Másként fogunk katalogizálni – a felhasználó kényelme mindenek felett!

2018. augusztus 02. 08:51 - nemzetikonyvtar

Az olvasói tekintetektől jól elrejtve, egy poros irodában valakik adatokat rögzítenek egy könyvről, kottáról, folyóiratcikkről, ne adj isten e-bookról – ilyesmi képzete támad az egyszeri halandónak, ha könyvtári katalogizálásról hall. Lehet-e hírértéke annak, hogy az „adatrögzítés” mostantól megváltozik, hogy a katalogizálók ezután más szabályokat követnek? Hatással lehet a könyvtári munkafolyamatok átalakulása az életünkre? Talán ezekre a kérdésekre is megtaláljuk a választ az alábbi blogbejegyzésben.

Cikket írok a Margaret Island együttes legutóbbi fellépéséről. Szeretnék egészen pontos lenni: melyik albumon is szerepel az „Eső” című slágerük? Felteszem a kérdést a legnépszerűbb keresőmotornak:

margaret_island_1.jpg

Egyből azt is megtudom, mikor jelent meg az album. Kezdő újságíró vagyok, és az együttesről sincs semmi különös ismeretem. Például „kik a tagok?”, kérdezem „a barátom”:

margaret_island_2.jpg

A tapasztalat azt mutatja, a kereső egyre jobban érti a kérdéseimet. A releváns válaszokat pedig úgy gyűjti össze, hogy azokat ugrópontként használva haladhassunk (szökkenhessünk?) tovább az információk szövevényes hálózatában.

No de mi húzódik mindezek mögött? És mit tehetünk, hogy a könyvtári adatok is a nagy, globális háló részévé váljanak?

A szolgáltatásközpontú látásmód elterjedésével a könyvtári információfeldolgozás elméleti szakemberei felismerték, hogy új, a felhasználói igényekre szabott adatmodellekre van szükség. E felismeréssel szinte egy időben tört magának utat az információs technológiában az a – szemantikusnak nevezett – megközelítés, amely az adatok és adatkapcsolatok normalizálásának előmozdításával, az információk nyílt újrafelhasználásának propagálásával egy olyan világot teremtett, amelyben a felhasználó kényelmesen építhet az információk nagyfokú rendszerezettségére.

dsc_0050-edit.jpgA EURIG szervezet 2018-as, koppenhágai tanácskozásának résztvevői
Photo: Poul Bergstrøm Hansen, DBC

Apropó kényelem: a katalogizálás nemzetközi alapelveinek 2009-es, valamint – a szemantikus elvárásokra szabott – 2016-os kiadása is a felhasználó kényelmét nevezi meg első és mindenek fölötti alapelvként. Az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Egyesülete) szakemberei az új alapelveket és információtechnológiai tendenciákat szem előtt tartva 2017-re érlelték meg a könyvtári katalogizálási szabályzatok elkészítése szempontjából irányadó dokumentumot, a könyvtári referenciamodellt (IFLA LRM). E modell az elméleti alapja és kiindulópontja a hazánkban jelenleg bevezetés alatt lévő Forrásleírás és hozzáférés (Resource Description and Access, RDA) angol-amerikai katalogizálási szabályzatnak.

Az RDA bevezetésétől tehát nem csupán azt várjuk, hogy a könyvtári felhasználó (olvasó) könnyebben legyen képes ellátni az LRM által definiált feladatait (az információforrás megtalálása, azonosítása, kiválasztása és elérése), hanem hogy egyszersmind a hagyományos adatbázisainkban „sínylődő” adatok szabadon hasznosuljanak a web világában, tovább gazdagítva a nyílt adatok hálóját, egyszerűsítve az információkeresést.

(Megjegyzés: a nemzeti könyvtár a jövőben nemcsak elszenvedője, hanem aktív formálója is szeretne lenni a katalogizálás nemzetközi szabályozásának. Ezért is léptünk be az RDA európai érdekképviseletét ellátó EURIG szervezetbe.)

Dancs Szabolcs

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3514155471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.