Erdélyi István, a zentai művelődési élet ikonikus alakja – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 23. rész

2022. június 09. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 80. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat nyolcvanadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Erdélyi Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

Erdélyi István (1925–1984) zentai matematikatanár, helytörténész, szakíró. A tanári pályától megválva mint hivatásos kultúrmunkás a zentai könyvtári, illetve az egész művelődési életet szervezte. Nagy része volt a múzeum, a képtár, a művelődési ház megnyitásában, és a művésztelep megindításában. Fontos szerepet játszott a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre munkájában, a zentai Bélyeggyűjtők Egyesületének is vezetőségi tagja volt. Munkássága összeforrt a városi könyvtár tevékenységével, annak történetét is megírta Adalékok Zenta könyvtáréletének történetéhez (1961) címmel.
Az 1960-as évek elején főszerkesztése alatt beindultak a Zentai Füzetek, majd a Zentai Monográfia Füzetek. Ezek keretében mintegy 70 helytörténeti munka jelent meg, melyek közül több megírásában Erdélyi István is közreműködött: Nyomtatványok a Művésztelepről (1962), A zentai hidak története (1963), A zentai nyomdáról (1964), A zentai kiadványok bibliográfiája (1965), Kiadói tevékenység Zentán (1968), A zentai írók bibliográfiája (1968), Adalékok Zenta művelődési életéhez (1968) stb.
Az ex libris kapcsán is írt a műfajt bemutató elméleti cikkeket a Magyar Szóban és a Könyvbarátok Híradójában, értékes tanácsokat közölve az ex libris kedvelők számára. A gyűjtők szerinte leggyakrabban tematika szerint válogatnak, Erdélyi saját gyűjteményében is erre törekedett.

1_kep_caroli_andrusko_erdelyi_i_-afrika_e_243_j_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/243 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Vajdaságban Zentán volt legfejlettebb az ex libris kultusz. A könyvjegyek tervezésében törekedtek az érdekek összehangolására: a zentai művésztelep, a könyvterjesztő és az alkotó együttműködésére. Az ex librisek nyomtatását a Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezte, a műalkotások egy részét a Könyvbarátok Híradója is közölte. A zentai Bibliofil Klub szintén sokat tett a könyvek mellett az ex librisek népszerűsítéséért. Erdélyi István 1967-ben ezt a megállapítást tette:

„Tudomásunk szerint a Vajdaságban több százra tehető az ezer kötetet meghaladó magánkönyvtár, a négy-ötszáz kötetesek pedig szinte megszámlálhatatlanok. Ezek tulajdonosainak ajánljuk az ex libris készíttetést, abban a meggyőződésben, hogy egy fokkal nagyobb örömet fognak lelni könyvtárukban. Ez az aránylag nem nagy kiadással járó »hobby« fellendítheti nálunk is a világszerte annyira elterjedt ex libris gyűjtést, és így hozzájárulhat képzőművészeti életünk fejlesztéséhez is.”

Erdélyi István: Ex libris…, Magyar Szó, 1967. április 4. – a Könyvbarátok Híradója mellékletként, számozatlan oldal – Törzsgyűjtemény

Erdélyi szerint nem ment ki a divatból az ex libris készíttetés, véleménye szerint helyesebb lenne, ha a fiatalok is gyufacímkék és színészképek helyett inkább ex librist gyűjtenének. Maga is beállt a gyűjtők sorába, az 1960-as évek elejétől kezdve 1967-re már 1200 könyvjegyre – többségében magyar grafikusok alkotásaira – tett szert, melyeket országok szerint csoportosítva rendezett.

2_kep_erdelyi_istvan_gr_ak_e_143_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/143 –Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gyűjteményében kiemelkedőek voltak Andruskó Károly és Fery Antal grafikái, tematikában a híres emberek portréit bemutatók. Művészileg legértékesebb lapjait, köztük Italo Zetti olasz művész alkotásait – bélyegekért cserébe – Gino Sabattini olasz ex libris gyűjtőtől kapta.
Erdélyi egyre növekvő ex libris gyűjteményéről a jugoszláv filmhíradó riportfilmet készített 1967-ben. Az akkori Jugoszláviában még a magyar származású, Kranjban élő Dagmar Nováček asszony foglalkozott komolyabban ex libris gyűjtéssel, az 1967-ben megalakuló Društvo Exlibris Sloveniae (Szlovéniai Ex libris Egyesület) vonzáskörében. Erdélyi István szoros kapcsolatban állt az ugyancsak zentai Andruskó Károly (1915–2008) grafikusművésszel, nyomdásszal, aki az 1960-as évekre már több száz ex librist készített, köztük Erdélyi István, a Bibliofil Club, a Zentai Népkönyvtár számára is. Az Erdélyi nevére szóló, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárában is fellelhető ex librisek jórészt a foglalkozására és Zentára utalók, könyv, zentai épületek, vízpart gyakran előforduló motívumaival. Több ex libris egyben valamely eseményre is készült, például a budapesti XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1970), a Nemzetközi Könyvév (1972) és a bledi XV. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1974) alkalmából.

3_kep_-erdelyi_istvan_gr_ak_92x61_e_228_opti.jpgAndruskó Károly grafikája (1974), Jelzet: Exl.E/228 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kapcsolat kölcsönösségére mutat, hogy Andruskó Kubikusélet–barbárélet (1967) címmel kiadott linómetszeteihez Erdélyi István írt bevezetőt; A zentai amatőr festők ex librisei (1968) című kiadvány az Erdélyi szerkesztette Zentai Füzetek sorozatban látott napvilágot. Andruskó Zentai exlibrisek (1969) című művét Erdélyi ismertette a Magyar Szóban, 1969-es maribori ex libris kiállításáról Erdélyi írt a Tiszavidék (a Magyar Szó melléklete) az évi számában.
Kiemelkedő az Útleírások. Ex libris geographicis Caroli Andruskó (1969) című mappa, melyhez Galambos Ferenc írta a bevezetőt. A benne szereplő alkotások Andruskó utazásaihoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. E grafikák kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. Japán ház, szakura (japán díszcseresznye), a háttérben a Fudzsi-hegyek tűnnek fel a sorozat egyik – Erdélyi István nevére szóló – darabján.

4_kep_andrusko_japan_e_244_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/244 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1971-ben a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre kiadásában jelent meg Andruskó Olimpia című mappája, emellett Hóviharban címmel 17 linómetszete, Turdus [Rigók] címmel 15 ex librise, mindegyik Erdélyi István bevezetőjével. Andruskó 1972–73-as zentai tárlatainak katalógusaihoz is Erdélyi írt előszót. Ekkorra egyébként már 1300 (!) fölé növekedett Andruskó Károly kisgrafikáinak a száma.
A zentai művelődési élet ikonikus alakja, Erdélyi István tervezte egy átfogó városmonográfia kiadását is, ám ezt sajnálatos módon nem sikerült megvalósítania, 1984-ben elhunyt. A Vajdaságban az ex libris gyűjtés Erdélyi István gyűjtő, közművelődési munkás és Andruskó Károly grafikusművész érdemeként Zentán ért el a legmagasabb, immár nemzetközi szintet. Ez irányú tevékenységükkel mindketten beírták nevüket nemcsak a vajdasági, zentai, de az ex libris kultúra tágabb nemzetközi történetébe is.

5_kep_erdelyi_istvan_in_mem_gr_ak_e_237_opti.jpgAndruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.E/237 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Irodalom: 

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7417832761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása