2021 júniusában is megrendezték az Európai Tanács támogatásával 1971-ben megalakult LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche) szervezet konferenciáját. A több száz tudományos könyvtárat tömörítő szakmai szervezet online konferenciáján részt vettek kollégáink is. Háromrészes írásunkban rövid összefoglalókat közlünk az előadásokból, szekciótémákból.
Összeállításunk harmadik részében a június 25-én elhangzott témákból adunk ízelítőt.

FAIR adatkezelés az európai szakkönyvtárakon keresztül – workshop
FAIR data enabling through European research libraries (Hutai Zsófia beszámolója)

A LIBER-konferencia harmadik napjának workshopján öt rövid bemutatót hallhattunk különböző projektekről. Az ezt követő beszélgetésen a résztvevők kérdéseket tehettek fel az elhangzottakkal kapcsolatban.
Liisi Lembinen előadásában (The 6 Pillars of Engaging Researchers in RDM) azt emelte ki, hogy a szakkönyvtáraknak arra kell törekedniük, hogy bevonják a kutatókat az RDM (Research Data Management = kutatási adatok kezelése) programba. Ennek a folyamatnak a hat legfőbb pillére: az intézményi szabályozás alkalmazása, a kutatói közösséggel kialakított személyes kapcsolat, a pályakezdő kutatók bevonása, a kutatók közötti kommunikáció elősegítése adatgazdákon keresztül, a képzések és RDM szolgáltatások biztosítása, végezetül pedig az elvégzett feladatok dokumentálása, közlése.
Claudia Engelhardt a FAIRsFAIR projekt legújabb fejleményeiről számolt be (A report from the booksprint & other recent developments), melynek fő célja, hogy a FAIR adatkezelési gyakorlatokat mozdítsa elő különböző területeken. Bővebben a felsőoktatásra tért ki, miszerint egyetemi és doktori programokba is be kellene iktatni a FAIR kutatási adatok kezelését. Ami a projekt folyamatát illeti, már eljutottak a FAIR felsőoktatási kompetencia-keretrendszer megalkotásáig, és book sprint együttműködés keretén belül egy kézikönyv is megszületett.

A kép forrása: International Neuroinformatics Coordinating Facility

Sven Vlaeminck fő kutatási területe a közgazdaságtani szaklapok adatpolitikája. Előadásában (Recent developments of journals’ data policies in economics) azt vázolta fel, hogy ezeknek a folyóiratoknak a nagy hányada rendelkezik valamilyen adatpolitikával, s ezek száma az elmúlt években növekedett, viszont a minőségük nem javult. A szakkönyvtárak feladata az, hogy a szaklapokat reprodukálhatóságra és megbízható adatforrások használatára biztassák.
Francesco Varrato előadásában (Data champions initiative at EPFL & implementing FAIR practices) arról beszélt, hogy az RDM-től az Open Science-hez a FAIR-en keresztül vezet az út. Az EPFL svájci egyetem Data Champions nevű kezdeményezése arra törekszik, hogy interdiszciplináris közösséget hozzon létre, amelynek tagjai önkéntes módon válnak adatkezelési tanácsadóvá. Szintén feladata az egyetemnek, hogy támogassa a FAIR adatkezelési alapelveket, amelyekben a könyvtáraknak támogató szerepük van, illetve segíteniük kell a webes jelenlétet és kommunikációt.
Eva Hnatkova előadásában (DocEnhance: Piloting a data stewardship course) egy olyan adatkezelési kurzus létrehozásáról számolt be, ami doktori képzésekbe beépítve a doktoranduszok és a fiatal kutatók leggyakoribb problémáinak (karrierépítés, open science, mentális egészség) megoldásában nyújthat segítséget.

