„A közel-keleti társadalmak az iszlám gettójában nem változtathatják meg az alapvető identitás pilléreit”

2019. január 29. 16:18 - nemzetikonyvtar

Simon Róbert ünnepi előadásával veszi kezdetét az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. Az iszlám kialakulásának szakértője Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise címmel tart előadást január 30-án. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének korábbi munkatársával az iszlámról beszélgettünk.

simon_robert1.JPG

Simon Róbert

Egy korábbi interjújában azt mondta, az iszlám maga hozta létre a társadalmát, s lett a Föld népességének második legnagyobb vallása. Hogyan volt képes világvallássá válni?

A meglehetősen összetett felelet az iszlám történetének első három évszázadának alakulásában rejtőzik. Az iszlám kezdettől fogva potenciálisan univerzális, és, már Mohamed aktív közreműködésével, missziós vallás. Vonzereje nem utolsó sorban a vallások között tanúsított lenyűgöző sikerességében volt (legyőzte a mazdaista szászánida Iránt és meghódította a keresztény Bizánc jelentékeny részét). Világvallássá válása azonban csak a 9–10. században fejeződik be. Az Omajjáda korszakban (661–750) még úgyszólván az „arab birodalomban” élő arabok vallása volt (az áttértek még másodrendű alattvalóak lehettek). Az cAbbászida korszakváltás vetette fel a mind élesebb ellentétek feloldását, amit a társadalmi struktúra rendezőelvének egyedülálló megoldása segített elő (nem az ókori keleti teljhatalmú uralkodó szabályozza a társadalmat, hanem a teokratikus közösség lett a hegemónia letéteményese). Ennek során a muszlimok mind (a nem-arabok is) egyenlők lettek. Ezt elősegítette az iszlám közösségi jellege. Ezt a folyamatot a közösség értelmisége: a vallástudó/vallásjogtudó értelmiség vitte diadalra, akik kidolgozták e győzelem intézményes formáit, főleg a Koránra és a prófétai hagyományra épülő vallásjogot (saríca). Ezt tükrözte az arabok és a muszlimok számának változása. A hódítások kezdetén a 16.800 millió népességen belül 1 millió arab, 15.7 millió keresztény és 168 ezer zsidó található. Ha ezen belül Szíriát vizsgáljuk: a 4 millió népességen belül kezdetben nincs arab, a keresztények száma 3.960 millió, a zsidóké 40 ezer, 900 körül 2 millió a muszlim, 1.960 millió a keresztény és negyvenezer a zsidó. A 16. sz. második felében már csak 113 ezer keresztény és 13 ezer zsidó él ott. A muszlimok számbeli gyarapodása természetesen nem az arab népesség növekedéséből, hanem az áttérésből adódik. A missziót a továbbiakban Fekete-Afrikában, Indiában és Indonéziában is az iszlám közösségi jellege segítette elő.

A Politika az iszlámban című könyvében az olvasható, míg Nyugaton a papság „a hatalomvédte bensőségben” a fennálló hatalmi viszonyokat védte az uralkodó elit érdekében, addig az iszlámban a vallástudó/vallásjogtudó értelmiség a teokratikus közösség hegemóniáját képviselte a hatalommal szemben. Miért alakulhatott ez így?

Az előbbiek során kiderült, hogy a mohamedi kezdetek még számos alapkérdést megválaszolatlanul hagytak. Az első évszázadban több „polgárháború” mutatta a fölhalmozott ellentmondásokat. Ez utóbbiak a közösséghez tartozás kritériumai és az umma vezetőjének mandátuma kapcsán élesedtek ki. Minden társadalom szervezésében és irányításában alapvető szerepet játszik a legitimitás kérdése, s az, hogy mi és ki gyakorolja a hegemóniát. Utaltunk rá, hogy az iszlámon belül a két alternatíva között a birodalmak történetében egyedül a közösség konszenzusa döntött a hegemónia kérdésében, ami azt jelentette, hogy az uralkodónak önmagában nem volt legitimitása. Ezt a győzelmet a közösség értelmisége vívta ki a mohamedi alapokra támaszkodva. Ez határozta meg az iszlám további történelmét.

simon_robert_2.JPG

Simon Róbert

A 11. századra az iszlám ki tudott alakítani egy olyan közösséget, 
ahol az iszlámhoz tartozás és nem a helyi nyelv és a kultúra határozta meg az ember helyét. Egy nyilatkozatában viszont úgy fogalmazott, az utóbbi száz évet úgy tudjuk leírni, mint egyre mélyülő, mind kilátástalanabb válság időszakát. Mi vezetett idáig?

A különböző történeti alakulatok alapkérdése, hogy miképpen tudnak válaszolni a szükségképpen felmerülő kihívásokra. A korai kihívásokra eredményesen válaszolt (szervesítette a különböző etnikumokat, kultúrákat, nyelveket egy iszlámközösségbe), ám a 11. századtól föllépő kihívásokra (török eredetű dinasztiák megjelenése, mongol hódítás, oszmán török uralom és különösen az európai kihívás a kolonizációval) nem tudott jó feleleteket adni. Az iszlám katonai, gazdasági, tudományos-technikai téren, s az oktatás vonatkozásában egyre jobban lemaradt, s teljesítménye e téren alig mérhetők.

Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise, ez a címe következő előadásának. De hova tart napjainkban ez a vallás?

Kiderülhetett a korábbiakban, hogy az iszlám az első évszázadok válságát úgy tudta megoldani, hogy a mohamedi kezdetekből kibontott iszlámot tette meg társadalma integrációs elvévé (vagyis itt a rendező elv nem a politikum, nem az etnikum és nem valami kultúra). Ennek sikere tette lehetővé a továbbiakban az iszlám fennmaradását. Ám ez az iszlám-meghatározottság lett a továbbiakban a modernizáció, s az alapvető reformok kialakításának a kerékkötője. A közel-keleti társadalmak az iszlám gettójában nem változtathatják meg az alapvető identitás pilléreit (a Koránt és a prófétai hagyományt), az eddigi és a további út az iszlám szélsőséges formáinak az alkalmazása lehet. Az eddigi „fundamentalizmusok” és „az iszlám állam” ennek törvényszerű kifejezése.

„Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise”

„Egy világvallás és világbirodalom születése – az iszlám genezise” - Simon Róbert előadása

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6014596714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása