Pongrácz János – Farkas Ferenc – Karacs Ferenc: A Székesfehérvári Püspökség térképe, 1819

2019. szeptember 10. 10:24 - nemzetikonyvtar

Kétszáz évvel ezelőtt, 1819-ben jelent meg a Székesfehérvári Püspökség első, időben legkorábbi térképe, melyet a magyar kartográfia kevéssé ismert, székesfehérvári születésű személyisége, Pongrácz János (1760–1820) szerkesztett és az 1795-től Pesten élő Karacs Ferenc (1770–1838) metszett.

01_kep_a_terkep.jpg

A Székesfehérvári Püspökség térképe, 1819. – Térképtár

Pongrácz sikeres katonai pályát futott be. Az 1790-es évektől az 1810-es évekig a császári hadsereg különböző tüzérezredeiben tisztként teljesített szolgálatot. A korabeli katonai Schematismusok évkönyvei szerint Pongrácz rangfokozatai a következők voltak: Unterleutnant (1797–1805), Oberleutnant (1806–1810), Captain-Leutnant (1811–1812), Hauptmann (1813–1816). 1810-ig Bécsben szolgált a 2. sz. tüzérezrednél, az 1811–1812 időszakban a csehországi Budweisban (Česke Budĕjovice), 1813 és 1816 között pedig a morvaországi Olmütz (Olomouc) volt a szolgálati helye. A századfordulón, mint a 2. tüzérezred alhadnagya Bécsben élt és szolgálati teendői mellett a birodalmi főváros két vezető térképkiadójának, Tranquillo Mollonak (1767–1837) és az 1765-ben alapított Artaria kiadónak két nagy sikerű, számos kiadást megért, többlapos térképet szerkesztett. A Mollo kiadóvállalat első önálló kartográfia alkotása, a Pongrácz által készített négylapos Európa postatérkép, 1798 nyarán jelent meg először és lett a kiadó egyik legsikeresebb térképkiadványa, amelyet módosított címmel, javított tartalommal és egyre nagyobb méretben a kiadó az 1810-es évek végéig forgalmazott.

02_kep_europa-terkep.jpg

Pongrácz János: Európa postatérképe. Bécs, T. Mollo, 1805. évi kiad., részlet – Térképtár

Az Artaria kiadó számára Pongrácz 1800-ban készített egy hatlapos Németország-térképet, amely szintén számos kiadást ért meg. (Karte von Deutschland in VI Blatt… 1800. in: J. Dörflinger: Die österreichische Kartographie im 18. und zu Beginn des 19. Jahrhunderts. 1984, 304.)

Bizonyára térképszerkesztői tapasztalatai és sikerei okán kérték fel a már nyugdíjba vonult, Székesfehérváron élő tüzérőrnagyot, hogy készítse el a Mária Terézia (1717–1780) által 1777-ben alapított püspökség topográfiai-közigazgatási térképét. (Pongrácz János őrnagyi rangját a katonai Schematismusok évkönyvei nem említik, de Szinnyei József életrajzi művében olvasható erre vonatkozó utalás.) Hivatalosan Pongráczot az egyházmegye akkori püspöke, Vurum József (1763–1838) bízhatta meg, aki 1816. június 2-tól 1821. december 21-ig viselte a püspökség legmagasabb kormányzói tisztét. Gyanítható azonban, hogy Pongrácz közvetlen megbízója a térkép alsó sávját elfoglaló panorámakép rajzolója, Farkas Ferenc (1786–1864) lehetett. Farkas ugyanis, aki maga is fehérvári születésű volt, egyházi pályafutása korai időszakában több püspök, így Vurum József mellett is titkári, adminisztratív feladatokat látott el. Így joggal feltételezhető, hogy ő volt az, aki a térkép szerkesztésére Pongráczot felkérte. Farkas igencsak szívén viselhette a térkép készítésének ügyét, hiszen nem csupán megbízóként, de miként a városlátkép is mutatja, alkotóként is részt vett a mű elkészítésében.

03_kep_reszlet_varoslatkep.jpg

A Székesfehérvári Püspökség térképe, 1819, részlet – Térképtár

Karacs Ferenc életéről mindmáig Teréz lánya visszaemlékezéseiből tudunk a legtöbbet. Teréz az 1819-as év történéseiről írva említést tesz arról, hogy apjával ez évben Veszprém megyébe utaztak, hogy felkeressék Mária nővérét, s hogy apja – Teréz emlékezete szerint – a Veszprémi Püspökség térképe készítésének dolgában is eljárjon. Útjuk során egy napot Székesfehérváron töltöttek. A Veszprémi Püspökségről azonban nem ismert e korból sem Karacs által metszett, sem más által készített térkép, így nem kizárt, hogy Karacs Terézt emlékei ezúttal megcsalták, és valójában éppen ennek a Pongrácz-térképnek a dolgában, a készítés részleteinek megbeszélésére töltöttek egy egész napot Fejérváron.

