Kosztolányi és Babits Arany-képéről – száz év távlatában

2017. november 15. 11:46 - nemzetikonyvtar

A 215 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 23-án és 24-én. A konferencia szekcióinak programja nyilvános és ingyenes.
Csütörtökön Arany János életművéről, kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, kultuszáról, a színházi, zenei és képzőművészeti életben is érzékelhető hatásáról hallhat a közönség, november 24-én, pénteken a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc kortársaihoz való viszonya, mecénási működése és gyűjteményei különböző szempontú vizsgálatai kerülnek az előadások középpontjába.

Boka László előadása november 23-án 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: Kosztolányi és Babits Arany-képéről – száz év távlatában

Az előadás összefoglalója:

„A Nyugat szerzői és szerkesztői megosztottak voltak Arany János hatását és irodalomtörténeti besorolását tekintve. Ady, aki (önmagát nem csupán költészettörténeti korszakos jelentőség szerint, de erős szerepkánoniságban, a Harold Bloom-i fogalmakkal élve is 'strong' szerzőként pozícionálta) elsődlegesen Petőfihez hasonló lánglelkűnek és vátesznek hagyta magát elfogadtatni a már életében kialakuló kultikus recepció által, nyíltan hadakozott az Arany-epigonok egész hadával. Sokan éppen vele (és a Petőfi óta hangoztatott cselekvő, társadalmi szerepe(ke)t is vállaló költői ideállal) ellentétben hangsúlyozták ugyanakkor az apolitikus, visszahúzódó, ámde komoly és mély bölcselő Arany megkerülhetetlen hagyatékát. Arany gazdag életművének hangsúlyai is változtak ugyanakkor a centenáriumi évig, hiszen Babits, Kosztolányi és részben Juhász Gyula is elsődlegesen a lírikus Aranyt fedezte fel újra. Az előadás a fiatal Babits és Kosztolányi 100 évvel ezelőtti Arany-értékelését kívánja bemutatni: előbbi már igen korán komolyabb Arany-stúdiumokat folytatott, utóbbi rajongása szintén ismert volt, nem véletlen, hogy 1917 márciusában őt kérték fel a (háborús idők miatt nem Nagyszalontán, hanem) Nagyváradon tartott díszünnepség főelőadójának.”

 

Babits Mihály: Arany Jánoshoz

(Egy megzavart verselõ a XX. században)

Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének:
ládd, léha gáncsok lantom elborítják
s mint gyermek hogyha idegenbe szidják
édesapjához panaszkodni tér meg:

úgy hozzád én. E nemzedék szemének
gyenge e láng, bár új olajak szitják:
cintányérral mulatnak már a szittyák
s rejtett kincset sejteni rá nem érnek.

S kiáltanak: Nincs benne tûz, sem érzés!
nem takart seb kell, inkább festett vérzés!
és jönnek az új lantosok sereggel,

sebes szavakkal és hangos sebekkel:
egy sem tudja mit mond, de szóra bátor,
magát mutatni hõsi gladiátor.

(1910)

Tudományos ülésszak OSZK 215, Arany 200

A nemzeti könyvtár 2017. november 23-án és 24-én rendezi meg hagyományos tudományos konferenciáját, az Arany János-bicentenáriumhoz és a könyvtár...

Boka László (Nagyvárad, 1974), PhD, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató, tudományos igazgató az Országos Széchényi Könyvtárban és egyetemi docens a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Szépírók Társasága, a József Attila Kör és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja.

i_vh_finisszazs.JPG

Az előadásokról szóló sorozatunk bejegyzései itt olvashatók.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4113277583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.