtemény

Cod. Lat. 347. Hieronymus: Commentarii in epistolas S. Pauli 1488 körül. Firenze, Pergamen

A kódex Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írt kommentárjait tartalmazza. Pompás díszítése a firenzei miniátor-testvérpár, Gherardo és Monte di Giovanni keze munkáját dicséri az 1480-as évek végéről. A gazdagon aranyozott címlap jól mutatja, hogy a kódex kifejezetten Hunyadi Mátyás számára készült. A címlap alján a király címere helyezkedik el, a széldíszek közepén magának Mátyásnak és feleségének, Beatrix királynénak aranyozott éremportréja néz szembe egymással, a címer két oldalán pedig két, arany medaillonként megjelenített Mátyás-embléma, a kút, valamint a kova és tapló együttese látható.

hub1codlat_347_f1v_csapodi325_46620_l.jpgCod. Lat. 347.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7112059659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.