„Észak Kőrösi Csomája”

2019. július 11. 09:00 - nemzetikonyvtar

200 éve született Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató

Az európai utazók közül elsőként járta be a Volga menti és az Urálon túli finnugor népek lakóhelyeit és az Ural északi vidékének első térképét is ő készítette el. Nyelvi és tárgyi gyűjtésével megalapozója lett a hazai finnugor nyelvtudománynak, néprajznak és embertannak. Elsőként készített művészi magyar fordításokat az ősi finn dalokból és a Kalevalából is.

ny133kd81187a.jpg

Barabás Miklós: Reguly Antal, litográfia, 1850. In. Haza és haladás: A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) CD-ROM Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 Encyclopaedia Humana Hungarica; 7. (A kép eredeti megjelenési helye: In. Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve, Budapest, Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó 1981, 187.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Zirc szülötte. Apja jogász, a ciszterci rend jogtanácsosa volt, aki fiát is jogásznak szánta. A történelem iránt érdeklődő Regulyra Kőrösi Csoma Sándor vállalkozása nagy hatást tett. Azonban jogi tanulmányai befejeztével még csak a világlátás szándékával indult észak-európai útra. Németországon kívül vonzotta Skandinávia világa, így Stockholmba utazott, ahol 1839-ben találkozott Adolf Ivar Arwidssonnal, a száműzetésben élő finn tudóssal, a királyi könyvtár könyvtárosával. A svéd nyelven kívül Arwidsson ösztönzésére kezdett finnül, majd egyéb finnugor nyelveken tanulni. 1843 és 1846 között orosz támogatással, valamint a Magyar Tudományos Akadémia – mely 1843-ban levelező tagjai sorába választotta – és itthoni támogatói anyagi segítségével az Ural és a Volga vidékén többek között a vogulok, az osztjákok, a cseremiszek, a mordvinok és a csuvasok körében folytatta tovább kutató-gyűjtő munkáját, ahonnan csak 1847-ben érkezett haza.

„De hogy tervemet végre tartózkodás nélkül közöljem, amivel tartozom is: áprilisban – ha t. i. eszközeim lesznek – Sz.-Péter-Várába mennék, mely várost a keleti finnekhez teendő út mellőzhetlen kiinduló pontjának tekintek. Ott egy ideig múlatnom kellene, hogy az orosz tudósokkal megismerkedvén, tőlök s az ott található eszközökből a további vállalatra szükséges utasításokat vegyem. Jó lenne, ha Moszkva vidékén is időzhetnék, a szükséges orosz stúdiumok tekintetéből; innen a nyáron Nisne-Novgorodot kellene meglátogatnom, melynek vásáraira Oroszország minden részeiből, belső Ázsiából is, özönlik a sokféle nép: ott talán néhány hónapi úttal-felérő tapasztalást tehetnék, s déli-orosz utamat az ottani értesülések határoznák meg. A jövő évi telet aztán Törökországban török stúdiumok foglalnák el – ismét, ha a költség megengedné – s az egész utat a moldvai csángók s az erdélyi székelyek meglátogatása fejezné be. A hasonlító nyelvvizsgálat természetesen annál gyümölcsözőbb, minél több nyelvre terjeszkedhetik ki. Valamint finn tudományom a lapp tanulmányokat segíti, úgy e kettő fogja segíteni török tanulmányimat, mert a török és finn nyelvek rokonságáról mai nap senki sem kételkedik többé.”

Reguly Antal levele édesapjához, 1840. szept. 30. Idézi Toldy Ferenc. In. Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. Második kötet. Pest, Ráth Mór, 1868. 292–293. – Törzsgyűjtemény

Barátja, Toldy Ferenc 1845-ben létrehozta a Reguly-társaságot és annak kiadásában megjelentette a Reguly-albumot, melynek bevételét Reguly kutatásainak támogatására fordította. Szentpétervárott az északi Ural-vidék térképét is kidolgozta és megjelentette. Ezt követően több évi utazás után tért haza gazdag tudományos anyaggal. Tárgyi gyűjtését kiállította az akadémián, ahol az elkövetkező években megromlott egészsége ellenére több előadást is tartott. Tárgyi gyűjtése a Néprajzi Múzeum állományának alapját képezi, kéziratait pedig az akadémia könyvtára őrzi.

