A 215 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 23-án és 24-én. A konferencia szekcióinak programja nyilvános és ingyenes.
Csütörtökön Arany János életművéről, kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, kultuszáról, a színházi, zenei és képzőművészeti életben is érzékelhető hatásáról hallhat a közönség, november 24-én, pénteken a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc kortársaihoz való viszonya, mecénási működése és gyűjteményei különböző szempontú vizsgálatai kerülnek az előadások középpontjába.

„Kettős bicentenáriumot ünnepelünk idén: a magyar költészet két jeles alakja, Arany János (1817–1882) és Tompa Mihály (1817–1868) születésének 200. évfordulóját. Mindkettejük személyes baráti köréhez tartozott Petőfi Sándor (1823–1849), ők hárman alkotják a nagy triászt. Saját koruk és az utókor által megjelenített ábrázolásaik közül számtalan festménnyel, szoborral, dagerrotípiával, fotóval találkozhatunk; kisgrafikákon, ex libriseken, alkalmi grafikákon való megjelenésük módozatai, formái viszont kevéssé ismertek. Az előadásban megfigyelhetjük, az eredetileg könyvjegyként funkcionáló ex librisek miként válnak „élő múzeumokká”, az emlékezet helyeivé és eszközeivé, azaz hogyan építik, alakítják a nemzeti hagyományt.

A nemzeti panteon részét képező három költő portréábrázolásai mellett számos példával szemléltetem műveik illusztratív megjelenítését. Arany János költeményei közül többek között a Toldi, a Letészem a lantot, A fülemile, A vén gulyás, az Őszikék ciklus, balladái közül a Mátyás anyja, A walesi bárdok, az Ágnes asszony stb. képi interpretációja valósul meg az ex libriseken, különféle grafikusi értelmezésekben. Áthallásokra, művészeti ágak közti átjárásokra is példákat találunk. A Petőfi Sándorra emlékező ex librisek, in memoriam lapok a népies ihletettségű és a lánglelkű, a hazája szabadságáért küzdő váteszköltőt egyaránt bemutatják, evokálva a Befordúltam a konyhára, a János vitéz, a Szabadság, szerelem!, a Nemzeti dal, a Bordal stb. c. költeményeket. A Tompa Mihály vonatkozású ikonográfia a költői mellett Tompa papi hivatására fókuszál, a keleméri református templom és a Tompa Emlékház épületével, a hanvai síremlékkel. Az allegorikus gólya-verseket idéző grafikák a szabadság-rabság témakörére reflektálnak.

Az elemzés, értékelés során a három költő kapcsolatrendszere is feltárul, miközben mi, befogadók is szerepet kapunk az emlékezet, a kultusz formálásában.”

Vasné Tóth Kornélia, Plakát- és Kisnyomtatványtár

2008 óta dolgozom az Országos Széchényi Könyvtárban. Tudományos kutatóként szakterületem a modern (20–21. századi) ex librisek világa. A tárunkban levő 34 ezer ex libris anyag feldolgozása mellett előadok, kiállításokat rendezek, szakírok is a témában. 2014-ben e területből doktoráltam az ELTE-n, művelődéstörténet szakirányon. A Kisgrafika Barátok Körének elnökségi tagja, a Kisgrafika folyóiratnak 2011-től szerkesztője vagyok. 2016 őszén felvételt nyertem az MTA köztestületi tagjai közé. Eddig hetven körüli cikkem, tanulmányom jelent meg az ex librisekről, emellett több önálló kötetem is kiadásra került, pl. A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban (2015), Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016).

2017. november 15-én Lengyelországban tartok előadást egy nemzetközi tudományos ex libris konferencián, erről több itt olvasható: http://www.oszk.hu/hirek/ex-libris-konferencia-lengyelorszagban
Többet rólam a honlapomon találhatnak.