„… hű krónikása lesz az ezredéves országos kiállításnak, lelkiismeretes följegyzője minden eseményének…”

2019. november 03. 08:03 - nemzetikonyvtar

123 éve jelent meg a millenniumi Kiállítási Ujság utolsó száma

A lap a honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek legkiemelkedőbb eseményének, az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításnak egyik sajtóorgánuma volt. Az Országos Széchényi Könyvtár által is őrzött újság a kiállítás megnyitása után egy hónappal, június 1-jétől a kiállítás bezárásáig, november 3-ig, 151 számban tájékoztatta olvasóit a városligeti kiállítás területén zajló programokról. A blogbejegyzésünk címéül választott idézet a Kiállítási Ujság célját fogalmazta meg az 1896. júniusi 1-én megjelent első számban. De mik voltak a kiállítási újságok?

A millenniumi kiállítás a hazai sajtóéletben nagy áttörést hozott, hiszen csak az esemény alkalmából 14 külön újság jelent meg. A kiállítások jó fejlődési lehetőséget jelentettek a sajtó számára, hiszen ezek alkalmából lapot/lapokat adtak ki, amelyek információkat közöltek mind a közreműködők, mind pedig a látogatóközönség számára. Az alkalmi lapok e csoportjának létrejötte nem jelentett újdonságot, hiszen már az első, 1851-es londoni világkiállítás, Magyarországon pedig az 1879-es székesfehérvári mezőgazdasági, és ipari kiállítás alkalmából is jelent már meg külön kiállítási lap. Az 1896-os kiállítás esetében a hangsúly a millenniumi kiadványok számán van, hiszen az 1885-ös országos kiállítás három újságja után hatalmas ugrást jelentett ez a 14 lap, mind műfajilag, mind pedig a kiállítás jelentőségét tekintve.

Mert mi is volt a feladata egy kiállítási újságnak? Az, hogy a minél szélesebb körű olvasótábort tájékoztassa az adott kiállítás előzményeiről, az eseményekről, programokról, valamint népszerűsítse a rendezvényt, hirdesse annak újszerűségét és erősítse az emberekben a nemzeti érzületet.

 

Az újságok egy része hivatalos, az igazgatóság által kiadott sajtótermék volt. Emellett akadtak olyanok is, melyeket a különféle lapkiadással foglalkozó vállalkozások alapítottak, akik kihasználták azt a felfokozott érdeklődést, amely a millenniumi ünnepségeket kísérte, s amely lapjaiknak nagy olvasóközönséget, nekik pedig bevételi forrásuk emelkedését ígérte. A kiadványok első megjelenésének időpontja is változó volt, hiszen a Millennium például már 1893-tól nyomon követte a kiállítás előzményeit, de volt olyan is, amely csak a kiállítás fél éve alatt számolt be a programokról. A legtöbb újság azonban 1894–1895-től jelent meg havonta kétszer, háromszor vagy akár naponta, és tájékoztatta az olvasóközönséget a kiállítás előkészületeiről.

kiallitasi_ujsag.jpg

Kiállítási Ujság, 1896. június 1. (1. sz.) – Törzsgyűjtemény

A millenniumi kiállítás területén 1896. június 1. és november 3. között, a Papír és sokszorosítóipari csoport bizottságának 150. pavilonjában vasárnap kivételével minden nap helyben nyomtatták, és délutánonként négy és öt óra között adták ki a Kiállítási Ujság című napilapot. Az újság amellett, hogy a kiállítás hírmondója volt, s a látogatók szuvenírként meg is vásárolhatták a helyszínen, tudósítóként is funkcionált, hiszen a lapot rendszerint megküldték a napilapok számára hírközlő kiadványként.

„… csak az a hivatása, hogy a kiállítást látogató közönség vezetője, napi kalauza, érdekeinek képviselője legyen, tudósítója és szórakoztatója.”