Globális trendek megbízható elemzése
Rachel Fitch and Lindsey Lambert: An Introduction to Expert Briefings; trusted and actionable analysis of global trends and developments (Radó Rita beszámolója)

A 2021-es LIBER-konferencia utolsó napjának délutánján elhangzott előadásból megtudhattuk, hogy az Emerald Publishing az Oxford Analytica nevű céggel együttműködve hogyan segít megérteni a makrogazdasági és geopolitikai események hatásait. Rachel Fitch termékmenedzser és Lindsey Lambert termékmarketing-menedzser előadásában bemutatta, miként szerezhetjük meg a legfrissebb elemzéseket, amelyek nemzetközi szinteken akár kulcsfontosságú döntések meghozatalát is befolyásolhatják.

A kép forrása: Emerald Publishing

Az Emerald Publishing Limited tudományos folyóiratok és könyvek kiadója a menedzsment, a mérnöki tevékenység, az üzleti élet, az oktatás, a könyvtártudomány és az egészségügy területén. Tevékenységüket a kezdetektől fogva összehangolják az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival.
Az Oxford Analytica egy független geopolitikai elemző és tanácsadó cég, amely világszerte működő szakértői hálózatra támaszkodva ügyfeleiknek stratégiai, működési és befektetési tanácsokat ad. 1975-ös alapításuk óta mára már a világ legbefolyásosabb nemzetközi szervezeteivel, kormányaival és vállalkozásaival dolgoznak együtt.
Az Emerald szakemberei bemutatták, milyen eredményeket lehet elérni a két szolgáltatás összekapcsolásával, az Emerald Expert Briefings-szel. Folyamatosan változó világunkban a politikai, társadalmi és gazdasági események kutatási irányainkat, oktatási anyagainkat megváltoztatják, szolgáltatásainkat befolyásolják. A szakértői elemzések sokat segítenek a helyes döntések meghozatalában.

A kép forrása: Emerald Publishing

Az Emerald Expert Briefings szakértői tájékoztató szolgáltatás mind az oktatók, mind a diákok számára forrás az igazán ihletett tanításhoz. A hallgatóknak mint a jövő döntéshozóinak inspiráló segítséget nyújt, az oktatók számára pedig időt takarít meg, miközben megbízható és objektív források segítségével, a lényeges információk átadásával segít a naprakészség biztosításában mind az üzleti élet, mind a gazdaság, mind pedig a politika és nemzetközi kapcsolatok terén. Szolgáltatásaik közé tartozik az Expert Daily Briefings e-mail, mely során a megrendelő megkapja a legfrissebb globális információk elemzését.

A kép forrása: Emerald Publishing

A prezentáció során a gyakorlatban is bemutatták a keresési lehetőségeket. Szolgáltatásaikról bővebb információt találunk a honlapon. 

Nyílt forráskódú keresési index a németországi OER-adattárakban
Axel Klinger, Adrian Pohl Enhancing: Digital Teaching & Learning: Opening Educational Resources (Kovács Dóra beszámolója) 

Axel Klinger, a Technische Informationsbibliothek és Adrian Pohl, a North Rhine-Westphalian Library munkatársai mutatták be az ún. OERSI Open Education Researche Index koncepcióját. A beszélgetés részletesebben bemutatja az index alapgondolatát és betekintést nyújt a fejlesztési folyamatokba: a munkafolyamatokba, az automatizálásba, a minőségbiztosításba, a kiadások szervezésébe, valamint az utóbbi nemzetközivé válásával kapcsolatos kérdésekbe.
A projekt során arra a problémára keresik a megoldást, hogy hogyan lehet azonosítani a megfelelő szolgáltatást, amelynek révén megtalálhatók azok a releváns források, melyek alkalmasak és hasznosak a felsőoktatásban folytatott képzések további fejlesztéséhez – egyedi belépési pont biztosításával, elosztott OER-forrásokból származó anyagok feltárásával.

