„Június volt s ujjongtunk, nincs tovább” – 3. rész

2018. június 18. 14:11 - nemzetikonyvtar

Mivel a nyári szünetet a legjobb aktív pihenéssel tölteni, összeállításunk harmadik részében a középiskolásoknak ajánlunk olvasnivalót könyvtárunk digitálisan elérhető állományából.

Ady Endre bejegyzésünk címében idézett verssorával (Üzenet egykori iskolámba) a körülbelül tíz hónapig tartó tanév végét köszöntjük. Ki ne emlékezne arra, amikor az tanítás befejezése előtt nyolc nappal felírtuk a táblára – először a felkiáltó jelet… Aztán, a napok múlásával egyre nagyobb volt a várakozás: Ó! – IÓ! – CIÓ! – ÁCIÓ! – KÁCIÓ! – AKÁCIÓ – VAKÁCIÓ! Minden bizonnyal valami hasonlót élnek át a mai diákok is. A 2017/2018-as tanév utolsó tanítási napja 2018. június 15. S kell-e ennél jelesebb nap?

Serfőző Levente: Ostobák ne öljenek 

Balkezes detektív, Dávid Morgan le akarja tartóztatni szomszédját, Myron Gardnert, egy befutott mérnököt, egy lelkiismeretlen tőzsdeügynök, John Ammerman meggyilkolásáért. Viszonzásképpen Myron zsarolással fenyegeti Dávidot, gyermekkori főellenségét. Myron állítja, hogy húsz évvel ezelőtt tanúja volt, hogy a detektív megölte feleségét, Katit, és eltüntette halott testet.

„Ammerman megforgatta szemeit és úgy magyarázott nekem, mintha a falu ostobája lennék, egy nehezen küszködő tájékozatlan tudatlanság, egy könnyű céltárgy a magas kockázatú financiális csalások svindlijében. - Nem tehetünk minden tojást ugyanabba a kosárba.”

Lipcsey Emőke: Taurus blogja 

nagy_16076.jpg

A regény egy blogportál néhány tagjának életét követi. A történet a blogokon, üzenőfalakra írt üzeneteken, msn-eken és skype-beszélgetéseken keresztül tárul fel. A résztvevők többnyire fiatalok, más-más társadalmi háttérrel rendelkeznek. A blogportál, a haBlog azonban szorosan összefűzi őket, és nagyobb befolyást gyakorol életükre, mint bármelyikük is sejtette volna. A szálak taurus kezében futnak össze, ő „keveri a kártyákat”. A sok váratlan fordulatot tartalmazó regényben egyre jobban összekuszálódik a blogozók élete, és egyre jobban feltárul előttünk gondolkodásmódjuk, érzésviláguk. A több szálon futó történet céltudatosan halad a vég felé, ahol a nagy leleplezéseken kívül újabb kérdésekkel zárul le a regény. Forrás: http://www.helikon.hu

„Az én blogom abból fog állni, hogy egy történetet írok meg folytatásokban. Ha tetszik a történet, írj az üzenefalamra. Ha nem tetszik, azt is írd meg. Figyelem! Nem szeretem az olyan általános kommentárokat, hogy »nagyon jó, csak írd tovább«, vagy az olyat, hogy »ez rohadtul tetszik, imádom a stílusodat«, stb.”

Faluvégi Anna: Pszichokrízis 

Érezd, figyeld, hogyan válik szét a tudat az érzelemtől... Olyan, mint egy halk, tompa huppanás.... Kiráz a hideg, ha felidézed emlékeid. És tudatodba rögzíted... Egy mély gödör... hideg... fagyos... Nem találod az utat önmagad felé... Csupán a három pontnak van értelme az egészben... más semmi... Csak zuhanás lejjebb-lejjebb... És nincs vége az önmegismerésnek. Nincs kezdet, sem vég, csak az egyszerű semmi van, amely fájdalmas kínnal tölti ki a mindennapjaid. Fáj, amikor ébredsz ugyanazon a helyen, amelyen lefeküdtél... Fáj, hogy ugyanott kell lefeküdnöd, ahol felkeltél... Semmi, semmi sem lényeges igazán. Szürkék és üresek a napok, akár testedben a koporsó-lélek! És már hiába húzódsz közelebb és közelebb az ajtóhoz, mert úgysem hallasz kopogást... Hiába akarod hallani, hiába futsz hallucinációid után kinyitni az ajtót... ott senki, senki sem áll... üres minden.

„Nem értette önmagát. Normális munkája van, normálisan viselkedik - minden normális benne és körülötte. Akkor mégis mi történik? - Nem vagyok gyilkos! Nem vagyok gyilkos!- Hiába próbálta gondolatokkal elfojtani magában a félelmet, az felszínre tört, és görcsös sírásba fulladt.”