Az Olvasóhoz. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 1. (1. sz.) p. [1.] – Törzsgyűjtemény

Mivel a lapot a kiállítás helyszínén nyomtatták, egyben a sokszorosítóipar pavilonjának egyik kiállított tárgya is volt. A szervezők fontosnak tartották bemutatni, hogyan készül egy napilap, be akarták avatni a látogatókat is a kulisszatitkokba, ezáltal téve érdekessé szakmájukat, illetve magát a Kiállítási Ujságot.

sokszorositoipar_pavilon.jpg

A Sokszorosítóipar pavilonja a millenniumi kiállításon. In. Millenniumi Lapok, 1896. május 20. (15. sz.) p. 5. – Törzsgyűjtemény

A lap célközönsége elsősorban a kiállítás látogatói voltak, ezért csak a kiállítással és a budapesti programokkal kapcsolatos tudnivalókat ismertette, vidéki hírekről nem írt. Rendszeresen közölt napi, illetve havi szintű látogatottsági adatokat, összevetve azt az 1885-ös országos kiállítás statisztikájával. Leghosszabban a király és a főhercegek látogatásairól számolt be, emellett az időjárásról és a külföldi lapokban megjelenő, a kiállításról szóló hírekről is írt, továbbá a kiállítással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, sőt még a helyszínen talált tárgyak listáját is közzé tette.

„Csodálatos, hogy mi mindent vesztenek el az emberek, s különösen az asszonyok. A kabátjukat, gallérjokat, órát, karkötőt, még a kalapot is. Villát, lábast, s még olyan dolgokat is amiket alig pár perczczel előbb vásároltak.”

Mit vesztenek el az emberek! In. Kiállítási Ujság, 1896. június 3. (3. sz.) p. 3. – Törzsgyűjtemény

A Kiállítási Ujság többi, a millennium alkalmából kiadott laptól eltérő közlési módja, elsősorban rövid, négy oldalas terjedelmének és adott célközönségének volt köszönhető. A lapnak meg kellett válogatnia, hogy miről és mennyi hírt közöl, hiszen ahhoz, hogy a vásárlóknak érdekes maradjon a lap, a tartalomnak is változatosnak kellett lennie. Így bármilyen nagy jelentőségű volt is egy esemény, nem tölthették be az egész lapot ennek leírásával, helyet kellett hagyni a többi hírnek is, melyek alkalomadtán nem mellőzték a humoros, szellemes hangvételt sem.

„A legöregebb kiállítók se emlékeznek ilyen időre. Reggel óta sűrűn hull az eső; azaz dehogy hull, szakad, nem is cseppekben, hanem vonalakban, mintha dézsákból öntenék. […] A kiállításra még milliomodiknak se jött volna ma délelőtt senki, s olyan néptelenek, üresek voltak a csarnokok, mint még soha. […] S persze a nagy eső sohase tartós. Ebéd után kiderült az idő és vele kiderültek a beborult kiállítási arczok is. Most ismét süt a nap, szárad a föld, s nem száradnak a gégék. Ma este már nem meg-, csak elázni fognak az emberek.”

Felhőszakadás, villámhullás. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 25. (25. sz.) p. 3. – Törzsgyűjtemény

A Kiállítási Ujság ugyan minden fontosabb, a helyszínen történő eseményről beszámolt, ám sokkal tömörebben, inkább hírközlés szintjén írta le azokat, csupán egy hasábban, míg a többi kiállítással foglalkozó lap négy-öt oldalon keresztül tudósított az egyes programokról.

1896_junius_8.jpg

Az 1896. június 8-ai díszfelvonulás. In. Tarr László: Az ezredév, Budapest, Magvető, 1979. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A kiállítás fél évének kiemelkedő programja a május 2-ai megnyitó mellett az 1896. június 5. és 8. között megrendezett ünnepségsorozat volt, melyet Ferenc József és Erzsébet uralkodásának 29. évfordulója alkalmából rendeztek.

„Daczára a délután megeredt szakadó esőnek, a hűvös időjárásnak, a városban rendezett különféle vigalmaknak, tegnap, vasárnap, június 7-ike volt az ezredéves kiállítás leglátogatottabb napja.”

