Örökség lett a Svájcból ajándékba kapott Arany János-levél

2019. november 04. 13:14 - nemzetikonyvtar

A közelmúltban Arany János sógorának leszármazottjától, a Svájcban élő Fráter Györgytől egy rendkívül becses adomány, egy Arany János-levél érkezett a nemzeti könyvtárba. A levél a restaurálást követően bekerült a Kézirattár gyűjteményébe. Ebből az alkalomból kérdezzük a tár munkatársát, Rózsafalvi Zsuzsannát.

arany_level.jpg

A Svájcból hazatért Arany János-levél. Fotó: Karasz Lajos – Kézirattár

Arany János családja több közgyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógiát és a Buda halála autográfjait a nemzeti könyvtárnak adta át. Milyen jellegű és hozzávetőleg mennyi, Aranytól származó egyéb kézirat, kötet található az Országos Széchényi Könyvtárban?

A legfontosabb kézirataink a már említettek, de őrizzük a költő számos más művének, levelének és hivatali munkához kötődő dokumentumainak egy-egy példányát. Közel húsz költemény található gyűjteményünkben, közöttük olyan fontosak, mint a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék vagy A dalnok búja. Valamennyi mű gyűjteménybe kerülésének nagyon izgalmas története van. Többnyire a költő kortársainak gyűjteményével vásároltuk őket, de akadt olyan is, amely egy folyóirat lapjai között lappangott, és így akadtunk rá. A másik érdekes kéziratcsoport a hivatali iratoké. Arany a hatvanas évektől a Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka, titkára volt, s hivatali idejében mindkét társulat ügyeit intézte. Így maradt fenn számos általa ellenjegyzett számla, könyvrendelés, a tagokkal való kapcsolattartás dokumentumai. Kézirattárunk valamivel több, mint 100 Arany által írt levelet őriz – köztük több Petőfi Sándorhoz címzettet is –, és a hozzá írott válaszokból is több tucat található gyűjteményünkben. Ezek zöme szórványként érkezett be hozzánk: vagy darabonként vásároltuk vagy hagyatékokkal érkeztek és dedikált köteteink is vannak.

arany_level_2.jpg

A Svájcból hazatért Arany János-levél a Restauráló és Kötészeti Osztályon. Fotó: Karasz Lajos

Ez év tavaszán Fráter György egy Arany által írt levelet adományozott a könyvtárnak. Hogyan azonosították a levelet, hogy azt valóban Arany János írta?

2017-ben az Arany János emlékév alkalmából a könyvtárunk rendezett egy Arany-kiállítást a nálunk őrzött autográfokból, illetve ugyanebben az évben a költő szülővárosában található hagyatékot mértem fel restaurátor kolléganőnkkel, Tóth Zsuzsával. E munkákról értesülve keresett meg egy szakvéleményt kérő levéllel Fráter György, akinek családja szintén Nagyszalontáról származik. Azt kérte, nézzem meg a kéziratot. Maga a kézirat is árulkodó volt: a betűk írásmódja egyértelműen Arany Jánosra vallott, a fekete tinta, a papír minden kétséget kizáróvá tettek, hogy eredeti darabról van szó, és hogy az a szalontai-nagykörösi levélváltás egy fontos, hiányzó darabja. Egy kis szakirodalmi kutatást követően az is kiderült, hogy az Arany kritikai kiadás tud is a levél létezéséről mint magántulajdonban lévőről.

Az életmű felől nézve mennyire fontos ez a levél, miért értékes a könyvtár számára?

Arany a szabadságharc leverését követően nem térhetett vissza korábbi jegyzői szerepkörébe, így előbb Geszten lett Tisza Domokos magántanára, majd Nagykőrösre költözött, mivel itt kapott tanári állást. Az ajándékozott írás a Nagykörösről írott első levele, melyben az Arany család életkörülményeiről, saját munkájáról számolt be Szalontán élő sógorának. Ezt az üzenetet, sok további követi majd szerencsére, hiszen ezek a költő életének dokumentumai, az életút kutatásának fontos forrásai. A könyvtár számára több szempontból jelentős az adomány. Nagyon ritkán kerül elő nemzeti klasszikustól lappangó kézirat, s ha igen, azok olyan magas áron kerülnek ki a műtárgypiacra, hogy szinte lehetetlen megvásárolnunk azt. Arany családi levelezéséből szinte semmi nem került a birtokunkba, így tartalmi szempontból is nagyon becses ez az autográf, hisz hiátust tölt be.

A restaurálást megelőzően milyen állapotban volt a levél?

A kéziraton kisebb szakadások és enyhe fokú tintamarás jelei voltak láthatók, amit az anyagvizsgálat is igazolt. A tintamarás nem ritka jelenség a vasgallusz tintával írt kéziratok esetében és ez egy hosszú ideig tartó, lassú folyamat eredménye, amit a nem megfelelő tárolási körülmények (ingadozó páratartalom és hőmérséklet) felgyorsítanak. Hogy ez a folyamat leálljon, egy konzerváló, kálcium-fitátos kezelésen esett át a kézirat. A restaurálást munkatársaink: Benke Éva és Koppán Orsolya végezte.

arany_level_1.jpg

Fráter György adományozó és Koppán Orsolya restaurátor a nemzeti könyvtár restaurátor műhelyében. Fotó: Karasz Lajos

Mi lesz a levél sorsa?

A levél bekerült a Kézirattárunk levelestári gyűjteményébe, ahol megfelelő körülmények között őrizzük, és rendelkezésre áll a kutatók számára. Fráter György még láthatta a restaurálási folyamat kezdetét, de a végeredményt már sajnos nem, hisz időközben, a nyár folyamán  elhunyt. Nagy hálával gondolunk rá, és szerencse számunkra, hogy a Kézirattárba érkezhetett ez a levél, hisz miként az adományozó döntését magyarázta: gyermekei már nem beszélik a magyar nyelvet, az Arany-autográf eszmei értékét talán fel sem tudnák mérni. Így félő, végképp lappangó anyag vált volna a kéziratból.

Az előzmények: Egy svájci padlásról tért haza Arany János levele

Szilágyi Magdolna

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2415287836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.