A legények pogácsába sütve ették a leányhajat

2017. február 08. 15:06 - nemzetikonyvtar

Irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatunk, a Könyvtárlat idén a Testes Évad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a HAJ.

A hajat, ezen belül a magyar paraszti haj- és fejviselet módosulásait és jelentését fogjuk elemezni Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, az MTA-BTK Néprajztudományi Intézet munkatársának segítségével február 16-án.

Mi a haj? Szaruképződmény, mely mechanikailag védi a fejet? Státuszszimbólum? Egyéniségünk kifejezőeszköze? Bizonyára az egyik legellentmondásosabb testrész, amelyhez számos hiedelem, legenda, rögeszme és közmondás kapcsolódik. Identitásunk meghatározója feltehetően embervoltunk kezdete óta. Fennmaradt források alapján tudjuk, hogy már az ókortól kezdve ápoltuk, festettük, vágtuk, növesztettük, göndörítettük, egyenesítettük, jelentést adtunk a hajszínnek és a hajat díszítő kiegészítőknek. 

Tátrai Zsuzsannával egy gyors hajszárításnyi idejű interjút készítettünk.

Miért húzta az ősember a hajánál fogva a párját/csaját/feleségét? Vagy ez csak egy téves ábrázolás?
A gyűjtögető, vadászó életmód nem rendelte a nőket alárendelt helyzetbe, ez csak a földművelő társadalmakban alakult át.

Miért nő gyorsabban a nők haja?
Genetikai oka van a haj gyorsabb vagy lassúbb növekedésének, akár nőkről, akár férfiakról van szó. Nincs arra bizonyíték, hogy a nőknek gyorsabban nőne a haja. Évezredeken át mindkét nem egyformán hosszú hajat viselt.

Milyen feladata van a hajnak?
A haj védi a fejet, fontos jelző szerepe van és volt a viselőjének a korára, társadalmi helyzetére vonatkozóan.

Tátrai Zsuzsanna az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1968-ban végzett néprajzos muzeológusi és középiskolai történelem tanárként. 1979-ben doktorált (summa cum laude), 1997-ben megszerezte a „néprajztudomány kandidátusa” fokozatot. Diplomamunkáját, doktori és kandidátusi disszertációját a népszokások témaköréből írta. Tudományos érdeklődése: a kalendáriumi- és az emberi élet szokásai. Terepmunkát főként a Dunántúlon, Szeged környékén és a Zoboralja (Szlovákia, Nyitra megye) elnevezésű magyar nyelvsziget falvaiban végzett. Levéltári kutatásai az utóbbi években az evangélikus vallási néprajzi hagyomány feltárására irányulnak. Miután kutatási témája a nagyközönség érdeklődésére is számot tart, rendszeres tudománynépszerűsítő feladatokat lát el a sajtóban, televízióban és a rádióban.

Mikor alakult az első fodrászat? Mikor jöttünk rá, hogy szakemberre van szükség a hajunk rendben tartására?
Már az ókorban voltak fodrászok, miután egyre bonyolultabb frizurákat találtak ki. Természetesen ezt az előkelő, gazdagabb réteg tudta csak megengedni magának.

Minden testrészhez rengeteg sztereotípia kapcsolódik, a hajjal többet foglalkozunk vagy kevesebbet?
A hajjal foglalkozunk évezredek óta a legtöbbet nők, férfiak egyaránt! Fontos szerepe volt évezredeken keresztül az egyén neme, kora, családi-, és a társadalmi helyzete meghatározásában, pl. a lányok hajadonfővel, esetleg pártában, az asszonyok főkötőben jártak.

A kopasz férfiak mit veszítenek a hajukkal?
Talán azt gondolják, amit Sámson óta „tudunk”, hogy a férfiak ereje a hajukban rejlik.

Az állandóan festett hajat lehet-e hajnak nevezni?
Természetesen, mert ez már évezredek óta szokás főként a nőknél, de gyakran a férfiak is festették a hajukat!

Melyik a legfurcsább legenda a hajról?
A legáltalánosabb, mégis a legfurcsább, hogy, mint az ember szerves része alkalmas rontásra, gyógyításra, ezért óvni kell, nehogy illetéktelen kezébe jusson. Ezért vagy elégették, vagy összegyűjtötték a kihullott hajat, esetleg a levágott hajat. Pl. a magyar parasztlányok a legényt „megétették” a saját hajszálukkal, amit pogácsába sütve adtak a legénynek, hogy magukhoz kössék.

Tátrai Zsuzsanna: Hajunk, nyakunk és tekervényei

A KönyvTÁRlaton a több mint 500 éves, Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (Arany legenda) című kötetről Bíró Csilla, a Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa beszél majd. A különleges kivitelezésű, kézzel kifestett fametszeteket tartalmazó vaskos kötet, amely saját korában nagy népszerűségnek örvendett, számos mártír és szent életét adja közre.

Tóth Péter

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5312237318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.