Az OSZK Híradó mint a nemzeti könyvtár történetének tükre: 2. rész

2019. május 16. 12:41 - nemzetikonyvtar

Online is elérhető az Elektronikus Periodika Archívumban az Országos Széchényi Könyvtár 44 évet megélt lapja, az 1958. május 10-én útjára indított OSZK Híradó.

Ehhez kapcsolódóan Az Országos Széchényi Könyvtár Híradójának története és repertóriuma, 1958–1974 című kötet (szerk. Horváth Viktor) a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható. Az „új nemzeti könyvtárral” kapcsolatos cikkekről 1974-ig a legjobb áttekintést e  repertórium 8. fejezete adja.

uj_olvasoterem_koltozes_nepszabadsag_1984_12_30_7.jpg

Költözik az Országos Széchényi Könyvtár. Kép a vári olvasóterem berendezéséről.
In. Népszabadság, 42. évf. 305. sz. (1984. december 30.). 7.

A lap tartalomjegyzékei végig hűen tükrözik, hogy melyik időszakban milyen szakmai kérdés állt az érdeklődés homlokterében, és milyen megoldandó feladatokkal foglalkozott az OSZK: a feldolgozó munka és a katalógusok kérdései (1960-tól kezdve), a történettudományi, irodalomtudományi kutatók, tudománytörténészek igényei és szakkönyvtári funkciók (1965–1971), az OSZK-hoz kapcsolt műemlékkönyvtárak kérdései (1959–1963), a Magyar Nemzeti Bibliográfia, a központi katalógusok mint országos szolgáltatások, a nemzetközi kiadványcsere problémái, részvétel a nemzetközi információs rendszerekben (az 1970-es évektől kezdve), a kötelespéldányok, valamint a fölöspéldányok begyűjtése és elosztása, a tárolókönyvtár terve (1960–1970-es évek), a hungarika-kutatás és a hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálása (az 1970-es évek második felétől), az állományvédelem műhelyei (1975-ben), a könyvtár informatikai fejlesztése – a kurrens nemzeti bibliográfia gépesítésétől (1975-től) kezdve, a kisgépes rendszereken keresztül (az 1980-as évek végétől), a Dobis/Libis, majd az  Amicus integrált rendszer bevezetéséig (1991 és 2001 között).

amicus_oszk_hirado.jpg

Az OSZK Híradó a nemzeti könyvtár online katalógusában. Amicus-rekord.

A Híradó nyomon kísérte az OSZK szervezeti és személyi változásait, betekintést adott az egyes szervezeti egységek tevékenységébe. Az OSZK mindennapjainak bemutatása mellett a lap történeti írásoknak is helyet adott. 1964–65-ben öt cikk, illetve hozzászólás jelent meg az OSZK nevéről, Windisch Éva, Gombocz István, Somkuti Gabriella, Vizkelety András tollából, amelyekhez 1967-ben csatlakozott Berlász Jenő tanulmánya Könyvtárunk neve történeti megvilágításban címmel. A név, illetve rövidítése humoros írásokat is szült: Vargha Balázsét 1961-ben Druszánk az OSZK – Országos Szórakoztatózenei Központ címmel, és Kelecsényi Gáborét 1971-ben, aki Orszegos Szechengi Konguter címmel az OSZK-hoz érkező külföldi küldemények címzéséről „értekezett”.

Berlász Jenő OSZK-beli írásai a nagy történeti monográfiájának írása közben-mellett születtek, és zömükben abba is bekerültek. Az alapítás körüli és utáni történésekről a Hogyan lett a Széchényi Országos Könyvtárból Magyar Nemzeti Múzeum? című, ötrészes tanulmányt ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a lap 1974-es (7/8., 9/10., 11/12. szám) és 1975-ös (1/2., 3/4. szám) évfolyamából. Mivel Berlász Jenő OSZK-története 1867-tel lezárul, figyelmet érdemelnek a későbbi korokat tárgyaló kisebb-nagyobb tanulmányok az OSZK-történetét kutatóktól: Dezsényi Béla, Kelecsényi Gábor, Haraszthy Gyula, Wix Györgyné, Somkuti Gabriella írásai.

Az 1977/9-es jubileumi szám volt az OSZK alapításának 1975. évfordulója alkalmából, tele Széchényi Ferencről, illetve a könyvtáralapításról szóló szemelvényekkel korabeli forrásokból és a könyvtár történetéről írott művekből. A lap már nem élte meg a könyvtár 200. születésnapját, de a 2001/9–12. számában olvasható a "Légy tudatában értékeidnek" címmel megrendezett bicentenáriumi programsorozat tervezete, amelynek kiemelkedő eseménye volt az OSZK kiállítása "Aere perennius - Ércnél maradandóbb" címmel.

aere_perennius_camscanner_vagott.jpg

Aere perennius [Ércnél maradandóbb]: Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum 200 éve. Kiállítás: 2002. november 22 – 2003. február 28., [Budapest]: OSZK, 2002. Grafikai plakát – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A lapot az OSZK könyvtárosai „írták”, napi munkájuk mellett. Az írások nem mindig szigorúan „szakmaiak voltak”, a szatírának, a humornak is látjuk nyomait a lapszámokban. Elsősorban Vargha Balázs, Medrey Zoltán néhány írására, vagy Sz. Nagy Lajos alkalmi versére gondolunk, amellyel Kövendi Dénest köszöntötte nyugdíjba vonulásakor, 1984-ben. Végezetül Kossuth-díjas költő kollégánk, Fodor András Költözés című versét ajánljuk a figyelmükbe. (Magyarázatként csak annyit, hogy ő a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, a Múzeum utca 3. sz. alatti épületben dolgozott.) 

Eljött ez a nap is.
Többé nem nézhetem
a Muzeum-kert vasrácsain át
a forgandó idő ruháit
hogy öltik föl, hogy ejtik el a fák.

Zsúfoltság, zűrzavar, lefáradt függönyök
nyomorúságos üvegkalodái!
Jó volt közöttük mégis
elkeveredni, hazatalálni.

Álltak fejem fölött
a mennyezet alá vert
idétlen oszlopok.
Biztattak hányszor,
menjek el alóluk,
de tudtam, úgy lesz igazam,
ha várok, maradok.

Fodor András: Költözés (részlet). In. OSZK Híradó, 28. évf. 9-10. sz. (1985): 142. o. – Elektronikus Periodika Archívum

Rácz Ágnes

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4814828358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.