„Gramofonlemezeket hallgattam, amikor már Madonna és a Depeche Mode dalait játszották”

2018. június 22. 07:52 - nemzetikonyvtar

Farkas Gábrielnek a különbség a festészet és a zene között olyan, mintha más hangszeren játszana. Hofi Géza a kedvenc hazai előadója, de a két világháború közti időszak zenéje áll hozzá legközelebb. Farkas Gábriel & His Band különleges koncerttel készül a Múzeumok Éjszakájára az Országos Széchényi Könyvtárba.

Múzeumok Éjszakája
Farkas Gábriel & His Band
Időpont: 2018. június 23. 21.45–23.30

farkas_gabriel_his_band_kfoto_kiss_csanad.jpg

Farkas Gábriel & His Band. Fotó: Kiss Csanád

Gyermekkorában a cselló és a klarinét kipróbálása után elkezdett zongorázni tanulni. Mi vonzotta utóbbi hangszerhez?

A zongora egy harmónia-, a cselló és a klarinét pedig szólamhangszer, főleg dallamokat lehet játszani rajtuk. A zongorának sokszínűbb a hangja, ez az, ami leginkább tetszett.

Miért nem lett zongoraművész?

Azokhoz képest, akik később neves zongoristákká váltak, nagyon későn, hatodik osztályos koromban kezdtem el zongorázni tanulni. Akik a zeneiskolában játszottak a hangszeren, azok ennyi idősen már Bach preludiumokat játszottak.

Kiket céloz meg a zenéje?

A fiataloknak ez egy ráismerés a kulturális örökségünkre, a középkorosztálynak egyfajta nosztalgia, mert a szülők vagy a nagyszülők ezt hallgatták, utóbbiaknak pedig már a fiatalságot jelenti. A dzsesszalapú klasszikus könnyűzene őse a gospel és a fekete zenék indíttatásából alakult ki, a magyar klasszikus könnyűzene kutatása közben viszont arra jöttem rá, hogy szemben az amerikaiakkal, nekünk nincs nemzeti daloskönyvünk. Amikor elkezdtük feldolgozni ezt az anyagot, mindig párba tettük az amerikai dzsessz-sztenderd dalokkal és a magyar könnyűzene klasszikusai nagyon szépen beleillettek ebbe a közegbe.

Miért pont ezt a műfajt választotta?

Gyerekkoromban a padláson találtam egy gramofonlejátszót néhány lemezzel. A zenei televíziókból már ekkor Madonna, Michael Jackson, George Michael és a Depeche Mode dalai szóltak, de nekem nagyon megtetszett az a zene, amit a lemezek tartalmaztak. A nagyapám, aki méhész volt, nagyon szépen tudott nótákat énekelni, ezért nekem ez egyfajta családi örökség, ami nagyon mostohán volt kezelve a magyar kultúrában. A mulatós zene némileg lerontotta az ázsióját, de úgy érzem, hogy az élőzenés hazai feldolgozásokkal vissza lehet hozni ezek pozitív megítélését.

farkas_gabor_gabriel_fokep.jpg

Farkas Gábriel. Fotó: Szemerédi Ágnes

Nem csupán énekes, színész, hanem festőművész is. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett.

Az avantgard születésének a gyökereit keresem. Kutatom, hogy a nagy európai művészetben miért volt akkora robbanás az impresszionizmus és annak néhány alakja. A technika és az okostelefonok fejlődésével antiszociálissá válik a társadalom és elfordul a természettől, ezért úgy gondolom, a természethez való visszanyúlás ma ugyanolyan fontos, mint akkor volt.

A festészet vagy a zene áll közelebb önhöz?

Nekem mind a kettő ugyanaz. A különbség olyan, mintha más hangszeren játszanék. A képzőművészet egy hosszú alkotói folyamat, amelynek van egy vége, amikor az ember kiengedi a kezéből az alkotást és a reakciót közvetve kapja meg. Maga a festmény szembesül a közönséggel, de nem a közönség elismerése az, ami motiválja az alkotót. A zene pedig egy valós időben megfogalmazott gondolat és érzelem, amire rögtön visszaigazolás érkezik a közönségtől.

A Múzeumok Éjszakáján Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa vagy Máté Péter legismertebb melódiái csendülnek fel nem megszokott feldolgozásban, hiszen a magyar könnyűzene dalait dzsessz-sztenderdként nem játszották korábban. Ki a kedvenc előadója?

A magyar előadók közül Hofi Géza a kedvencem. A dzsesszénekes kvalitásai ugyan nem kaptak nagy elismerést, de a közlésében volt valami egészen különleges. Egy fájó dalt is úgy tudott énekelni, hogy az ember azt érezze, van kiút abból a helyzetből. Cserháti Zsuzsánál, Máté Péternél és Szécsi Pálnál viszont a tragikus sorsuk nagy mértékben visszatükröződött az előadásukban. Őket is szeretem hallgatni, de Hofi Gézánál találtam meg leginkább azt a fajta könnyedséget, ami utat mutat arra, hogyan lehet feldolgozni a traumákat és hogyan legyünk képesek könnyedén megerősíteni a boldogságot.

farkas_gabor_gabriel_1.jpg

Farkas Gábriel. Fotó: Szemerédi Ágnes

A zenekar a 20-as évektől kezdve, az 50-es éveken keresztül egészen a 80-as évekig tartó időszak kedvelt kabarészámaiból, táncdalaiból és a korszakokat meghatározó slágerekből válogat. Melyik korszak áll önhöz a legközelebb?

A két háború közötti időszak. Az első világégés és a gazdasági válság után a remény és az önfeledtség jellemezte az emberek hangulatát, éppen ezért ez a világ a zenéiben is egy nagyon termékeny időszak. A másik kedvencem az ’50-es évek Magyarországa.

Több mint 15 éve énekli Frank Sinatra legismertebb dalait hazánkon innen és túl, klubokban, fesztiválokon és revüszínházakban. Miért pont Sinatra?

Sinatra elénekelte a teljes amerikai daloskönyvet. A neve egy hívószó, egy összegző brand, amit az emberek az amerikai könnyűzenei klasszikusokkal azonosítanak. 2015-ben, születésének századik évfordulójára az általa készített hangszerelésben állítottunk elő dalokat.

Múzeumok Éjszakája
Farkas Gábriel & His Band
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
Budavári Palota "F" épület
Időpont: 2018. június 23. 21.45–23.30

Múzeumok Éjszakája - Farkas Gábriel & His Band

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3414064041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.