Apám 1819-ben meglátogatá nénémet, Máriát, ki már ekkor nehány hó óta seregélyesi lelkészné volt, engemet is magával vitt, innen Veszprémbe menendő, hol találkozója volt a veszprémi püspöki megye (Diocesis) térképének kimetszése ügyében; Fehérváron egy napot töltöttünk, s este a színházban voltunk.”

Teleki Blanka és köre: Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára. [vál., sajtó alá rend., bev. és jegyz. ell. Sáfrán Györgyi], Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1963, 229–230. – Törzsgyűjtemény

A püspökség a tizenkét római katolikus egyházmegye egyike, amelyet a Habsburg-kormányzat Mária Terézia (1717–1780) egyházigazgatási reformjának részeként alapított. Területe elsősorban Fejér vármegye egyházközségeire terjedt ki, de a Veszprémi Püspökség és az Esztergomi Érsekség egyes részterületeit is, azok jövedelmével együtt, megkapta. A püspökség székhelye természetesen a Szent István óta koronázóváros szerepet is betöltő Székesfehérvár lett. A térkép alkotói, annak tartalmi gazdagságát és szépségét növelve, a város székesegyházának képét is bemutatják. Az 1758 és 1768 közötti években Martin Grabner tervei alapján, a linzi származású Paul Hatzinger irányítása alatt újjáépített templom képét a szerzők a Vurum püspöknek tett ajánlási felirathoz tartozó díszes, oklevelet formázó lapra helyezték.

04_kep_reszlet_ajanlas_es_templom.jpg

A Székesfehérvári Püspökség térképe, részlet; 1819. – Térképtár

A térkép egyszerre topográfiai és közigazgatási tartalmú, megértését részletes jelmagyarázat segíti. A szerkesztés forrásairól a térkép feliratai nem adnak tájékoztást, de az összehasonlító vizsgálatok az mutatják, hogy Pongrácz a mű szerkesztésekor legalább két műre bizonyosan támaszkodott. Topográfiai forrásként mindenekelőtt a Lipszky János (1766–1826) által a századfordulón szerkesztett, majd 1804 és 1808 között szelvényeként megjelent, tizenkét lapos Magyarország-térképet használta, amely a korszak legjelentősebb, európai szintű kartográfiai alkotása. De forrásai lehettek a századforduló másik jelentős kartográfiai művének, Görög Demeter (1760–1833) megyeatlaszának vármegyetérképei is. A vármegyetérképek méretaránya olyan tartalmi elemek – úthálózat, tavak, csatornák, egyes települések, stb. – ábrázolását is lehetővé tette, amelyeket a kisebb léptékű Lipszky-térkép nem tartalmazott. A térkép formai megoldásait bizonyosan Karacs Ferencnek köszönhetjük. Mind az alakos, mind a jelkulcsi elemek, de a topográfiai részletek grafikai megoldásai is több, Karacs által metszett egyházmegyei térképről visszaköszönnek.

Ez a szép, képi és allegorikus elemekkel felékesített, kétszáz évvel ezelőtt készült térkép önmagában is figyelmet érdemel, de egyúttal a 19. század első évtizedeiben kibontakozó, döntően Karacs Ferenc térképmetszői tevékenységéhez köthető új műfajnak – az egyházi közigazgatási térképek műfajának – egyik szép példája is. Karacs Teréz emlékirataiból tudjuk, hogy a katolikus főurak, felismerve Karacs kimagasló metszői-művészi képességét, már pályája kezdetén pártfogásukba vették:

„…1793-ban már Dugonics kedvenc tanítványa volt Pesten. Itt művészetet pártoló főurak, különösen főpapok, a haza művelődésén munkáló írók és irodalombarátok által ösztönözve, bátorítva, elhagyta a mérnöki pályát, s egyedül kedvenc művészetének: a metszésnek élt.”

Teleki Blanka és köre: Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára. [vál., sajtó alá rend., bev. és jegyz. ell. Sáfrán Györgyi], Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1963, 137. – Törzsgyűjtemény

Karacs az 1801 és 1825 közötti években különböző szerzőknek nem kevesebb, mint hét egyházi közigazgatási térképét, illetve a térképek réznyomólemezeit készítette el. 1801-ben a Kalocsai Érsekség, 1807-ben a Szombathelyi Püspökség, 1812-ben a Váci Püspökség, 1819-ben a Székesfehérvári Püspökség, 1822-ben az Esztergomi Érsekség, 1825-ben a Zágrábi Püspökség, 1826-ban pedig a Bosznia-Diakóvári püspökség térképeinek nyomólemezeit. De részt vett a Győri Püspökség közigazgatási atlaszának metszésében is. A hétlapos atlasz térképeinek többségét Lehnhardt Sámuel (1790–1840 u.) metszette. Ezek a különleges térképek, ez az új térképműfaj, nem csupán a magyar kartográfia újjászületését és a kor embereinek a térképek iránti, az 1790-as évektől egyre fokozódó érdeklődést tanúsítják, de egyúttal a korabeli hazai kartográfia emelkedő színvonalának is szép monumentumai.

Danku György (Térképtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5215054938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.