„Az academia érdemlett részvéttel fogadta 1847-ki egyik novemberi népes gyűlésében a titoknok áttekintő értesítését Reguly öszves útjairól s ezek általános eredményeiről, melly alkalommal a Reguly által sok gonddal és költséggel összeszerzett ethnogtraphiai gyűjtemény is fel vala a gyűlési teremben állítva. Ennek alkotó részei: 1. Különféle ruházatok; különösen lapp, szamojéd, vogul, osztyák és mordvin, férfi és női, szőrme (pelz), vászon, gyapjú és csalánvászonból készült felső és alsó öltönyök; fejkendők, kötények, cipők, különféle ékszerek. E darabok, kivált a nőingek, részint igen cifrák, nagy gonddal és ügyességgel kivarrottak, némellyeknél a színek összeállítása s a rajz (dessein) csinos ízlést tanusító. A lapp s némelly vogul szőrmés ruhát ezek közől maga utazónk viselt. 2. Bábok, nevezetesen szamopjéd és cseremisz, férfi és nőalakok. 3. Minták, u. m. vogul, cseremisz, osztyák és orosz lakok, szánok, korcsolyák, ívek, hállóké. 4. Fegyverek: sokféle nyilak s ide tartozó eszközök. 5. Egy valódi vogul lant (sangur), s egy valódi osztyák bálvány. 6. Régiségek; cserepek, vogul érckép, pénz; csúd sírokból került darabok. 7. Különféle csont-, állat- és ásványi tárgyak, úgy kövűletek is, részint igen nagy becsűek. Reguly e küldeményt azon ohajtás nyilatkoztatása mellett ajánlotta az academiának, hogy ha ez fel nem kívánná állítani, az a nemzeti museumban tétetnék le, mi csakugyan így is történt. Nem szükség említenem, hogy e gyűjtemény, bár nem tetemes, mégis a maga nemében egyetlen a mívelt Europában; s méltónak tartom, hogy annak tárgyai kivétel nélkül mind lerajzolva, részint színes nyomatban közzé tétessenek, akár Reguly útleírásaiban, akár az academia Évkönyveiben. Mennyivel biztosabb közlemények volnának ezek azon másolatoknál, mellyeket némelly nagy nevű utazók munkáikba részint ó futólagos látás, részint csak elbeszélés után készített a rajzoló.”

Jászai [et al.]: Reguly-album. Történeti és szépirodalmi tartalommal, Pest, Emich Ny., 1850. CXXII–CXXIII. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1848 nyarán Eötvös József miniszter a pesti egyetemi könyvtár első őréül nevezte ki, de hivatalát csak a rákövetkező év őszén foglalhatta el s látta el haláláig. Tízévi súlyos betegség után 1858. augusztus 23-án hunyt el. 1863-ban Eötvös József báró tartott felette az akadémián emlékbeszédet.

reguly_antal_gyaszjelentese.jpg

Reguly Antal gyászjelentése – Pannon Digitális Egyesített Archívum

Anyaggyűjtésének feldolgozását korai halála után jórészt az utána következő tudós nemzedékek végezték el. Vogul tanulmányai rendezésében Hunfalvy Pál volt a segítségére, aki hatalmas hagyatékának egyik sajtó alá rendezője lett (A’ vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta Hunfalvy Pál, 1864; Az éjszaki osztják nyelv, 1875). Rajta kívül Munkácsi Bernát (Vogul népköltési gyűjtemény 1., 2., 3., 4. Saját gyűjtése és Reguly Antal hagyatéka alapján közzétette Munkácsi Bernát, 1892–1921) és Kálmán Béla (Manysi népköltészeti gyűjtemény 3 köt., Medveénekek. 2. rész: Az obi-ugor medvetisztelet; 4. köt., 2. rész. Fejezetek az obi-ugor népköltészetből), továbbá Budenz József (Erdei- és hegyi-cseremisz szótár. Főleg Reguly cseremisz szógyűjteményéből és az Újtestamentum cseremisz fordításából szerk. Budenz József, 1866). Pápay József (Osztják népköltési gyűjtemény, Reguly Antal hagyatéka és a saját gyűjtése alapján közzéteszi Pápay József, 1905.; Reguly Antal emlékezete. Nyelvészeti hagyatékának földolgozása alkalmából, 1905.; Reguly Antal urali térképe, 1906.; Északi-osztják medveénekek. Adalékok az obi-ugor népek medvekultuszához, saját gyűjt. és Reguly Antal hagyományai alapján feld. Pápay József; sajtó alá rend. Fazekas Jenő, 1934.; Osztják hősénekek, Reguly Antal, Pápay József és Zsirai Miklós hagyatéka, sajtó alá rendezte: Zsirai Miklós, Fokos-Fuchs Dávid, 1944–1965.)

Szakirodalom a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Ajánlott szakirodalom Törzsgyűjteményünkből:

Mann Jolán (szerk.)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7814936680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.