Emlékképek Dienes Valériáról. 1. rész

2019. május 24. 17:00 - nemzetikonyvtar

A tudós matematikus, író, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár 140 éve, 1879. május 25-én született Szekszárdon.

dienes_valeria_szinhazi_elet_1918_37_18.jpg

Dienes Valéria. In. Színházi Élet, 7. évf. 37. sz. (1918): 18. o. – Törzsgyűjtemény

Eredeti neve Geiger Valéria. Férje, Dienes Pál, a későbbi híres matematikus nevét vette föl. Maga is matematikusnak indult. Egyik dolgozatát az Akadémián is bemutatták.

mta_rados_1909.jpg

A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának 1909. május 10-i ülésén: „Dienes Valéria részéről: »A logarithmikus elágazó helyek-ről«. előterjeszti Rados Gusztáv r. t.” In. Akadémiai Értesítő, 1909. 400. o. – Törzsgyűjtemény

Több szakcikket publikált férjével, részen az Eötvös Loránd által 1891-ben alapított Mathematikai és Phisikai Társulat lapjában, a Mathematikai és Physikai Lapokban, melyet Bartoniek Géza és Rados Gusztáv titkárok szerkesztettek. (Dienes Pál–Dienes Valéria: Analytikai függvények algebrai és logaritmikus szingularitásairól. 1–3. közlemény. Mathematikai és Phisikai Lapok, 1911, 1912.)

Doktori disszertációjának címe: Valóság-elméletek. Bp. Athenaeum Ny. 1905. Később a Sorbonne-on is doktorátust szerez. Maga Émile Picard, a híres matematikus mutatta be férjével együtt végzett kutatásait.

Párizsban Bergson hatása alá került, egyedüli magyar fordítója lett. (A nevetés. Tanulmány a komikum jelentéséről és négy lélektani értekezés, Budapest: Révai, 1913; Tartam és egyidejűség: Hozzászólás Einstein elméletéhez, Budapest: Pantheon, 1923; Metafizikai értekezések, Budapest: Franklin, [1925]; Teremtő fejlődés, Budapest: Akadémia, 1930; Idő és szabadság: Tanulmány eszméletünk közvetlen adatairól, Szeged: Universum, 1990; Az erkölcs és a vallás két forrása, Budapest: Szt. István Társ., 2002.)

A filozófia mellett a tánc kezdte komolyabban érdekelni, még Párizsban a Duncan-testvérek tánctanfolyamait látogatta, majd részben ennek hatására dolgozta ki egyedi mozdulatrendszerét. Megalkotta a magyar táncelméletet, az orkesztikát. Iskolát hozott létre. Minderről a korabeli sajtó is részletesen beszámolt.

reklam_orchresztkai_iskola_szinhazi_elet_1917_16_37.jpg

Dr. Dienes Valéria az orchesztika művészetének megteremtője és az orchesztikai iskola igazgatója. [Hirdetés]. In. Színházi Élet, 16. sz. (1917): 37. o. – Törzsgyűjtemény

„Orchesztika

Így nevezte el dr. Dienes Valéria azt a csodálatos művészetet, mellyel ezen a télen teljesen meghódította a főváros legelőkelőbb közönségét. Az orchesztika mozdulatművészet, nem torna, nem tánc, nem mimika, hanem mindahárom együttvéve s ezen felül mindaz, ami e három testjáték egyesítéséből származik, az emberi érzelmek összes skáláinak művészi kifejezése. Dr. Dienes Valéria maga nem lép a színpadra, egészen e művészet elméleti és gyakorlati megteremtésének szenteli magát s aszínpadon művésznövendékei mutatják be, amit alkotott.

Az orchesztikának ma már virágzó iskolája van Budapesten és tanfolyamai az iskola helyiségein kívül főúri palotákban is működnek, hol a legmagasabb körök fiatalsága hódol az erő, egészség és szépség e pompás kultuszának. Az orchesztikailag így kiképzett és megszépített emberanyagból magától válnak ki  azután a művészi pályára alkalmas tehetségek, akik mozdulat-invencióval és mimikai vénával vannak megáldva.

Az iskola első művésznövendékei ifj. Markos György, Mirkovszky Mária és Révész Ilona, ezen a télen mutatkoztak be közönségünknek, mely osztatlan elragadtatással fogadta őket. A Zeneakadémián, a Belvárosi Színházban és legutóbb a gróf Károlyi palotában tartott és Mikes Ármonné és Zichy Rafaelné grófnők által rendezett nagyszabású művészestéken láttuk őket, ahol Auguszta főhercegnő is megjelent gyermekeivel együtt és legteljesebb elismeréssel tüntette ki az új művészet megteremtőit. Az arisztokrata közönségtől zsúfolásig megtöltött terem fáradhatatlanul tapsolt a rendkívüli tehetségű fiatal művészeknek. Láttunk ott tisztán az emberi test dekoratív szépségével dolgozó »ornamentikai« táncokat Bach zenéjére ifj. Markos György és Mirkovszky Mária pompás interpretálásában, gyönyörű lírai hangulatfestéseket Beethoven Mondschein-szonátájának zenéjére Révész Ilonától.

Az orchesztikai társaság ebben a szezonban már csak az iskola vizsgálati előadásait tartja meg, de tudomásunk van róla, hogy nagy előkészületek folynak a következő idényre, mely közönségünket még az eddigieknél is több és nagyobb meglepetésben fogja részesíteni.”

Színházi Élet, 7. évf. (április 14–április 21-ig) 16. sz. (1918): 23. o. – Törzsgyűjtemény

Dienes Valéria orchesztikai iskolájának táncpróbai felvételei (20-as, 30-as évek) – Színháztörténeti Tár

Kis Domokos Dániel

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4314846512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.