„Lengyelország hős királya férjem”– Szent Hedvig királynő

2018. július 18. 07:47 - nemzetikonyvtar

Árpád-házi Boldog Jolánhoz és Árpád-házi Szent Kingához hasonlóan Anjou Nagy Lajos király (1342–1382) kisebbik leányát, Szent Hedviget (1374 körül –1399) is Lengyelországban övezi tisztelet, hazánkban pedig szinte számon sem tartjuk Anjou-ház szülöttét, Hedviget, a lengyelek Jadwiga királynőjét, akit humanitárius cselekedetei, valamint a Litvánia és a rutének (ruszinok) megtérítésében szerzett érdemei okán már a halála után azonnal szentként tiszteltek alattvalói. A királynő testét nem a Wawel-katedrális kriptájába temették – mint a többi uralkodóét –, hanem a főoltár alá, abban a meggyőződésben, hogy csak kis ideig, addig marad ott, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe.

A boldoggá avatási eljárás azonban, noha Hedvig halála után szinte azonnal megindult, politikai okok miatt évszázadokra megakadt. 1933. szeptember 29-én a lengyel püspöki kar a Częstochowában – a magyar alapítású Pálos Rend központjában – megtartott ülésén úgy határozott, hogy ismét kéri Hedvig (Jadwiga) boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben újították fel. A lengyel pápa, II. János Pál pedig 1997. június 8-án szentté avatta Hedviget Krakkóban.

palos_hedvig.jpgSzent Hedvig, festmény, Jasna Góra kolostora, Częstochowa, a lovagteremhez vezető díszlépcsőház  In: Pálosaink, a fehér barátok – 3D-s kiállítás 

Anjou Hedviget, a gyermeket, egy szerződés értelmében, melyet atyja, Nagy Lajos király kötött Lipót ausztriai herceggel, Lipót fiának, Vilmosnak szánták. A házasságkötésre a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378-ban került sor. Ezután a két gyermeket együtt nevelték Bécsben. Amikor Hedvig hat éves lett, hazahozták, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságkötésre. Atyja, Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta őt, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.

Hedvig 1384 őszén érkezett Krakkóba, ahol megkoronázták, Vilmost azonban a lengyelek nem akarták a trónon látni. Ezért amikor Jagelló ULászló követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen meghallgatták kérését, annál is inkább, mert azt is megígérte, hogy vele együtt az egész litván nép is megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal. Erre a hírre, a Habsburgok Krakkóba küldték Vilmost, aki be akart törni Wawel várába, hogy érvényesítse jogait, azaz megerősítse a Hedviggel gyermekkorukban megkötött házasságot. A lengyelek azonban Vilmost kiűzték az országból. Jagelló ULászló 1386. február 12-én érkezett Krakkóba, s három nap múlva testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett. Hedvig Isten akaratát látta abban, hogy a nála 28 évvel idősebb László felesége legyen, s február 18-án megtartották az esküvőt.

„S Hedvig olvasá a szent igéket,
S így tünődék rajtok önmagában:
»Ím ezek mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya férjem,
Kit szivemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifju, hős, de még vad nemzetednek?
Durva nyelve, melyen eddig a düh,
S a harag vad győzödelme hangzott,
Általam most szent igékre hajland;
A teremtés titka és az üdvé
Nem leendnek messze föld virági;
Szent körökbe mindenik betérhet,
És az élet fájáról gyönyörrel
Dús, öröklő éveket szakaszthat.«”

Vörösmarty Mihály: Hedvig, részlet Magyar Elektronikus Könyvtár 

A Habsburgok, kiknek reményei ezzel szertefoszlottak, hamis híreket kezdtek terjeszteni Vilmos és Hedvig korábbi együttéléséről. Hedvig a Wawel katedrálisában a papság és Bodzanta érsek jelenlétében nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét. VI. Orbán pápa legátusa által vizsgálta ki az ügyet, s meggyőződvén Vilmos vádjainak alaptalanságáról 1388. április 18-án bullát adott Jagelló ULászlónak, amelyben dicséri megtérését és kinyilvánítja, hogy Hedviggel kötött házassága érvényességéhez nem fér kétség. VI. Orbán szívélyes kapcsolatot tartott fenn később is a királyi párral, utóda, IX. Bonifác pedig elfogadta, hogy keresztapja legyen születendő gyermeküknek.

Hedvig lengyel királynő. A krakkói székesegyházban őrzött kép után (Digitális Képarchívum)

Hedvig királynő tevékenysége – noha szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények és az elesettek sorsát is – nem pusztán a szokásos királynői feladatokra korlátozódott: mindent megtett országa hatalma érdekében is. Egyszerű és tiszta életvitele, széles körű műveltsége révén sok emlékezetes dolgot művelt rövid élete során. Elérte azt, amit sem a törvények, sem a fegyverek nem tudtak elérni: a pogány Litvániát megtérítette, a litván teológusok számára pedig Prágában kollégiumot is alapított 1397-ben. Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudta, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, s fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha meghagyják saját nyelvük és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban noviciátust a rutének számára. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását a krakkói egyetemen (1399)

Szent Hedvig szobra Vácott a Fehérek Templomának oldalában Horváth Tibor és Sáros László alkotása – 2006 (Digitális Képarchívum)

–s–

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1314014444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.