Planck-fordítással, Czóbel Minka-, Lénárd Fülöp-, Magyar Elek-művekkel bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár

2018. január 01. 09:53 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-től a jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2018-tól az 1947-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten.

Közkinccsé válnak tehát és az év folyamán megjelennek a MEK-ben olyan szerzők könyvei, mint Aszlányi Dezső (költő, újságíró és filozófus), Czóbel Minka (szimbolista költőnő), Károlyi Gyula (politikus, miniszterelnök), Lénárd Fülöp (osztrák-magyar fizikus, az első magyar származású Nobel-díjas tudós), Magyar Elek (újságíró, gasztronómiai szakíró), Mannheim Károly (szociológus, filozófus), Orczy Emma (magyar származású angol írónő); valamint Max Planck (Nobel-díjas német fizikus) egy magyarra fordított írása.

Folyamatosan kerülnek fel például az alábbi kiadások: (kattintásra a törzsgyűjteménybe vezetnek a hivatkozások)

2017-ben két sorozat is elindult a MEK-ben, melyek a következő évben is folytatódnak még.

Egyrészt a 20. század első évtizedeiben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett szerzők korabeli magyarországi kiadásainak digitalizált változataival gyarapodik a gyűjtemény. Olyan írók és költők műveivel, mint a norvég Bjørnstjerne Bjørnson, a baszk származású spanyol José Echegaray y Eizaguirre, a francia Anatole France, az angol John Galsworthy, a dán Karl Adolph Gjellerup, a német Gerhart Hauptmann, a svéd Verner von Heidenstam, a német Paul Heyse, az angol Rudyard Kipling, a svéd Selma Lagerlöf, a francia Romain Rolland, a lengyel Henryk Sienkiewicz, a svájci Carl Spitteler és az indiai Rabindranath Tagore.

Másrészt elkezdődött a 19. században és a 20. század elején alkotó magyar nőírók könyveinek elektronikus kiadása. Ez azt jelenti, hogy – a külföldi Nobel-díjasokhoz hasonlóan – a szkennelt oldalképek mellett többnyire újraszerkesztett, szöveges formátumokban is letölthetők ezek a művek. Az eddig beválogatott szerzők és fordítók névsora ábécérendben: Bezerédj Amália, Czóbel Minka, Feszty Árpádné Jókai Róza, Gineverné Győry Ilona, Gulácsy Irén, Jósika Júlia, Kaffka Margit, Kanya [Kánya] Emilia, Karinthy Emília, Kisfaludy Atala, Kádár Erzsébet, Lux Terka, Láng Ida, M. Hrabovszky Júlia, Martos Szilárdka, Nil [Rozsnyai Kálmánné], Orczy Emma, Pogány Elza, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szendrey Júlia, Szikra [Teleki Sándorné], Tormay Cécile, Tutsek Anna, Vachott Sándorné, Wohl Janka, Wohl Stefánia, Z. Tábori Piroska.

Kövesd a Magyar Elektronikus Könyvtár gyarapodását RSS-ben, a Twitteren, az érdekesebb újdonságokról szóló híreket pedig a Facebookon.

A képre, vagy ide kattintva máris letölthetsz egy újonnan felkerült szabadon terjeszthető közkincset! :)

A Két arany hajszál (1908) meglepően friss hangú szöveg. A gótikus regény műfajába sorolható, és bővelkedik romantikus, horrorisztikus, véres és kéjes elemekben. Dobos, a kóbor rablólovag Gábriel arkangyaltól két arany hajszálat kapott, emiatt semmilyen ártalom nem fog rajta. De megcsömörlik ettől, túl sok ez a hatalom, hogy bármit büntetlenül megtehet. Az erdő közepére vadbőrökkel és kincsekkel berendezett cédruspalotát épít, s onnan indul rabló portyáira. 
Ez a vadromantikus mesevilág csap át olykor a mai horrorműfaj előképébe, s ennek révén tarthat számot a regény a mai olvasó érdeklődésére.

Czóbel Minka: Két arany hajszál – Magyar Elektronikus Könyvtár

17653_2.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7413471383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.