Hanula Zsolt: A világ legbefolyásosabb emberei 

Az egész valamikor 2002-ben kezdődött, 15 éve, belegondolni is rossz, milyen régen. Ültünk valahol Sashegyi „Sasa” Zsolttal, és megváltottuk a világot; ő akkor szerkesztő volt a PC Gurunál, én külsős cikkíró, a világmegváltás pedig abból állt, hogy kitaláljuk, hogyan legyen jobb az újság. Ehhez a magyar médiában akkor és azóta is előszeretettel használt módszert használtuk: megnéztük, mit csinálnak éppen tőlünk nyugatabbra, és megpróbáltuk lemásolni, a magyar viszonyokra igazítva. Éppen akkoriban volt egy nagy anyag a Gamespyon (a Gamespy akkor a legnagyobb gémer portálok közé tartozott, aztán beolvadt az IGN-be), az volt a címe, Most Influental People in Gaming, vagy valami hasonló, egy miniportré-gyűjtemény volt játékfejlesztő sztárokról. Ezt megcsinálhatnánk mi is, mondta Sasa; bízd csak ide, mondtam én.

Legyen inkább sorozat, havi egy oldal, úgy lesz hely rendesen bemutatni a fickókat, mondtam egy hét múlva. Még egy hét múlva leadtam az első epizódot, alig fért bele kettőbe. Én az Arcképcsarnok címet adtam neki, máig nem tudom, miért ragadt rajta végül a tükörfordított, és munkacímnek használt Legbefolyásosabb. Nem is nagyon stimmelt, mert a híres játékfejlesztők sztorijai általában pont arról szóltak, hogyan próbáltak boldogulni és kreatívak maradni a befolyásos kiadóvezérek és pénzemberek uralta, egyre nagyobbra növő videojáték-bizniszben.

„Amikor Sandyman '88 őszén igent mondott Sid Meier és a már akkor sokadvirágzását élő MicroProse hívó szavára, először szolgált rá a címben említett állandó eposzi jelzőjére. A legjobbkor érkezett, hogy részt vehessen a Sid nevét végleg legendává avató játék, a Civilization fejlesztésében.”

Muraközy László: Már megint egy rendszerváltás 

nagy_05594.jpg

Az elmúlt években nem panaszkodhattunk arról, hogy Magyarországon a gazdaság, a társadalom, a politika eseménytelen, unalmas napokat adott volna az állampolgároknak és a szakembereknek. Ugyanakkor kivételesen érdekes időszak áll mögöttünk (és valószínűleg előttünk is). Napról napra új problémák, új kihívások merültek fel egy kitágult világban. A mindennapok, a hónapok, az évek, a választási ciklusok, válságok, fellendülések közepette az elemzések általában rövidtávon vizsgálták, vizsgálják a legtöbb kérdést.

Mintegy tizenöt év telt el a nyolcvanas évek végétől, a rendszerváltás kezdetétől. Tizenöt év hossza már akár arra is ösztönözhet minket, hogy egy pillanatra megállva végiggondoljuk mi is történt velünk, honnan jöttünk és hova tart Magyarország. Hogyan kapcsolódik ez az időszak a múlthoz, és ami talán még fontosabb mit tanulhattunk, és tanulhattunk volna, tanulhatunk a történelemből s a legutóbbi, mármár szintén történelmi léptékű korszakból. Ez a tanulmány – nyilván egyéni nézőpontból – erre tesz kísérletet.

Különösen időszerűvé teszi az ilyen visszatekintést, hogy míg ezen időszak elején 1989-ben még a szabad választások előkészületei folytak, addig 2004 májusától Magyarország egy nagyobb politikai-gazdasági egység, az Európai Unió tagjaként nemzeti történelmének új fejezetét kezdi meg. Hogy ez az új élet milyen lesz, s mennyire lesz valóban új, azt ma még igazából nem tudhatjuk, de érdemes elgondolkozni rajta.

„Szintén elég erős illúzió volt a rendszerváltás időszakában, hogy a Nyugat alig várja, hogy hatalmas segítséggel járuljon hozzá a térség »visszatéréséhez«, felemelkedéséhez. A legkevesebb amire számítottunk, az a hatalmas adósságok elengedése, és/vagy hatalmas Marshall-segély.”

Cabe Ferrant: A Mars szégyene  és a könyv hangoskönyv-változata 

nagy_13948.jpg

„A munkanap végén megnézem, hogy aznap hányszor, hol és mikor kellett beavatkoznia a párologtatást vezérlő programnak. Ez – a fejlett technikának hála – eddig minden esetben nulla volt. Ami tökéletesen megfelelt a Mars terraformálását célzó programnak, az automatikus párologtatóknak, a főnökeimnek és nekem.” 

Tudománytalan, fantasztikus történet! Ezzel jelzi az író, hogy semmi komoly szándéka nincs írásával a szórakoztatáson kívül! Ez viszont sikerült!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8714014768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.