A kiállítás látogatása. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 8. (8. sz.) p. [1.] – Törzsgyűjtemény

Az ünnepségek előestéjén, június 5-én átszállították a Budai Várból a magyar állam önállóságát jelképező koronát és a koronázási jelvényeket, s három napra közszemlére tették a budavári Nagyboldogasszony-templomban. Június 8-án a megyék küldöttei lóháton felvonultak az uralkodópár előtt, majd aznap került sor az ünnepi ülésre is az akkor elkészülő Országház kupolacsarnokában. Az ünnepség iránti felfokozott érdeklődést tükrözi vissza az a tény, hogy a Kiállítási Ujság, az ünnepségekkel kapcsolatos híreiben elsősorban a látogatók nagy számát emelte ki.

Az 1896. június 5 és 8. közötti ünnepségekről bővebben korábbi blogbejegyzésünkben olvashatnak.

„Tegnap a délelőtti órákban, a mikor a hódoló díszmenet a királyi palota elé vonult, s minden épkézláb ember legalább messziről látni akarta a díszmenetet, a kiállítás meglehetősen néptelen volt. Csak kevés ember fordult meg a csarnokokban, a vendéglők, kávéházak üresek voltak. Délután egyszerre megváltozott a kiállítás képe. Ezerszámra, óriási tömegekben vonultak ki az emberek a Városliget felé.”

A kiállítás látogatói. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 9. (9. sz.) p. [1.] – Törzsgyűjtemény

A Kiállítási Ujság képeket nem tartalmazott, de hirdetéseket igen. Az egyes számok négy oldalából másfél vagy kettő közölt a kiállítás programjaira vonatkozóan hirdetést, amelyből általában fél, vagy esetleg egy egész oldal terjedelműek voltak. A fél oldalas hirdetések többnyire a kiállítás – tehát egyben az újság – nyomdáját reklámozták. 

ku_hirdetes.jpg

A Kiállítási Ujság önreklámja a lapban. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 27. (27. sz.) p. 3. – Törzsgyűjtemény

Előfordult, hogy egy terméket népszerűsítettek úgy, hogy a hirdetési szöveg alján feltüntették, hogy a kiállításnak mely pavilonjában tekinthetők, illetve vásárolhatók meg az egyes darabok. A képek hiánya csökkentette az újság előállítási költségét, a megjelenő hirdetések nagy száma, viszont növelte a lap bevételét. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a Kiállítási Ujság három krajcáros árával a legolcsóbb lapok közé számított a többi kiállítási alkalmi lap között.

„Két rövid hét még, melynek letelte után becsukódnak a liget csudavárosának kapui – vége a millennáris ünnepek gyöngyének, a szépséges ezredéves kiállításnak.”

A haldokló kiállítás. (A Magyarországból.) – október 20. In. Kiállítási Ujság, 1896. október 20. (139. sz.) p. 2. – Törzsgyűjtemény

ku001.jpg

A Kiállítási Ujság utolsó számának fejléce. In. Kiállítási Ujság, 1896. november 3. (151. sz.) – Törzsgyűjtemény

A kiállítás bezárása előtti hetekben az újság kezdte felkészíteni Olvasóit a közelgő zárórára, az utolsó három, novemberi számában pedig már csak más lapokból vett át szemelvényeket. Tulajdonképpen október 31-én a részletes kiállítási látogatási statisztika közreadásával zárta le önálló tevékenységét, s összegzést sem adott közre. A megelőlegezett búcsú szavait így csak az első, bemutatkozó számból meríthetjük, mely előrevetítette a Kiállítási Ujság hivatását miszerint:

„Ez a megszünő ujság az nap bezárja a kiállítás részletesen megirt történetét. Megirott emléke marad egy olyan nagy alkotásnak, amely méltó arra, hogy emléke minden időkre megmaradjon.”

Az Olvasóhoz. In. Kiállítási Ujság, 1896. június 1. (1 sz.) p. [1]. – Törzsgyűjtemény

A Kiállítási Ujság című lap részletes bemutatása az alábbi tanulmányban olvasható:

Simon Bernadett: Egy kiállítás képei… In. Nézőpontok: Tanulmányok, főszerk.: Erdődy Gábor, Budapest, ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola, 2016. p. 27–40. – Törzsgyűjtemény

Simon Bernadett

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2515262924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.