Az OERSI Open Education Researche Index

A 16 német szövetségi államból több is tervezett olyan webes eszközöket, amelyek a segítik az oktató- és a kutatómunkát. Az államok között elindult párbeszéd célja a decentralizált rendszerek létrejötte után egy közös keresőindex-rendszer megalkotása volt.
A nyílt forráskódú, újra felhasználható szoftver, a hbz (!) (Hochschulbibliothekszentrum des Landes Nordrhein-Westfalen) és a TIB közötti együttműködés révén valósult meg. Ez az eszköz elsősorban tanárok, diákok és szolgáltatók részére jött létre. A felhasználói felület mellett Axel Klinger a JSON (JavaScript Object Notation = JavaScript objektumjelölés) metaadat-lekérdezésekbe is betekintést nyújtott prezentációja során. Ellentétben az említett OERSI-projekttel, több angol nyelvű megoldás létezett korábban: OER Commons, OASIS, Merlo. Ezek nemzetközi keresőportálok, melyek azonban nem nyílt forráskódúak, és nem követik az újrahasználhatóság elvét sem. A csupán referenciákat, metaadatokat, indexeket tartalmazó OERSI többnyelvű felhasználói felülettel rendelkezik, kiváló eszköze lehet nem csupán a német, de a nemzetközi tudományos élet résztvevőinek is.

Keresés és Visszakeresés: következő generációs információszolgáltatások – szekcióülés
Search & Retrieval: Next Generation Information Services (Németh Márton beszámolója)

A LIBER-konferencia zárónapján, a fenti címmel megrendezett 10. szekcióülésen a moderátori teendőket a francia Karine Bacher-Eyroi látta el az Université de Pau et des Pays de l’Adour intézményének képviseletében.
A középpontban olyan új innovatív információs szolgáltatások kialakítása állt, melyek komoly hozzáadott értéket jelenthetnek egy szakkönyvtár szolgáltatási kínálatához, s egyben a kutatók munkáját is új utakon képesek segíteni.
Az első előadásban Anda Baklāne és Valdis Saulespurēns a Lett Nemzeti Könyvtárban fejlesztett, szövegbányászatra szolgáló szoftvereszközt mutatták be. Ez a Latvian Prose Counter nevű szolgáltatás, amely egy weboldalba ágyazva teszi lehetővé a 20. századi lett próza műveihez kapcsolódó számos kvantitatív kutatási paraméter használatát. Szöveghasználati elemzések, szóhasználati statisztikák készíthetők el így egy adott mű vagy szerzői életmű vonatkozásában, de mód nyílik egy adott kiadó tevékenységének vagy adott műfajhoz kötődő kiadói jellemzőinek vizsgálatára és az egyes kiadásokhoz kötődő adatok feltárására, elemzésére is. Az angol nyelvű felület itt érhető el.

Szövegbányászati eszközök digitális gyűjteményekkel integrálva

A második előadásban a német ZBW Leibniz Közgazdasági Információs Központból érkezett Timo Borst a gépitanulás-alapú, könyvtári kutatástámogató szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit járta körbe. Megvizsgálta, milyen kompetenciákkal kell bírnia egy adatkönyvtárosnak, s hogyan fejleszthető ki egy olyan eszköztár, melynek segítségével az eddigi szolgáltatásokon túlnyúlva újszerű módszerekkel támogathatók adatalapú kutatási projektek, például tudományos szövegek automatikus indexelésével, további gépi tanuláson alapuló elemzések számára, vagy automatikus gépi tanulással okosított chatbot-szolgáltatás bevezetésével célzott adatalapú szaktájékoztatási feladatokra. Szóba került még a metaadatok automatikus előállítása – például a nyílt platformokon zajló publikálási tevékenységhez kötődő kvantitatív jellemzők mérésére.

Automatikusan felismert információk gépi feldolgozása

A harmadik (záró) prezentációban Arben Hajra egy közgazdászok, gazdaságtudománnyal foglalkozó szakemberek részére készült EconBiz szakportált mutatta be. A számos különleges szolgáltatással rendelkező portálon többek között egy speciális osztályozási rendszer, illetve tezauruszkoncepció segítségével megtalálhatók egy-egy speciális szakterületen tevékenykedő szerzők listái. Elérhetők kutatói profilok is, melyek szemantikus webes források segítségével egységes felületen jelenítik meg – számos külső forrás használatával – az adott kutatóra, illetve annak tudományos tevékenységére vonatkozó információkat. A begyűjtött kutatói, illetve szakterületi információkból saját névteret is építenek.

