Emlékképek Dienes Valériáról. 2. rész

2019. május 25. 10:00 - nemzetikonyvtar

A tudós matematikus, író, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár 140 éve, 1879. május 25-én született Szekszárdon.

„Nincs még két esztendeje annak, hogy dr. Dienes Valéria előszedte az elfeledett szók porlepte halmazából a régi orchesztika szót, hogy mozdulat-művészetét ezen a nagy múltú néven bocsássa világgá. Dr. Dienes Valéria egyetemi tanulmányok, könyvtári búvárkodás, tudományos és filozófiai elmélkedések közül jutott a művészet útjára akkor, mikor évekkel ezelőtt egy párisi tanulmányutján testedzés szempontjából elment Duncanhoz annak híres spártai tornáját tanulni.

Ez a pompás mozdulat-iskola hosszan alvó képességeket hozott napfényre a fiatal doktornőben, aki rövid hónapok alatt Duncan leghaladottabb tanítványai közé került. Ennek a mellékesen űzött tanulásnak azonban csak itthon kezdtek teremni az igazi és mind meglepőbb, mind csodálatosabb gyümölcsei. Dr. Dienes Valéria a világ szemében tovább is a régi tudós és filozófusnő, otthonában, baráti körében gyorsan vált elsőrendű táncművésszé és mimikussá; nem munka árán, készen és ajándékul hullottak fantáziájából a szebbnél-szebb táncköltemények. Ezekkel együtt, fejlődésükkel párhuzamosan alakult és gazdagodott a mind több és több művészi és szakstúdiummal alátámasztott mozdulatrendszer, melynek gazdagodása oly mérvű volt, hogy a spártai torna pár hónapos anyagát négy munkás esztendőből álló iskolai tanulmánnyá fejlesztette.

Iskolájának mind testnevelő, mind művészi szempontból gyors és döntő sikere volt. A Duncan-Dienes-féIe orchesztikai rendszer megnevelte első művészeit. Az elmúlt téli szezonban mindenkor zsúfolt házak előtt láttuk őket a Belvárosi Szinházban, a Zeneakadémián, az Urániában és a Gróf Károlyi palotában tartott fényes művészelőadásokon, ahol Auguszta főhercegasszony legmagasabb tetszését is kiérdemelték. A főúri körök gyorsan felismerték az orchesztika bámulatos testedző és testszépítő tulajdonságait és palotáikat megnyitották e kitűnő testnevelő iskola előtt, hogy gyermekeiket annak áldásaiban részesítsék.” 

Orchesztikai iskola. In. Színházi Élet, 1918. 37. sz. (7. évf. szeptember 15-től szeptember 22-ig) 18–19. o. – Törzsgyűjtemény

Dienes Valéria orchesztikai iskolájának táncpróbai felvételei (20-as, 30-as évek) – Színháztörténeti Tár

„Az intelligens középosztály ifjúsága is tódult a régi forrásból táplálkozó uj művésziskolába és oly mértékben ostromolta azt, hogy a folyó tanévre már a Székesfővárosi Vigadó termeibe kellett áttenni az iskola torna- és tánchelyiségét, ahol szept. 10-én már meg is kezdik a beíratásokat.

Az iskola gyermekeket is, felnőtteket is felvesz növendékei közé. Hat éven felüli gyermekek már csoport-tanításban is részesülhetnek. Az első évfolyam spártai tornája megedzi, megizmosítja a testet, eltünteti a fölösleges testsúlyt, könnyűvé, karcsúvá, hajlékonnyá tesz. A második év ritmikája a mozdulatok szépségére és biztonságira nevel és bevezet a művészi tánc előfeltételeibe. Ez a két év erős technikai képzést ad a testnek, melynek alapján a tulajdonképpeni művészi képzés (a mimikai és a mesteriskolai osztályban) keresztülvihető. Az első két év mint önálló egész szolgálja azokat, akik a lehető legészszerűbben s a leggyümölcsözőbben kívánják testüket edzeni, erősíteni és szépíteni. Fejlődésben levő gyermekekkel bámulatos hatásokat ér el az iskola. A rendszer pedagógiai értéke nemcsak a testi, hanem a lelki élet, akaratfejlesztés, egészséges kedély szempontjából is felülmúlhatatlan. Dr. Dienes Valéria itt bőven merít gazdag gyermeklélektani és neveléstani ismereteiből s a szülők benne nemcsak a tornatanárra és táncművészre, hanem egyszersmind a tudós és szakavatott pedagógusra is bízzák gyermekeiket.

A második két év művészképző. Előleges mimikai gyakorlat után bevezettetnek a növendékek az orchesztikai műfajok mozdulat-írás, táncszerzés, mozdulat-esztétika elemeibe s a szükséges zenei és művészettörténeti ismereteket is elsajátítják.

Az iskola művészei legközelebb Belgrádban tartanak táncelőadást a hadijótékonyság céljaira. Budapesti közönségünk számára szept. 29-én de. évmegnyitó matinét tart az iskola a Vigadó nagytermében.” 

Orchesztikai iskola. In. Színházi Élet, 1918. 37. sz. (7. évf. szeptember 15-től szeptember 22-ig) 18–19. o. – Törzsgyűjtemény

mirkovszky_maria_szinhazi_elet_1926_42_76.jpg

Dienes Valéria tanítványa, munkatársa, követője, Mirkovszy Mária. Színházi Élet, 1926. 42. sz. 76. o. – Törzsgyűjtemény

Később, a filozófián keresztül, részben Prohászka Ottokár hatására megtért. Teilhard de Chardin egyik első magyar fordítója. (Hit az emberben. Válogatott tanulmányok, Szent István Társulat, Bp. 1968). Szabó Ferenc: Dienes Valéria önmagáról. Agapé, Szeged, 2001. és Dienes Valéria vallomása megtéréséről

Emlékét az idén tavasszal felavatott emléktábla is hirdeti a Krisztina körút 5-ben álló ház falán, melyben a két világháború között híres iskolája működött. 

A ház, amelyben Dienes Valéria iskolája a két világháború között működött és emléktáblája ugyanott (Budapest, Krisztina körút 5.)
Az emléktábla képének forrása: hegyvidek.hu. Épületfotók: Kis Domokos Dániel.

Dienes Valéria hagyatéka, és a közeli barát, rokon Babits Mihállyal folytatott levelezése Kézirattárunkban található. Alakja megihlette Babits Mihályt is, aki Halálfiai című nagyregényének egyik hősnőjét, Hintáss Gittát állítólag róla mintázta:

„Gitta nagy, nyurga lánnyá nőtt, kerek, intelligens, fölényes szemekkel, aki bizonyos leereszkedő jóakarattal tekintett a vidékiekre, lenézve őket a műveletlenségükért és elmaradtságukért. Gitta rendkívül művelt volt, egészen modern eszméket hirdetett, s szenvelgett nyíltsággal beszélt minden témáról; mindebben csak imponált a jó kávénéniknek, kiket néha avval a kijelentéssel botránkoztatott meg, hogy le akarja nyíratni a haját.

– A hosszú haj éppoly barbár és alkalmatlan csökevény, a szőrös állat maradványa, mint a szakállviselés a férfiaknál.”

Babits Mihály: Halálfiai (Élet és irodalom), Budapest: Szépirodalmi, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az összeállítás első része itt olvasható.

Kis Domokos Dániel

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8914846612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.