Szakterületi és szerző szerinti keresés az ECONBiz adatbázisban 

Elérhetőségek:

• Az ECONBiz adatbankjának útmutatója német nyelven.
• A szerzők listája.
• A szakterületi keresőrendszer béta verziója
  

Átállás a nyílt hozzáférési modellekre – hogyan támogathatják a könyvtárak és a konzorciumok a nonprofit kiadókat? – panelbeszélgetés
How libraries and consortia can support the OA transitions of not-for-profit publishers, and why – Colleen Campbell, David Prosser, Claire Moulton, moderátor: Alicia Wise (Szabó Piroska beszámolója)

 Nyílt hozzáférés

Noha a nyílt hozzáférés (open access) mozgalma közel két évtizedre tekinthet vissza, még mindig fennáll a „folyóiratkrízis”, elsősorban a piacot uraló nagy kiadók miatt. A szaklapok hasábjain történő tudományos kommunikációban való részvétel költségei aránytalanul magasak, akár az előfizetési díjakat, akár a szerzői publikálási díjakat vesszük tekintetbe. A kutatásfinanszírozó szervezetek eközben egyre többször előírják a nyílt hozzáférésű publikálást, az átállás mellett pedig a tudományos élet meghatározó szereplői is elkötelezettek (pl. cOAlition S, Open Access 2020).
A helyzetet a könyvtárosszakma napjainkban ún. átmeneti szerződésekkel (transformative arrangements) kívánja orvosolni. Mint azt a panelbeszélgetés moderátora, Alicia Wise, az Information Power nevű szervezet igazgatója felvázolta, e szerződések többféle modellt követhetnek (Publish & Read; Read & Publish; Read, Publish, Join; Subscribe to Open; Pure Publish), ám közös bennük, hogy a nyílt hozzáférés fejében észszerű és méltányos díjakat rögzítenek, melyek – eltérő hangsúlyokkal – magukban foglalhatják a publikálás és az olvasás lehetőségét is.
Mi a helyzet azonban a kis kiadókkal? A könyvtárak (konzorciumok) a nagyobb partnerekre összpontosítanak, amikor költségvetésüket tervezik – nem szabad azonban megfeledkezni a tudományos szervezetek kiadóiról, az egyetemi kiadókról és a független szereplőkről sem. A nyílt hozzáférésnek a kis kiadókra való kiterjesztése többféle kihívással jár (finanszírozási, méretből fakadó, munkafolyamatokat érintő problémák), melyeket csak széles körű együttműködéssel lehet megoldani. (Bővebben l. az Information Power jelentését.)
Coleen Campbell, a Max Planck Digitális Könyvtár open access-felelőse, valamint David Prosser, a Research Libraries UK ügyvezető igazgatója egyaránt hangsúlyozták a rendszerbeli változás, az alkalmazkodás, a fenntarthatóság és a transzparencia fontosságát. Kiemelték azt is, hogy a könyvtárak és a kis kiadók egy oldalon állnak, közös érdekük a nyílt hozzáférés, amit az egyetemi kiadók és az egyetemi könyvtárak kapcsolata világít meg a legjobban. Ezt követően Claire Moulton a The Company of Biologists nevű nonprofit kiadó képviseletében bemutatta, hogyan néz ki a gyakorlatban az átállás az átmeneti szerződésekre egy kis szervezet szemszögéből. Végezetül a panelbeszélgetés résztvevői olyan kérdéseket vitattak meg, mint a centralizált finanszírozás, a korlátozott/korlátlan számú cikkpublikálás lehetősége, az eltérő cikktípusok kezelése, a mérőszámok, illetve a nyílt hozzáférés kontra publikálás igénye. A minőségi folyóiratkiadás költségeit, történjen az bármilyen üzleti modell szerint, mindenképpen állnia kell valakinek – célszerű, ha az intézmények ezt a könyvtárakon keresztül teszik. Ennek érdekében a nyílt hozzáférés további támogatására, az együttműködések elmélyítésére és szerződéssablonok kidolgozására van szükség.

A Plan S logója. A kép forrása: Plan S, CC BY 4.0 European Science Foundation